Rengeteg pontot sorolt fel Magyar Péter, amikor átfogó energetikai fejlesztési csomagot ismertetett szerdai videóüzenetében. Csakhogy a miniszterelnök bejelentésének több pontja is ismerősen hangzik, számos program már évek óta fut. Újdonság a szélerőmű-pályázatokról és az okosmérő-program országos kiterjesztéséről hangzott el.

A kormány átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el, amelynek keretében első lépésben 868 milliárd forintnyi forrást használnak fel energiatárolásra, hálózatfejlesztésre, valamint szél- és geotermikus beruházásokra – közölte Magyar Péter miniszterelnök szerda esti videóüzenetében. A bejelentés a hőség okozta energiaválság után született, és a kormányfő szerint az elmúlt napok tanulságaira ad választ.

A bejelentés pontjai:

• Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány, amely első lépésben 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztési forrás felhasználását irányozza elő.
• Bővítik az energiatároló-kapacitásokat.
• Korszerűsítik a villamosenergia-hálózatot.
• Szélenergetikai beruházásokat indítanak.
• Geotermikus beruházásokat kezdenek el.
• A fejlesztéseket hazai és uniós forrásból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.
• Olyan konstrukciókat alakítanak ki, amelyekben a beruházások hasznából a magyar állam és az érintett települések is részesednek.
• Felgyorsítják és átláthatóbbá teszik a háztartási napelemek hálózati csatlakozását.
• Mindenki számára megnyitják az ingyenes okosmérő-igénylés lehetőségét.
• Évi 4000 kilowattórás fogyasztás felett kötelezővé teszik az okosmérő telepítését.
• Egyszerűsítik a geotermikus energia feltárásának engedélyezését.
• Augusztus 31-ig kiírják az első szélerőművi pályázatokat a beruházó vállalatok számára.
• A szélerőmű-projektekben kötelező magyar állami tulajdonrészt írnak elő.
• A települések a Szent István Vidékfejlesztési Program keretében pályázhatnak a részvételre.
• Pénteken eredményt hirdetnek az 1,5 milliárd eurós, mintegy 600 milliárd forintos elektromoshálózat-fejlesztési uniós pályázatról.

Ha a lista láttán az olvasónak ismerősnek tűnik több pont is, az nem a véletlen műve. Sok közülük már több alkalommal elhangzott, mások pedig már az előző kormány alatt elindultak. Akad néhány teljesen új is a bejelentések között.

Az energiatároló beruházások már futnak

Az előző kormány már 2023 novemberében meghirdetett egy 62 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatású pályázatot ipari méretű áramtárolók telepítésére, a helyreállítási alap (RRF) forrásaiból, amelyhez az akkori Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint hasonló nagyságrendű forrás társult a hálózati elosztók oldalán – összesen 120 milliárd forint értékben. A cél az volt, hogy a meglévő 20 megawattos tárolókapacitás 2026 nyarára húszszorosára, 400 megawattra nőjön. Emellett a lakosság 2024 eleje óta pályázhatott a Napenergia Plusz Program keretében napelemhez kapcsolt otthoni tárolóra, 75,8 milliárd forintos kerettel, majd idén januárban külön Otthoni Energiatároló Program is indult, 100 milliárd forintos kerettel és családonként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatással.

A szerdai bejelentés tehát egy már futó, több lépcsőben bővített programot csomagol újra.

Az Otthoni Energiatároló Program – erről megfeledkeztek

Az Otthoni Energiatároló Programról érdemes egy kicsit bővebben értekezni, mert a sorsa jól mutatja, mekkora a különbség a bejelentés és a végrehajtás között.

Az első ütemet még az előző kormány Energiaügyi Minisztériuma hirdette meg 2026. január 15-én, 105,5 milliárd forintos kerettel, igénylőnként legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással. Január 29-én a jogosultak körét kibővítették a gazdasági tevékenységet folytató ingatlanokkal és az egyházi tulajdonban lévő lakóépületekkel is.

A második ütem indítását március 16-ára tűzték ki, szeptember 30-ig tartó benyújtási határidővel – ám még aznap felfüggesztették, és a felfüggesztés augusztusban is tart: sem új, sem félbehagyott pályázat nem nyújtható be.

A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium egyelőre nem válaszolt arra, mi indokolja a várakozást és mikor folytatódhat a program, pedig a döntést már az új tárca hozta, a keret kimerülése miatt.

A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség szerint az első körben mintegy 134 ezer igénylés futott be, míg a 105,5 milliárd forintos keretből csak körülbelül 40 ezer háztartás támogatására lenne elég forrás – ha minden pályázó megkapná a fejenkénti 2,5 millió forintot, az összesen 335 milliárd forintos keretet igényelne. Ebben a helyzetben ragadtak azok a jelentkezők, akiknek első körös pályázatát még el sem bírálták, és azok a kivitelezők, amelyek munkatársakkal és eszközökkel álltak készen a telepítésekre.

Ehhez képest a szerdai bejelentés új energiatárolási forrásokról beszél anélkül, hogy a félbehagyott programról szót ejtett volna a kormányfő.

