Oroszország budapesti nagykövetsége szerint a magyar kormányváltás óta Kijev a kapcsolatok enyhülését igyekszik bemutatni, miközben a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érintő problémák megoldatlanok maradtak. A külképviselet kifogásolja, hogy a Kijev és Budapest közötti megállapodásokat nem hozták nyilvánosságra. Úgy véli, az átláthatóság hiányában „bármilyen megállapodást lehet úgy beállítani, mintha ez nagy eredmény lenne”.
Az Oroszország magyarországi nagykövetsége Facebook-oldalán tett közzé kommentárt „a Kijev kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos problémák kapcsán”. A bejegyzés szerint „az utóbbi időben, a Magyarországon történt kormányváltást követően, a kijevi rezsim azon lázas törekvése figyelhető meg, hogy bemutassa a magyar féllel való kapcsolatok enyhülését”.
A nagykövetség élesen bírálta azt az ukrán narratívát, amely szerint a két népet összeköti az „imperiális“ Oroszországgal és a „szovjet totalitarizmussal” szembeni ellenállás.
A bejegyzés ezt „a mítoszteremtés” újabb példájának nevezi, hozzátéve: „E »propagandisztikus köd« mögött jól rejtődnek a magyar-ukrán kapcsolatokban fennálló, valóban komoly problémák, amelyek a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartására vonatkoznak”.
A nagykövetség értékelése szerint Kijev lépéseit megvizsgálva „egyértelművé válik, hogy ezekben a kérdésekben egyelőre nem jutottak túl a szavakon, az ígéreteken vagy a szimbolikus engedményeken”.
Nem hozták nyilvánosságra a megállapodásokat
A kommentár kiemeli, hogy „az elmúlt hónapok során bejelentett, Kijev és Budapest között létrejött megállapodásoknak a tartalmát nem tették közzé hivatalosan”. Ez a nagykövetség szerint elsősorban az ukrán nagykövetség diplomáciai jegyzékére vonatkozik, „amely állítólag tartalmazta a kijevi hatóságok kötelezettségeit a volt kormány által megfogalmazott 11 követelés teljesítésére vonatkozóan”. Ezeket a követeléseket a bejegyzés szerint „egyébként sem tették közzé hivatalosan”.
A nagykövetség azt is kifogásolja, hogy nem hozták nyilvánosságra azokat a módosításokat sem, amelyekkel Budapest kiegészítette az Ukrajna által korábban jóváhagyott, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó cselekvési tervet.
„Magyarország számára ezek a módosítások végrehajtása a feltétel ahhoz, hogy hozzájáruljon az EU-csatlakozásról szóló új tárgyalási fejezetek megnyitásához Ukrajnával” – áll a szövegben. Az orosz fél szerint azonban
az összes vonatkozó dokumentum hivatalos közzétételére sem Kijevben, sem Brüsszelben, sem Budapesten nem került sor.
A külképviselet szerint „mindenki pedig jól tudja, milyen ügyesen tudnak az ukrán hatóságok kibújni a nem nyilvánosan tett ígéreteik alól”. A bejegyzés azt állítja, Kijev következetesen olyan politikát folytat, „amely a teljes ukránosításra és az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogainak korlátozására irányul”, ami a nagykövetség szerint ellentmond az ukrán alkotmány kisebbségi nyelveket védő rendelkezéseinek.
Szeptemberre ígérték a módosításokat
A nagykövetség a szeptemberre ígért ukrán törvényjavaslatokra is kitért, amelyek a Magyarországgal kötött oktatási megállapodások végrehajtását hivatottak biztosítani. „Meglátjuk azt is, hogy erre mit fog válaszolni a Verhovna Rada” – írják.
Ha a javaslatok „valóban lényeges elképzeléseket tartalmaznak majd, és nem csak üres deklarációkat”, akkor a kommentár szerint az ukrán parlamentnek át kell írnia a nemzeti kisebbségekről, az államnyelv működéséről, az oktatásról, valamint a teljes általános középfokú oktatásról szóló törvényeket, „diszkriminatív jogszabályokat”.
A bejegyzés szerint az EU-tagsági kritériumok „csupán deklaratív módon írják elő a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását”, mivel a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik. Budapest ezért próbálja összekapcsolni az ukrán cselekvési terv végrehajtását Ukrajna európai integrációjának kilátásaival. „Kijev viszont nyilvánvalóan húzza az időt abban a reményben, hogy brüsszeli támogatói rábírják Budapestet a megalkuvásra” – fogalmaz a nagykövetség. Hozzáteszik: „A magyar közösségnek pedig várnia kell a kárpátaljai magyarok számára létfontosságú döntésekre anélkül, hogy tudná, miről is állapodnak meg konkrétan Kijev, Brüsszel és Budapest.”
A kommentár végén a nagykövetség arra is kitér, hogy „Budapest és Kijev továbbra is udvariaskodnak egymással”. Állítása szerint a Liszt Intézetek, vagyis a magyar külföldi kulturális intézmények programjaiból „következetesen törlik a szomszédos országokban élő magyarok helyzetével kapcsolatos témákat”.
Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij az egyik uniós csúcsértekezleten – Fotó: Facebook/Magyar Péter