A legfrissebb információk alapján a „Zsolti bácsi”-ügy egy részleteiben és összeségében is mesterségesen előállított, kifejezetten az országgyűlési választás eredményének befolyásolására kreált álhír.

A lehetséges kiindulópont, hogy egy, a sajtóban B. Sándor (Sanyika) néven megjelölt személy vallomását – különösen egy konkrét politikus személyazonosságának elárulását – anyagi ösztönzéssel befolyásolhatták egy, a miniszterelnökhöz családilag szorosan köthető személy által. Ha ezek az állítások (K. Márió volt nevelő és Füssy Angéla mentor nyilatkozatai alapján) bizonyítást nyernek, az súlyos következményekkel járhat az érintettekre nézve.

Mely bűncselekmények merülhetnek fel az újabb fejlemények alapján? – Az egyes felmerülő bűncselekmény típusok külön elemzése

A) Hamis tanúzás (Btk. 272. §)

Ha B. Sándor szándékosan valótlan tényeket állított (pl. azt, hogy J. P. Pál rendszeresen bántalmazta, vagy, hogy „Zsolti bácsi” megerőszakolta őt), és ezt pénzért tette, az hamis tanúzásnak minősíthető.

A Btk. 272. § (1) bekezdése szerint: „A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.”

Büntetési tétel büntetőügyben: Aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

B) Hamis tanúzásra felhívás és a tanú befolyásolása, illetve vesztegetés

Ha valaki pénzt ígért vagy adott azért, hogy B. Sándor egy konkrét vallomást tegyen (pl. egy politikus nevét mondja ki), az hamis tanúzásra felhívás (Btk. 273. §) és/vagy vesztegetés (Btk. 290–295. § fejezet) gyanúját veti fel.

A szakirodalom alapján a tanú a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátott vallomást a hamis tanúzásra vonatkozó törvényi figyelmeztetések tudatában teszi meg – s ehhez egy meghatározott pénzösszeg elfogadása is társul –, a cselekmény a speciálisabb, bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettét

is felveti. (Simon Nikolett)

A magyar bírói gyakorlatban a tanú megvesztegetését gyakran vesztegetés bűntetteként (aktív vesztegetés hatósági eljárásban) minősítik, mert a cél a tanú törvényes kötelezettségének (igaz vallomás) megsértése. Egy, a Fővárosi Ítélőtábla előtti ügyben például pénz ígérete hamis tanúvallomásért vesztegetésnek minősült, nem pusztán hamis tanúzásra felhívásnak, mivel súlyosabb és speciálisabb a vonatkozó tényállás.

Büntetési tétel büntetőügyben

1. Hamis tanításra felhívás: Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntetőügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az előbbiekben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2. Vesztegetés: Aki gazdálkodó szervezet (pl. egy médium, ügyvédi iroda etc.) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt (pénzt, anyagi ellenszolgáltatást etc.), hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az első bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

A büntetés az első bekezdésben rögzített tényállás megvalósulása esetén egy évtől öt évig, a bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

C) Hamis vád és egyéb kapcsolódó bűncselekmények

Ha a fizetés a nyomozás akadályozását vagy hamis nyomvonal létrehozását szolgálta: bűnpártolás vagy más igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény is szóba jöhet, ha az egész narratíva koholt vádaskodás része, a hamis vád (Btk. 268. §) gyanúja is felmerülhet.

Az egységes bírói gyakorlat alapján a hamis vád akkor is megállapítható, ha a vádaskodó tudta vagy feltehetően tudta, hogy az állítás nem felel meg a valóságnak. Nem szükséges bizonyítani, hogy a vádaskodó kifejezetten rosszindulatú volt – a szándékos valótlan állítás elegendő

Büntetési tétel büntetőügyben:

Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt, valótlan bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke – Fotó: Civilek.info