Hálózatfejlesztés és napelem-csatlakozás: régi program, új csomagolásban

A villamosenergia-hálózat korszerűsítése és a háztartási napelemek gyorsabb hálózati csatlakoztatása szintén nem szerdai ötlet.

A napelem-csatlakozási moratóriumot az előző kormány évekkel ezelőtt azért vezette be, mert a hálózat kapacitása nem bírt volna el új termelőket. Hálózati fejlesztéseket követően fokozatosan feloldotta a tilalmat 2023-tól, és az elmúlt két évben több hálózatfejlesztési pályázati kör is megjelent. Az 1,5 milliárd eurós, mintegy 600 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló hálózatfejlesztési pályázatról – amelynek eredményét Magyar Péter szerint pénteken hirdetik ki – szintén korábban is volt szó kormányzati kommunikációban, az újdonság most az eredményhirdetés időpontja.

A geotermia egyszerűsítése már három éve tart – és az Állami Számvevőszék szerint mégsem működik

A geotermikus energia kutatására vonatkozó engedélyezést a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága már 2023. március 1-jén egyszerűsítette, ekkor egyetlen nap alatt több mint ötven kutatási engedélykérelem érkezett be. A rendszert azóta több lépésben módosították: a bányatörvény 2023-as változása eltörölte a geotermikus koncessziót, majd 2025 nyarán – elsősorban a Budapestre beérkezett nagyszámú kérelem kezelésére – vissza is hozták. Magyar Péter az engedélyezés további egyszerűsítését ígéri, igaz, az Állami Számvevőszék 2025-ös jelentése épp azt állapította meg, hogy a geotermikus beruházások engedélyezése lassú, bürokratikus és töredezett maradt, a hatóságok elvárásai pedig jogi bizonytalanságot okoznak a beruházóknak.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami kockázatmegosztás hiánya miatt a mélyfúrások teljes anyagi kockázata a beruházókon marad.

A szélerőmű-pályázat a valódi fordulat

A szélenergia esete más. Az Orbán-kormány 2016-ban 12 kilométeres védőtávolságot írt elő a szélerőművek és a beépített területek között, ami a gyakorlatban ellehetetlenítette az új telepítéseket – Magyarországon nem volt olyan terület, amely ennek megfelelt volna.

A szabályt 2023 decemberében fogadott kormányrendelettel törölték el, 2024. január 1-jétől a védőtávolság 700 méterre csökkent, és megszűnt a kötelező pályázati eljárás is. Az azóta eltelt időben azonban tényleges nagy volumenű szélerőmű-pályázat nem indult. Magyar Péter most egyrészt azt jelentette be, hogy augusztus 31-ig kiírják az első pályázatokat – ez szintén régóta ismert,

az viszont tényleges újdonság, hogy a beruházásokban kötelező állami tulajdonrészt írnak elő, amelyből a költségvetés és az önkormányzatok is részesednek.

Az okosmérő-kiterjesztés az egyetlen teljesen új elem

Az okosmérők telepítése maga nem új program, elosztói pilotprojektek és uniós társfinanszírozású körök keretében évek óta zajlik. Az viszont új, hogy Magyar Péter szerint mostantól bárki igényelhet ingyenes okosmérőt, és évi 4000 kilowattóra feletti fogyasztás esetén a telepítés kötelezővé válik.

Ez a lakossági fogyasztók jelentős részét érintő, országos léptékű kiterjesztés, amilyenről korábban nem volt szó. Egy átlagos magyar háztartás évente 2500 kWh-t fogyaszt, de a kötelezettség könnyen érintheti a nagyobb családi házak tulajdonosait, kiváltképp, ha a fűtés is elektromos berendezéssel, hőszivattyúval megy. Igaz, ezeken a házakon jellemzően napelem is működik, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Politikai értékelések gazdasági bejelentések helyett

A bejelentés több eleme ugyan ténymegállapításként hangzik el, de valójában politikai értékelés.

Magyar Péter szerint a korábbi kormányok „szándékosan akadályozták” a szélerőművek építését, azt is állította, hogy Paks „nem volt felkészítve” a mostani alacsony vízállásra.

Annál, hogy Magyar Péter valóban tudja-e, mit akart az előző kormány, kár elidőzni, az viszont biztos, hogy az erőmű helyzete kapcsán tény, hogy az alacsony vízállás előre látható volt a jelenlegi kormány számára.

Az az állítás is pontosításra szorul, hogy „az előző kormány lemondott” az energetikai célú uniós forrásokról. Magyarország több energetikai programhoz – köztük a most is emlegetett tárolási és hálózatfejlesztési pályázatokhoz – már 2023 és 2025 között hozzáfért, miközben a helyreállítási alap egy részének kifizetése a jogállamiságinak nevezett vita miatt késett.

Összességében a grandiózus, a magyar energetika megmentőjeként beharangozott csomag inkább egy már kijelölt kormányzati politika újracsomagolása, mintsem energiapolitikai fordulat.

Az energiatárolás, a hálózatfejlesztés és a geotermia terén a Tisza-kormány egy 2023 óta futó irányt vitt tovább, az állami tulajdonrész a szélerőműveknél és az okosmérők országos kiterjesztése pedig valóban újdonság.

Magyar Nemzet

Fotó: Pexels