Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a nagyváradi premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a magyar–román alapszerződésben foglaltak alapján a premontrei ügy nem „Románia belügye”.

Még hétfőn politikai szóváltás alakult ki a magyar Országgyűlésben, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke rákérdezett Orbán Anita külügyminiszterre, hogy mit tesz a budapesti kormány Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ügyében. Toroczkai szerint az apátság ingatlanjai erőszakos államosításának hónapok óta zajló botrányos ügye nem nélkülözi a magyarellenességet. Az ellenzéki pártelnök azt kérdezte Orbán Anitától, hogy az ügy miatt berendelte-e Románia budapesti nagykövetét.

A Tisza-párti külügyminiszter válaszában jelezte: bár nem államközi ügyről van szó, a magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elősegíteni a békés megoldást. Ezért azonnal egyeztetést folytattak Michael Wallace Banachhal, a Vatikán magyarországi apostoli nunciusával és a nagykövetségen keresztül egyeztettek a Szentszék romániai apostoli nunciusával is. De Orbán Anita azt is hozzátette:

a (magyar) kormány nem kíván beleszólni más országok belügyeibe, így más ország igazságszolgáltatásának működésébe sem.

SZNT-elnök: a premontrei ügy nem „román belügy”

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke péntek délutáni Facebook-bejegyzésében reagált Orbán Anita kijelentésére, miszerint „a kormány nem kíván beleszólni más országok belügyeibe.” Izsák szerint ezt két szempontból is kifogásolható jogi értelemben – írja a kronika.ro.

„Először is, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak védelme nem kizárólag Románia belügye. Ezt nem én mondom, hanem maga a magyar–román alapszerződés.”

A szerződés preambuluma kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének része, és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés tárgya. Ezért Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy ilyen ügyekben megszólaljon” – fogalmazott Izsák Balázs.

Az SZNT vezetője szerint másodsorban, „ha a nagyváradi premontrei rendház ügye nem egyszerű ingatlanvita, hanem a romániai magyar történelmi egyház tulajdonjogát, vallásszabadságát vagy kulturális örökségét érinti, akkor az több nemzetközi egyezmény – például az emberi jogi és kisebbségvédelmi kötelezettségek – szempontjából is releváns kérdés.”

Izsák Balázs is elismeri, hogy Magyarország nem avatkozhat be a román bíróságok döntéshozatalába, de – mint írja – ez egészen más, mint az, hogy nem szólalhat meg, nem kérhet tájékoztatást, nem kezdeményezhet diplomáciai egyeztetést vagy nem hivatkozhat a kétoldalú szerződésre.

„Éppen ezért a jogilag pontosabb megfogalmazás ez lenne: »A magyar kormány tiszteletben tartja Románia joghatóságát,

ugyanakkor a romániai magyar közösség jogainak védelme a magyar–román alapszerződés és a nemzetközi kisebbségvédelmi kötelezettségek alapján legitim tárgya a két állam közötti diplomáciai párbeszédnek«”

– zárta sorait az SZNT elnöke, hozzátéve, hogy ez összhangban áll a szuverenitás elvével is, és az alapszerződés szövegével is.

Elítélték az apát kilakoltatását

• Mint ismeretes, a botrányos kilakoltatást május végén a magyar parlamenti pártok közül csak a Fidesz és a Mi Hazánk ítélte el, politikusaik pedig a június 4-én megtartott szolidaritási tüntetésen is felszólaltak.
• Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő – a Magyar Polgári Erő nevű párt elnöke, aki az RMDSZ listáján szerzett törvényhozói mandátumot – az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében június elején.
• Korábban a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos elnöksége is közleményben fejezte ki megdöbbenését és mély felháborodását a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult helyzet miatt, és kijelentette, hogy azon lesz, hogy a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával gátat szabjon az egyház- és magyarellenes eseményeknek. Az apát kilakoltatását a román hatóságok „szokatlanul brutális eljárásának” nevezte az EMNT.
• „Nem viselkedhet egyetlen önkormányzat sem úgy, mint a tolvajok éjnek idején!” – így kommentálta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt, hogy a váradi önkormányzat munkásai hajnalban az áttört falon keresztül behatoltak a premontrei rendházba, ahonnan kilakoltatták Fejes Rudolf Anzelm apátot.

Címlapkép: Hívek egy csoportja májusban élőlánccal és szimpátiatüntetéssel akadályozta meg a premontrei apát kilakoltatását – Fotó: Havran Zoltán