Alpek Gergely atya, aki hamarosan a Lehel téri Szent Margit-templomban szolgálja majd a híveket, noha jelenleg még a Budapest-Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom káplánja, önmagát ferences lelkületű papnak tartja.

– Az egyházmegyés papi identitásom maximálisan megmutatkozik és örülök annak, hogy így lehetek itt. A plébánosom, Horváth Zoltán atya azt szokta mondani, hogy belülről „félbarna” vagyok a lelkiség miatt, amit a ferencesség képvisel. Ha egy szóban kéne összefoglalnom, hogy mit is jelent ez, akkor úgy tudnám megfogalmazni, hogy az az egyszerűség, ami Szent Ferencben volt meg. Nem föltétlen külsőségben kell gondolkodni, hanem belső gondolkodásban. Az életet azzal a Szent Ferenc-i egyszerűséggel próbálom élni, ahogyan azt ő is tette – mondta Gergely atya a Civilek Podcastban, kiemelve:

igyekszik úgy szemlélni a világot, mint Szent Ferenc tette, észrevenni a szépet, a jót, a teremtett világnak a szépségeit.

Amikor Alpek Gergely elhatározta, hogy Jézus Krisztus nyomában Isten szolgálatába lép, akkor elsősorban az a látvány, szertartás, átalakulás fogta meg, amit a pap az oltárnál tett.

„A hivatásom onnan indult, hogy figyeltem a plébánosunkat, mit csinál az oltárnál. A mai napig előttem van kisgyermekkori emlékként, amikor ötévesen ott vagyok az oltár mellett és látom, hogy végbemegy a csoda. Talán akkor a kisgyermekkori ésszel nem nagyon tudtam fölfogni, földolgozni azt, hogy mi is történik, mit jelent ez az átváltozás, de annak a mélységét azért meg tudtam ragadni, hogy ez valami nagyon fontos. És azt mondtam, hogy ha egy pap ilyen dolgokra, ilyen csodára képes, akkor én mindenképpen ezt szeretném követni, és ebben szeretnék elmélyülni” – mondta el papi hivatása gyökereiről, hozzátéve:

számukra az imaélet és az istenkapcsolat volt az első a családi fészekben: a reggeli és esti imák határozták meg az életüket.

A podcastban szó esett arról, hogy a szemináriumban egyelőre nem tolakodnak a fiatalok, sokkal kevesebb pap szolgál az országhatáron belül, és az országhatáron túl is, mint amennyire szükség lenne. „Az elmúlt időszakban az valóban egyfajta fogyatkozás látszódik a papi hivatás tekintetében: a fiataloknak az elköteleződése vált problémává. Nem szeretnek, nem mernek elköteleződni semmi felé. Nem a papsággal van itt a probléma, vagy a cölibátussal, amire mindent rá szoktak fogni, hogy azért nincs papság, mert cölibátus van. Ez nem így van” – mutatott rá az atya, aki szerint azt, hogy hogyan milyen eszközökkel lehet megszólítani a fiatalokat, az egyháznak folyamatosan keresni és kutatni kell, de nem kell megváltoztatni emiatt azokat a végérvényes értékeket, amelyekhez kötelező ragaszkodnunk.

„Nem lehet föladni az alapvető értékeinket, a hitbeli minimumot, azt mindenkinek el kell fogadnia. Itt lehet azon vitatkozni, hogy most a gitáros szentmise vagy az orgonás szentmise vonzóbb-e a fiatalok számára. Hitelességet kell mutatni az egyháznak, nekünk, papoknak is hitelesen ki kell állni a világ felé, és Krisztushoz való hűségünkkel jelen kell lenni az emberek előtt.

A jelmondatom úgy hangzik, hogy Isten a szeretet és aki szeretetben marad, az Istenben marad és az Isten is őbenne. Egy papnak elsődleges feladata, hogy az embereket az üdvösségre vezesse.

Nem vagyunk egyformák, és ez nagyon jól van így. De a mi feladatunk és küldetésünk, ami Krisztustól származik nekünk, papoknak, mindannyiunknak, egy és ugyanaz, nevezetesen, hogy a világban hirdessük az evangéliumot minden ember számára, és ezáltal megpróbáljuk az embereket egyre közelebb vinni Őhozzá. Ehhez a legjobb eszköz az az embernek a szíve. Ha tudunk az emberhez lélektől lélekig kötődni, és a szeretettel másokat bevonni ebbe az óriási csodálatos világba, amit egyháznak, hitnek nevezünk, akkor talán mások is meg fogják érezni, hogy ha ebben a világban van szeretet, mármint több mint a külvilágban, akkor biztosan lesz eredménye. Ezért dolgozunk” – mondta el az atya.

Alpek Gergely szerint a papok nem állhatnak meg a templom falain belül.

„A közösségi élet a plébániai élet, amibe beletartozik a hittan, amibe beletartoznak a közösségi alkalmak, kirándulások, bográcsozás, plébániai programok, farsang és a többi, ami mind-mind a közösséget építi” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a katolikus hívő a szentmise nélkül nem tud létezni, anélkül a hívő közösség „egy klubbá válik”.

Alpek Gergely szerint lehet, hogy Magyarország egészére nem lehet azt mondani, hogy mindenki keresztény lenne.

„De egy ilyen alapokkal rendelkező ország, mint ez a szent haza, ahol Szent István király nagyon erős alapokra építkezett, arra azt tudom mondani, hogy van remény. Én nem a negatív oldalát ragadnám meg a dolgoknak, hanem éppen a pozitívat. Most múlt szombaton az esztergomi bazilikában két papot és két diakónust szenteltünk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye számára. A Bazilikában megteltek a helyek, pedig az egy nagy bazilika. Mi, papok is szép számmal vettünk részt a szentelésen, és azt láttam, hogy az egyház él. Ugyanígy vasárnap lehet, hogy nem a templomfalakat nem nyomjuk ki, de ettől függetlenül vannak hívő emberek. Keresztelünk sokat. Vannak bérmálkozásra jelentkezők, vannak elsőáldozásra jelentkezők. Lehet, hogy nem olyan számban, mint régen volt, de a mag megvan. És a magból mindig lesz valami jövő” – emelte ki az atya, aki szerint jöhet megannyi eszmerendszer, ami megpróbálja eltiporni a kereszténységet, de nem fog sikerülni.

„Álljuk a sarat. Ez a mi feladatunk és küldetésünk, hogy Krisztus azt mondta, hogy oda is, ahol üldöztetések vannak, menjetek bátran, és álljatok ki mellettem. Minekünk Krisztus mellett ki kell állni, és a végsőkig vállalni azokat az értékeket, amelyek mellett mi élünk.

Úgyhogy én nem látom olyan szomorúan a világot, a kereszténység jelen van Magyarországon, hála Istennek vannak olyan dolgok, amelyek ezt tudják továbbadni gyermekeknek, unokáknak, vannak még nagymamák, akik imádkoznak, vannak családok, ahol jelen van ugyanígy a hit. Ez az, ami éltet, és ez az, ami miatt én is pap vagyok, hogy ezeket az embereket megerősítsem, és aki esetleg nem ezen az úton jár, azt ide megpróbáljuk bevonzani” – mondta az atya a beszélgetés végén.

Alpek Gergely atya a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info