A liberalizmus Magyarországot is fölfalni készül, ha nem lesznek olyan lelkileg erős csoportjaink, nem lesznek olyan katakombában élő közösségek, akik megmentik, figyelmeztetett a Civilek Podcastban Kiss Antal diakónus, teológus és kommunikációs szakember.

„Szent Pál mondta azt, hogy Krisztus atlétái vagyunk, és a nem hervadó koszorúért futunk, tehát a korabeli atlétához hasonlította a hívő embernek az életpályáját, és ez meg is határozza azt, hogy egy társadalomban miért annyira különcök a keresztények vagy a hívő emberek. Azért, mert a kitűzött cél nem a földi érvényesülés, birtoklás, bírványnak a kielégítése, hanem ennél egy kicsit magasabb, tehát az örök élet. Krisztus katonái a jezsuiták, Krisztus atlétái pedig mindannyian vagyunk, hiszen aki tud messzebb tekinteni, mint az evilági javak vagy itteni érvényesülés az nem rossz irányt jelöl ki magának” – jelentette ki Kiss Antal diakónus, teológus és kommunikációs szakember, aki szerint az út maga a cél.

Ennek kapcsán emlékeztetett: ezt mondják a Caminóról is, ami ugyancsak egy olyan út, amin az ember nem azért megy, hogy valamilyen sportteljesítményt érjen el, hanem azért, hogy a végére érve lelkileg más emberként térjen vissza.

Kiss Antal arról beszélt, hogy nemrég jelölte ki barátaival a Márton Áron zarándokutat Csinódtól az Irgalmasság kápolnájáig néhány évvel ezelőtt, amikor elindította a csíksomlyói templom előtt a térden álló férfiak, székelyek imáját egy lelkigyakorlat nyomán.

„Azt vettem észre, hogy egyszer csak három kápolnaépítővel találkoztam. Ezt meg is írtam, védkápolnáknak neveztem el őket. És amikor megnéztük a Google Maps-en, az derült ki, hogy egymástól azonos távolságra van három olyan kápolna, amit a 21. században három székely család épített fönn a magaslaton. Ezek a családok nem is ismerték egymást. Én ismertettem össze őket, megismerték egymást, és azóta most már véd- és dacszövetség van közöttünk. Július 7-én indult az első Márton Áron zarándoklat, 80 kilométer, a most 130 éve született Márton Áronért, az ő szentté avatásáért, egy kis engesztelésképpen a nemzetünkért, újjászületésünkért. Szóval folytatjuk a térden álló férfiak közösségével, más közösségek férfi tagjaival ezt a zarándok hagyományt, de most egy új vonalon is” – mesélte el Kiss Antal.

„Ennek a nemzetnek van lelke, meg van lelkiismerete, meg van belső lelkiereje is. Általában GDP-vel szoktunk foglalkozni, aranytartalékokkal, gazdasági mutatókkal, különböző erősségeinkkel, amik mutatják az országnak a versenyképességét, ellenállóképességét, de soha nem beszélünk a lelkiállapotáról. És én 2020-ban a feleségemmel azt határoztuk el, hogy minden hónap első péntekén a Budai Várban imádkozni fogunk Magyarországért egy rózsafüzért. Most már lassan több mint 6 éve folytatjuk ezt”.

Kiss Antal volt alpolgármester, miniszteri biztos is. A kérdésre, hogyan tud ennyi feladatot végezni, azt válaszolta, nem tudja maga sem, de mivel feladatként kapta, így csinálja, akkor is, ha emiatt időnként pofonokat is kap.

Kiss Antal szerint egy politikai-morális válságot látunk. „Ha nem látnánk politikai morális válságot, akkor a parlamenti közvetítéseknek nem ilyen lenne a hangulata és a hangsúlya”.

„A relativizmus diktatúrájában élünk, írta egykoron a későbbi XVI. Benedek pápa még Joseph Aloisius Ratzinger bíborosként. Én inkább úgy fogalmazok, amit ő is mondott, hogy a relativizmus el fog vezetni bennünket a liberalizmus diktatúrájához, vagy a relativizmus diktatúrájához, tehát a szabadságnak a túlhajtása egy diktatúrába fog fordulni. Ebben élünk most. Magyarország 1990-től nem készült tudatosan erre. Voltak ugyan jobb időszakaink, de a liberalizmus, sajnos, Magyarországot is fölfalni készül, és most azért azt látom, hogy föl is fogja falni, ha nem lesznek olyan lelkileg erős csoportjaink, vagy nem lesznek olyan kis kovászaink, vagy nem lesznek olyan katakombában élő közösségek, akik megmentik. Ezt vizionálta XVI. Benedek, hogy a katolikus egyház katakombaegyház lesz. Én azt gondolom, hogy ez itt van. Mi már Magyarországon katakombaegyház vagyunk. Én ötgyerekes katolikusként abszolút kisebbség vagyok Magyarországon. Nagycsaládosként is kisebbség vagyok, katolikusként is kisebbség vagyok, meg a nevemben is Kiss Antalként, tehát én vagyok a teljes totális kisebbség. Ide jutottunk” – mutatott rá a diakónus, aki szerint a patrióta polgár és a világpolgár között az a különbség, hogy a polgári erények, a polgári berendezkedésből fakadó normák gyakorlatilag keresztény normák voltak.

„Tehát ha valaki azt mondja, hogy a polgári világ, akkor abban ott a szolidaritás, az egymásra való odafigyelés, a tisztesség, a becsület, az adott szó. Ezek mind keresztény értékek.

Na most, a probléma ott történt, amikor a kereszténységet beléptették a belpolitika világába, mert ha én valamire azt mondom, hogy polgári, azt nem lehet morálisan feltétlenül számon kérni. Ha én azt mondom valamire, hogy keresztény politikát folytatok, akkor joggal teszem ki magam annak, hogy akkor morális elvárásokat fogalmazzanak meg velem szemben. Tehát ha és amennyiben a polgári Magyarország eszméje marad a mainstream politikai gondolat, az nehezebben kérhető morálisan számon” – mondta el Kiss Antal, aki szerint a polgári köri közösségekben tudott a kommunizmus árnyékából 12 év után kilépni Magyarország és megszervezni azokat a közösségeket, amik egy társadalomnak a méltó és igaz, mély alapjai.

Saját környezetében a diakónus éppen ilyesmivel próbálkozik, hisz abban, hogy újra kell építeni a személyes polgári köröket, a személyes együttléteknek a segítését, serkentését. „Újból elő kell venni ezt, mert én a digitalizációban nem hiszek. Ahogy digitális szerelem sincsen. A digitalizáció gyakorlatilag ennek a világnak a végét jelenti. Nagyon nagy erő kell ahhoz, hogy valaki ennek ellenálljon” – tette hozzá.

„A morális válságokat általában úgy gondolják kezelni politikusok, hogy változzon meg a másik. Mi, katolikusok úgy szoktuk mondani, hogy nézzünk tükörbe. Amikor bármilyen közösségben, és most nem feltétlenül politikai közösségekről kell beszélni, megtörténik egy őszinte szembenézés, egy őszinte megbánás, és arcot ölt a jóra törekvés, az látszik. Egy ilyen feszült ellentétben, ami kialakult Magyarországon, én azt gondolom, hogy az a közösség fog nyerni, amelyik először leteszi a fegyvert. Itt mindenki azt hiszi, hogy az fog nyerni, aki hangosabban kiabál. Nem azt fog nyerni, csak ezt még nem tudják” – figyelmeztetett Kiss Antal.

Kiss Antal teológus, bölcsész, fejlesztéspolitikus, volt miniszteri biztos a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info