Az egyenlítői Afrika legkiterjedtebb esőerdősége, a Kongó-medence áthatolhatatlanul sűrű és nem kis részt még felfedezetlen ősvadonja ismét meglepetéssel szolgált a zoológusok számára. A kutatók megerősítették, hogy a tudomány számára egy mindeddig ismeretlen új majomfajt sikerült azonosítaniuk a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő trópusi esőerdőben. Hasonló jelentőségű nagyemlős felfedezés utoljára több mint egy évszázada történt a Kongó-medence erdőségeiben, a harmadidőszaki ősi és már kihalt zsiráf-félékkel rokon erdei zsiráf, az élő kövületnek tartott okapi felfedezésével.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti-közép területének sűrű trópusi esőerdőkkel fedett régiójában élő bangala és mituku törzs vadászai már korábban is emlegettek egy általuk „likweli”, illetve „kasaba nkoni” névvel illetett – ez utóbbi ágrázogatót jelent -, fekete színű és rejtőzködő életmódot folytató majmot.
„A Colobus congoensis egy ritka és rejtélyes majomfaj, amelyet még az elterjedési területén élő helyi közösségek is kevéssé ismernek” – írják a kutatók a tanulmányukban. A kutatócsoport zoológusai 2018 és 2022 között összesen 114 terepi megfigyelést végeztek egy hozzávetőleg 1700 km2-es területen.
A megfigyelések szerint a Colobus congoensis elterjedése nagyrészt a magas, zárt lombkoronájú esőerdőkre korlátozódik, illetve azokra a mély és agyagos oromfalakon megtelepedett erdők élőhelyeire, ahol két másik rokonfajjal, a Piliocolobus parmentieri és a Colobus angolensis fajnevű majmokkal együtt fordul elő.
„A Colobus congoensist leggyakrabban kis csoportokban (átlag = 6,2 egyed) figyelték meg, gyakran vegyes fajú társulásokban. A mitokondriális és morfológiai adatok megerősítik a C. congoensis Colobus nemzetségbe való tartozását, és azt mutatják, hogy a Colobus satanas testvére, amelytől földrajzilag több mint 1200 km választja el” -írják a kutatók a tanulmányukban a Magyar Nemzet szemléje szerint.
Bebizonyosodott, hogy egy ismeretlen főemlősfajról van szó
Az újonnan felfedezett majom meglehetősen egyedi külsővel rendelkezik. A bundája sima és fekete színű, hosszú lelógó farka van, és ami különös jellemzője, az az arcából kifelé álló tüskés szőrzete. További egyedi jellegzetessége a rózsaszínes-narancssárgás színű száj.
A Colobus congoensis 7 – 8 kilogramm testtömegű, az állat teljes testhossza a farokkal együtt pedig 120 centiméter körüli. A legelső fényképes bizonyíték, ami azt valószínűsítette, hogy esetleg egy ismeretlen majomfajról lehet szó, még 2008-ból származik.
A felvételt a Lukuru Vadvédelmi Kutató Alapítvány természetvédelmi szakemberei készítették egy véletlenül megpillantott példányról, a későbbi Lomami Nemzeti Park területén. Ebből az egyetlen felvételből azonban nem lehetett a kétséget kizáró bizonyosság szintjén megállapítani,
hogy valóban egy új és ismeretlen majomfajt örökítettek-e meg a terepen dolgozó ökológusok.
Egy ennél jóval pontosabb észlelés tíz évvel később, 2018 novemberében történt, amikor Jean Pierre Kapale zoológus-kutató lefényképezett egy különös fekete majmot, jellegzetesen halvány arcvonásokkal – ami eltért a területen korábban dokumentált többi majomfaj testjegyeitől.
Az ígéretes megfigyelés nyomán szervezték meg azt a négy évig tartó expedíciót, ami a mintegy 1700 km2-es terület átvizsgálása után és 114 jól dokumentált észlelés alapján elegendő tudományos adatot gyűjtött annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy valóban egy új fajról lehet-e szó.
Alighogy felfedezték, máris veszélyeztetettnek tekinthető
„Rendkívül ritka, hogy egy új főemlősfajt fedezzünk fel, különösen a tudomány számára korábban ismeretlen populációból” – mondja Julia Arenson, a Yale Egyetem Antropológiai Tanszékének posztdoktori munkatársa és a tanulmány társszerzője a Yale News-nak adott nyilatkozatában.
A genetikai bizonyítékok alapján a tudósok megállapították, hogy a Colobus congolensis a Colobus satanas fajjal áll a legközelebbi rokonságban,
egy olyan majomfajjal, amelyet Nyugat-Közép-Afrikában több mint 1200 kilométerre találtak a Colobus congolensis eddig megismert élőhelyétől.
A kutatók szerint ez a két rokonfaj a pliocén korban, nagyjából 4-5 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól. A Colobus congolensis mély, üvöltő hangja egyedi akusztikus jellegzetességekkel rendelkezik, ami megkülönbözteti a Colobus nemzetség minden más tagjától. A kutatások felderítették,
hogy az újonnan felfedezett faj élőhelye mindössze egy alig 1600 négyzetkilométeres területre szorítkozik,
akkorára, mint ami nagyjából Luxemburg területének a kétharmada. A Kongó-medence sűrű esőerdőségei egyedülálló ökológiai-természeti értéket jelentenek amelynek a megőrzését elsősorban az ellenőrizetlen, illetve az egyre intenzívebb fakitermelés veszélyezteti a legjobban.
A térségben az illegális vadászat is komoly problémák forrása Ebből a szempontból a Kongó-medence országainak hasonló problémákkal kell szembe nézniük, mint az Amazonas-régió államainak. Erre figyelemmel az új majomfajt leíró kutatók azt javasolják, hogy a Természetvédelmi Világszövetség a Colobus congolensis-t vegye fel a veszélyeztetett fajok listájára.
A Föld legritkább élőlényei közül néhány már azelőtt eltűnhet, hogy a világ egyáltalán tudomást szerezne a létezésükről
– mondja Kate Detwiler antropológus, a Florida Atlantic Egyetem munkatársa és a kutatás társvezetője. A tudósok szerint ez a veszély fenyegetheti a Kongó-medence éppen hogy csak felfedezett új és ritka „ágrázogató” majomfaját is.
Borítókép: Daniel Rosengren/ Frankfurt Zoological Society