Magyar Péter azt állította az előző 16 évről, ami hazánkban legutóbb a Rákosi-korban, illetve a Ceausescu-féle Romániában volt – nyilatkozta a Fidesz képviselője, Szalai Piroska a kormányfő szombati bejelentése kapcsán. A miniszterelnök ugyanis arról beszélt, hogy eddig súlyos energiahiány esetén a lakosság ellátását kellett volna korlátozni a nagy cégeké helyett. Az ellenzéki politikus szerint Magyar Péter egyszerűen hazugsággal akarja másra terelni saját felelősségét és elleplezni azt, hogy kormánya nem tudja kezelni a helyzetet. Különösen úgy, hogy a paksi atomerőmű a ’80-as években is szembenézett már a csekély vízszint okozta súlyos problémával, de akkor a létesítmény működőképes maradt. Szalai Piroska szerint a kormány jobban tenné, ha abbahagyná a politikai tisztogatást és nem rúgna ki több mérnököt.
– Azon túl, hogy nonszensz, mélységesen felháborító is, amit a miniszterelnök a lekapcsolás elmúlt évekbeli rendjéről mondott – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szalai Piroska. A Fidesz parlamenti képviselője úgy fogalmazott: Magyar Péter nem nézheti ennyire ostobának az embereket, a kormányfő ugyanis olyat állított az előző 16 évről, ami hazánkban kizárólag 1950 és 1956 között, illetve a Ceausescu-féle Romániában volt.
A képviselő több múltbeli eseményt, tényt felsorolt, ám mielőtt ezekre kitérünk, fel kell idéznünk Magyar Péter szombat délelőtti bejelentését. A miniszterelnök szokásához híven videónyilatkozatot tett, amit a Facebookon adtak közre. Ebben arról beszélt: a kormány módosított azon a sorrenden, amely azt szabja meg, hogy szükség esetén a fogyasztók mely csoportjánál vezetnek be áramügyi korlátozásokat. A videóban Magyar közölte például, hogy most „a korlátozási lánc legvégén áll a lakosság. Előbb az állam, a nagyvállalatok, az ipari üzemek és a halasztható energiafogyasztású intézmények viselik a terheket”. Aztán hozzátette, hogy az elmúlt 16 évben „mindent az ellopható pénz, a hűbéresek jóléte és a politikai hátország érdeke határozott meg. Gyakran a lakosság biztonságának a rovására”. Végül kijelentette: „Az előző kormány által kialakított automatizmus szerint súlyos energiahiány esetén a lakosság ellátását kellett volna korlátozni, a rendszer más sorrenddel érdemben nem is számolt.”
Eddig is a lakosság volt az első
– Éppen ellenkezőleg: a lakossági fogyasztók a legvédettebbek, így egy esetleges ellátási válság esetén ők a legutolsók, akiket lekapcsolnának – mondta erre reagálva Szalai Piroska, aki rámutatott, hogy a kérdést legutóbb a 2016-os kormányrendelet rendezte.
„A lakosság védelme elsőbbséget élvez, és ez így volt a korábbi szabályozásban is.”
A képviselő ezután kitért magára a korlátozási sorrendre. Súlyos villamosenergia-hiány vagy rendszerszintű üzemzavar esetén a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt., a Mavir fokozatosan rendeli el a fogyasztás korlátozását. Elsőként az ipari nagyfogyasztókat, vagyis a jelentős ipari üzemeket és gyárakat kérik fel vagy kötelezik a fogyasztásuk csökkentésére. A második körben a nem létfontosságú egyéb fogyasztók, magyarul a kereskedelmi egységek, az irodaházak és más gazdasági szereplők fogyasztásának korlátozása következhet el. Ha az import áramvásárlások és az ipari korlátozások sem elegendők, jön a harmadik lépcső, az úgynevezett Rotációs Kikapcsolási Rend életbe léptetése.
