Húsz évvel a két nép közötti megbékélési nyilatkozat aláírása után már nemcsak egyetértés és megbékélés jellemzi a szlovák és a magyar egyházi közösségeket, hanem szoros együttműködés, barátság – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton az esztergomi bazilikában négyezer szlovák zarándokot köszöntve.

A szlovák zarándokok azért érkeztek Esztergomba, hogy hálát adjanak az Esztergomi Egyházmegye területéből 250 évvel ezelőtt kialakított Szepesi Egyházmegye alapításáért. Emellett a misén megemlékeztek arról is, hogy 20 éve ugyancsak az esztergomi bazilikában írták alá és cserélték ki egymás között a magyar és a szlovák katolikus püspöki konferencia elnökei a két nép közötti kiengesztelődési dokumentumot.

Erdő Péter köszöntőjében a Szepesi Egyházmegye híveitől két dolgot kért: az egyik, hogy a világegyházon belül valódi közösségként éljenek, a másik, hogy legyenek a környező egyházmegyékkel „valódi lelkipásztori és spirituális kapcsolatban”.

A bíboros kitért arra: ma talán könnyebben látjuk, mint ezelőtt pár évvel, hogy „nekünk egymással valódi testvéri kapcsolataink vannak”. Ahogyan Szent II. János Pál pápa mondta: „megbocsátunk és bocsánatot kérünk”.

Felidézte: 20 éve, a két nép közötti megbékélési nyilatkozat alásírásakor átérezték, hogy ezzel a szimbolikus gesztussal nem valamilyen közösségnek akarnak megfelelni, hanem hívő lélekkel akarják az életüket Krisztusnak ajánlani. Hozzátette: azt követően is voltak mind szlovák, mind magyar részről olyanok, akik egyenetlenséget próbáltak kelteni közösségeik között, „de ekkor már mi nagyon is egyek voltunk, és a püspöki karok közötti egyetértés jegyében próbáltuk elsimítani” a felmerülő feszültségeket.

Mára pedig már „nemcsak egyetértés vagy megbékélés jellemzi ezeket a közösségeket, hanem nagyon erős együttműködés, amit nyugodtan lehet barátságnak is nevezni” – fogalmazott a bíboros.

Hozzátette: így tudunk egymásnak is hasznára lenni, és így tudunk a világnak is üzenni, megmutatva, hogy közösen, egységben tudunk „Krisztus követői, az ő békéjének hirdetői lenni”.

Frantisek Trstensky, a Szepesi Egyházmegye püspöke, a mise főcelebránsa homíliájában kiemelte: zarándokként érkeztek Esztergomba. Nem azért jöttek, hogy a múltat csodálják, hanem hogy hálát adjanak a gyökereikért.

Azt is mondta: egyházmegyéjük valódi történelmét elsősorban a kapcsolatok írták. Azoknak a közösségeknek a kapcsolatai, amelyek Isten igéje és az Eucharisztia körül gyűltek össze. Az egyház mindig ott növekedett, ahol az emberek nemcsak egymás mellett éltek, hanem valóban testvérekké váltak – jelentette ki a szepesi püspök.

Az esztergomi egyházmegye a Szent István által alapított 10 egyházmegye egyike volt, amely megalakulásakor az északi, észak-nyugati határterületeket kapta. A hatalmas területű egyházmegyét 1776-ban Mária Terézia parancsára felosztották, területéből három új püspökséget választottak le: a szepesit, a rozsnyóit és a besztercebányait.

A szlovák és a magyar nép közötti kiengesztelődés jegyében 2006. június 29-én mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) akkori elnöke és az azóta elhunyt Frantisek Tondra püspök, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke. A misén felolvasták, majd aláírták és kicserélték a két püspökkari elnök levelét a kiengesztelődésről.

MTI

Címlapkép: Erdő Péter bíboros – Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd