Igen gyakran terjengős kifejezések „segédigéjének” szerepébe erőlteti némelyik igénket a mai nyelvhasználat.

Évszakok nyitányakor olvassuk: „végre kezdetét veszi a tavasz”; „csillagászati értelemben is kezdetét veszi a nyár” stb. Hasonló példák a terpeszkedő kifejezések e formájára: „Kiállítással vette kezdetét a jubileum”; „kezdetét vette a konferencia”.

Olykor szójátékszerű, mosolykeltő ez a forma: „Lassan kezdetét veszi az adás”. Mindezek egyszerűbb közlésére több szinonima közül választhatunk: rajtol, startol; (el)indul, (el)kezdődik; beköszönt (az ősz). A bibliafordítás szabatos: „Mert itt van az idő, amikor elkezdődik az ítélet Isten háza népén.” (Péter első levele 4,17).

S hogy valóban „szószátyár kifejezések »segédigéjének« szerepébe kényszerül” (mint Tótfalusi István írja) széles jelentéskörű igénk, a vesz, arra néhány, vele alkotott további bőbeszédű szerkezet: „mérlegelés alá veszi a kérést”; „azonnal pártfogásba vette az ügyet”. Világosan: mérlegeli; felkarolta, támogatta. Az énekesnőt „védelmébe veszi a zsűri” – olvassuk a neten. Egyszerűen: megvédi, magyarosan: pártját fogja; védelmére kel.

„Jézus búcsút vesz a tanítványaitól” – áll egy bibliakommentárban. A Bibliában (fordításában) e szerkezet egyszerűbben, igekötős igeként olvasható: „Pál Milétoszban elbúcsúzik az efezusi vénektől” (Az apostolok cselekedetei 20. fejezetének egyik közcíme). A búcsút vesz szinonimái még: búcsúzkodik, búcsúzik, elköszön.

Félreértés is következhet a szószaporításból: „közölte, hogy épp most vett egy fürdőt” – olvassuk egy internetes oldalon. Mivel nincs itt szó vásárlásról, jobb az egyszerű szóhasználat: (meg)fürdött, tisztálkodott.

Reméljük, talán elkezdődik (s nem kezdetét veszi!) a terjengős kifejezések visszaszorítása is

Ha pontosan használjuk, nélkülözhetetlen és hasznos igénk a nyer: „Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket” (Lk 21,19); „Aggon beválok dívák kegyére, / Ki sietett, még sose nyert a’, / Egyéb vágyam nincs egyelőre: / Míg elvánszorgom a dívákig, / Legyen egy kissé jobb a Terka.” (Ady Endre: Terka [a költő egy korai verse]).

Ám terjengős kifejezésekben is gyakori ez a szó. A főnévhez, más igék főnevesített alakjához mesterségesen ragasztva tartalmatlan igei szerkezetben bukkan fel, terpeszkedő kifejezések kiürült igéjévé sekélyesedik: „Remélem, a probléma megoldást nyer”; „kérvénye még nem nyert elintézést”; „a teljes vételár hiánytalan kifizetést nyert”. Világosan: a probléma megoldódik – vagy: a problémát megoldják; még nem intézték el; hiánytalanul kifizették. Ilyenkor rendszerint egyszerű igével is kifejezhetjük a közlendőt, tehát elhagyható a nyer. Az „említést nyer az evangéliumban” röviden: említi az evangélium, elhangzik ott. Az ügy „békés elintézést nyert” világosan: békésen elintézték. A „bizonyítást nyert, hogy törvényesen dolgoztak” helyett egyszerűbb a bebizonyosodott, bebizonyították; a „megállapítást nyer, hogy a küldöttgyűlés határozatképes” ellenében jobb a megállapítják.

Máskor pontosabb szóra cserélendő. „Nagyobb hangsúlyt nyer az edzéstervezés”; „A gyerek szó új jelentőséget nyert”; „Ügyével nem nyert elégtételt senki”. E közlésekben tartalmasabb a kap ige: hangsúlyt kap; jelentőséget kap; nem kapott elégtételt. „Az utakon számtalan benyomást nyer”; „az újszülött már a méhen belüli életben is igen sok tapasztalatot nyer” – helyesebben: számtalan benyomást szerez, sok tapasztalatot szerez; sokat tapasztal.

Fentebb talán bizonyítást nyert (pontosabban: bizonyítottuk), mennyire nem szép, ha a nyer igénket terjengős kifejezések töltelékigéjeként használjuk.

Arany Lajos

*

Eredeti megjelenés:

https://reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxviii/2024-3-szam/kezdetet-vette-az-esztendo/

https://reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxviii/2024-7szam/nyerjuk-az-elintezest/