– Ennek lényege, hogy az ország fogyasztóit, beleértve a lakosságot is, 18 különböző földrajzi-hálózati csoportra osztják. Ha elkerülhetetlen a lakossági hálózat érintése, akkor sem teljes sötétség jön, hanem a csoportokat maximum háromórás időtartamra, felváltva kapcsolják le, hogy egy-egy térség se maradjon tartósan áram nélkül – magyarázta a képviselő. Majd megerősítette: a lakosság tehát a védelmi lánc biztonságos oldalán áll, azaz a lekapcsolási sorrend legvégén szerepel, mint az a csoport, amelyet a legkésőbb, kizárólag végszükség esetén érinthet csak korlátozás.
Rákosi idejében volt ilyen…
A képviselő ezután visszatekintett a múltba. – Bár a szocialista iparpolitika a nehézipart helyezte előtérbe, a lakosságot közvetlenül érintő korlátozás bevezetése az 1950-es évek végétől kezdve tabunak számított. A Rákosi korszakban volt csak máshogyan – mutatott rá Szalai Piroska. Felidézte:
„abban az időben előfordult, hogy amikor az elavult áramhálózat nem bírta, a lakosság helyett a nehézipari nagyüzemek felé terelték az áramot.”
Akkor rendszeresek voltak a be nem jelentett, helyi áramszünetek, és megszabták azt is, hogy a lakosság milyen teljesítményű elektromos készülékeket, mondjuk vasalót és hősugárzót használhatott.
… de később már nem
A képviselő ezután arról beszélt, hogy a Kádár-korszakban megváltoztatták a fogyasztáskorlátozási menetrendeket és ha leállás volt, az az ipart érintette elsőként. A politikus 1979 és 1987 nagy havazásokat hozó teleit felidézve arról beszélt, energiahiány idején a kormány a gyárakat, a nehézipari üzemeket és az állami vállalatokat kötelezte a termelés visszafogására vagy éjszakai műszakra való átállásra. Adott esetben a közvilágítást korlátozták, például úgy, hogy csak az egyik oldalon világítottak az utcai lámpák.
– A lakások sötétbe borulását már akkor is el akarták kerülni és ez a hozzáállás nem változott meg a rendszerváltás után sem – fogalmazott Szalai Piroska, hozzátéve: amiről Magyar Péter szombaton beszélt, az idehaza legutóbb Rákosi Mátyás Magyarországán, az 1950-es évek közepéig volt, később meg a Ceausescu-féle Romániában.
Annak idején megoldották
A Fidesz képviselője kitért a Paksi Atomerőmű helyzetére is. A létesítmény 1982 karácsonyán kezdett véglegesen termelni. Rögtön a következő évben, 1983-ban Pakson nagyon alacsony volt a Duna vízszintje.
– Akkor a vízügyi szervek rendkívüli műszaki beavatkozással oldották meg az atomerőmű hűtését – idézte fel Szalai Piroska. Harmadfokú készültséget rendeltek el, több mint ötszáz vízügyest rendeltek Paksra és kivezényelték a katonaságot is. Odavittek 71 szivattyút, 132 teherautót, darukat és közel két kilométernyi csővezetéket építettek. Úgynevezett szádfalat emeltek, lezárták a hidegvízcsatornát, és több tucat szivattyúval emelték át a Duna vizét. – Az erőmű működését fenntartották, ehhez persze az bizonyosan kellett, hogy akkor megnézzék a hosszabb távú meteorológiai és vízügyi előrejelzéseket, így nem csak akkor vették észre, hogy baj van, amikor véletlenül kinéztek a mederre – vélekedett az ellenzéki politikus.
„Mégis csak felháborító!”
– Senki sem sírja vissza a Kádár-kort, az ugyanakkor felháborító, hogy Magyar Péter hazugsággal másra próbálja terelni a felelősségét – mondta a Fidesz képviselője.
Ezután azt javasolta, hogy a kabinet hagyja abba a politikai tisztogatást és ne rúgjon ki több mérnököt, akkor sem, ha nem tesz hűbéresküt a Tiszának.
Emellett azt is jónak tartaná, hogy ha már állandóan a miniszterelnök és környezete kezében van a telefon, időnként kattintsanak a hosszú távú időjárás-előrejelzésre.
Címlapkép: Az MVM Paksi Atomerõmû 2026. július 31-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert