Hiába működött Magyarországon közel 5 gigawattnyi napelemes kapacitás, az esti fogyasztási csúcs idején ezeknek már csak töredéke termelt, a szélerőművek pedig szinte teljesen kiestek. A rekordközeli terhelés mellett ismét több mint 2600 megawatt importáramra volt szükség, ami a szakértő szerint jól megmutatta, hogy a villamosenergia-rendszer stabilitását csak a ténylegesen rendelkezésre álló teljesítmény biztosíthatja. Kiegyenlítő erőművek és tárolókapacitás nélkül félkarú óriások az ipari napelemparkok.

A rendkívüli hőség hétfő este a magyar villamosenergia-rendszert is komoly próbatétel elé állította. Az előzetes üzemirányítási adatok szerint június 29-én este hét óra körül új nyári rendszerterhelési csúcs alakulhatott ki: a fogyasztás tartósan 7200–7450 megawatt között mozgott, így jó eséllyel megdől a 2024. július 16-án mért 7036 megawattos rekord – írja Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő friss Facebook-bejegyzésében, melyet a Világgazdaság szemlézett. A bődületes napelemes kapacitás ellenére mégis importáramra volt szükség.

Ezerrel termeltek a napelemek, az alkony beköszöntével mégis importra szorultunk

Hárfás Zsolt bejegyzésében kifejtette: a nappali órákban még a naperőművek biztosították a hazai termelés jelentős részét. Az ország közel 4888 megawattnyi ipari napelemes kapacitása dél körül több ezer megawatt teljesítményt adott a hálózatnak. Naplemente után azonban a termelés gyorsan visszaesett, így az esti csúcs idején már csupán 600–650 megawatt állt rendelkezésre.

A szélerőművek sem tudtak érdemben hozzájárulni az ellátáshoz, ugyanis a mintegy 325 megawattnyi beépített kapacitásból a kritikus időszakban körülbelül 10 megawatt termelt, ami a rendszer egészében elenyészőnek számított.

Közben éppen estére tetőzött az ország villamosenergia-fogyasztása; a hőség miatt tömegesen működtek a légkondicionálók, és gazdasági egységek, illetve termelőüzemek fogyasztása is magas maradt.

Az egyensúlyt végül elsősorban a szabályozható erőművek és a külföldi import biztosította, hiszen a gázerőművek 1850–1870 megawatt teljesítménnyel járultak hozzá az ellátáshoz, az import pedig meghaladta a 2600 megawattot. Hárfás Zsolt megjegyezte, hogy vasárnap késő este már 3000 megawatt fölé emelkedett a behozatal, hétfő éjszaka pedig akár a 3200–3300 megawattot is elérheti.

Így lehetne elkerülni a jövőben a hasonló helyzeteket

A Paksi Atomerőmű a magas dunai vízhőmérséklet miatt ezúttal sem működhetett teljes névleges teljesítményen. A környezetvédelmi előírások betartása érdekében vissza kellett fogni a termelést, ennek ellenére mintegy 1320 megawatt stabil alapterhelést biztosított a magyar villamosenergia-rendszer számára.

A beépített kapacitás önmagában nem garantálja az ellátásbiztonságot, amikor a termelés az időjárási viszonyoktól függ – utalt Hárfás Zsolt arra, hogy a villamosenergia-rendszer működését minden pillanatban a ténylegesen rendelkezésre álló teljesítmény határozza meg.

A szakértő egyúttal rámutatott, az elmúlt években folyamatosan emelkedtek a nyári rendszerterhelések, amelyek már megközelítik a téli csúcsokat.

Ebben meghatározó szerepet játszik a klímaberendezések gyors terjedése, az elektrifikáció és a villamosenergia-felhasználás növekedése. A jövőben egyre gyakrabban előforduló hasonló helyzetek kezeléshez szükség lesz

• a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítására,
• Paks II. mielőbbi megépítésére,
• új szabályozható gázerőművi kapacitásokra,
• energiatárolókra,
• hálózatfejlesztésekre,
• valamint a megújuló energiaforrások olyan integrációjára, amely a rendszer stabil működését is biztosítja.

„A villamosenergia-rendszert végső soron a fizika törvényei működtetik” – emeli ki Hárfás, hozzátéve: a 40–42 Celsius-fokos hőhullám ismét megmutatta, milyen kihívások elé állítja a magyar energiarendszert az egyre szélsőségesebb nyári időjárás.

Fotó: Pexels