Három ügyben is dönthet az Alkotmánybíróság az Alaptörvény legutóbbi módosításaival kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság határozata különösen az államfői tisztség miatt lehet jelentős, hiszen Baka András megválasztása után továbbra is kérdés, hogy jogilag ki tölti be az elnöki posztot.
Ma ismét összeül az Alkotmánybíróság (AB): megtárgyalják a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek egyebek mellett a legutóbbi Alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak. A két ellenzéki párt még július végén kezdeményezett utólagos normakontrollt a testületnél, az Alaptörvény 16. és 17. módosítása miatt.
Az AB eredetileg augusztus 13-án, múlt héten, csütörtökön tárgyalta volna az indítványokat, de végül csak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó Alaptörvény-módosítást támadó indítványról született döntés: elutasították. Az AB többsége ugyanis úgy látta, annak eldöntése, hogy egy szabály kellően általános, normatív vagy éppen túlzottan konkrét-e, már magának a rendelkezésnek a tartalmi értékelését jelentené, ez pedig nem tartozik a testület hatáskörébe.
A testületnek így három ügy maradt mára:
- Alkotmánybírói korhatár: a bírák és alkotmánybírók 70 éves felső korhatárának visszaállítása, aminek következtében a testület 15 tagja közül többeknek (köztük Polt Péter elnöknek) szeptember 1-jével távoznia kell.
- Az államfő megbízatásának megszűnése: a módosítás azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársaság elnöki tisztségét.
- Képviselői cikluskorlát: az Alaptörvény új szabálya szerint nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki legalább 12 évig vagy három cikluson keresztül már országgyűlési képviselő volt.
Ha úgy dönt az Alkotmánybíróság, Baka András hivatalba sem léphet
A Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását. Az Országgyűlés rendkívüli ülésén ugyanis megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel azt illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak.
Érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságon – egy kivétellel – továbbra is a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a döntést.
Polt Péter elnöknek, valamint három, 70 év feletti bírótársának ugyanis csak szeptember 1-jén szűnik meg a mandátuma. Az alkotmánymódosítás egyedül Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és fideszes országgyűlési képviselő megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, a helyére pedig a Tisza Sonnevend Pált választotta meg.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász korábban azt mondta: ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, akkor jogilag úgy kell tekinteni, mintha ez a rendelkezés soha nem is létezett volna. Mivel Sulyok mandátuma kizárólag erre a szabályra hivatkozva szűnt meg, és más okból nem ért véget, az eredeti, ötéves köztársasági elnöki megbízatását folyamatosnak kell tekinteni.
– Tehát nem arról lenne szó, hogy Sulyok Tamás újra köztársasági elnök lesz, hanem arról, hogy jogilag végig ő maradt az államfő – emelte ki. Ebben az esetben Baka András nem is léphetne hivatalba, hiába választották meg. Elképzelhető ugyan politikai vita vagy konfliktus a helyzetből, közjogilag azonban nem létezhetne két köztársasági elnök egyszerre – mutatott rá.
Ma újabb kérdésekben dönthet a taláros testület – Fotó: Facebook / Alkotmánybíróság