Kisebb pánikot okozott az a brit tényfeltáró riport, amely szerint Oroszország tíz titkos drónbázist épített fel közvetlenül a NATO határai mentén. A kiszivárgott műholdfelvételek és katonai elemzések alapján ezekről a rejtett helyszínekről olyan új generációs, sugárhajtású pilóta nélküli eszközöket képesek indítani, amelyek hatósugara már mélyen benyúlik Kelet-Közép-Európába.
A brit The Telegraph által közzétett exkluzív katonai elemzés szerint az orosz fegyveres erőkaz elmúlt hónapokban rendkívüli sebességgel építették ki azt a tíz indítóállomást, amelyek stratégiailag kulcsfontosságú pontokon helyezkednek el a NATO keleti szárnya, valamint Ukrajna közvetlen szomszédságában. A lap szerint az erdős területeken, elhagyatott ipartelepeken és bázisokon
álcázott létesítmények létezését olyan nagy felbontású kereskedelmi és katonai műholdfelvételek bizonyítják, amelyeken egyértelműen azonosíthatóak az újonnan betonozott kifutók, a megerősített föld alatti bunkerek és a speciális indítósínek.
Katonai szakértők a brit lapnak rámutattak, hogy ezek a bázisok nem a hagyományos, lassabb propelleres eszközök kiszolgálására épültek – írja a Magyar Nemzet.
Az infrastruktúra kialakítása egyértelműen arra utal, hogy Moszkva a legújabb fejlesztésű, gázturbinás sugárhajtású drónjait telepíti a térségbe.
Ezek az eszközök lényegesen nagyobb sebességre képesek, alacsonyabban repülnek, és a radarok számára is sokkal nehezebben észlelhetőek, mint a korábbi háborús modellek.
Ez a technológiai váltás drasztikusan lerövidíti a NATO légvédelmi rendszereinek reakcióidejét egy esetleges határsértés vagy tévesztés esetén.
Varsó is a célkeresztben?
Az elemzések szerint a bázisokon állomásozó, pilóta nélküli repülőgépek – köztük a hírhedt kamikaze-drónok legújabb, Geran-5-ös változatai – akár 800-1000 kilométeres távolságra lévő célpontokat is képesek elérni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az indítóállomások elhelyezkedése miatt Lengyelország jelentős része,
így a főváros, Varsó, valamint a balti államok legfontosabb logisztikai és katonai csomópontjai is a közvetlen csapásmérő zónába kerültek.
A katonai stratégák arra figyelmeztetnek, hogy Moszkva célja ezzel a lépéssel nem feltétlenül egy nyílt, azonnali konfliktus kirobbantása a NATO-val. Sokkal valószínűbb, hogy egy állandó pszichológiai nyomásgyakorlásról és stratégiai elrettentésről van szó. A hibrid hadviselés logikája szerint a határok mentén felsorakoztatott, bármikor bevethető támadóeszközök arra kényszerítik a nyugati szövetségeseket, hogy méregdrága légvédelmi rendszereket, például Patriotokat csoportosítsanak át a belső területeik és a nagyvárosok védelmére, ezzel gyengítve a frontvonalak közvetlen támogatását.
A NATO reakciója
A brit lap tényfeltáró cikkére azonnal felfigyeltek a brüsszeli NATO-központban is. Bár a szövetség hivatalos szóvivői hangsúlyozták, hogy folyamatosan nyomon követik az orosz katonai infrastruktúra alakulását, a háttérben megindult a keleti tagállamok védelmi terveinek soron kívüli felülvizsgálata.
Lengyel és balti védelmi tisztviselők jelezték, hogy a határok menti radaros megfigyelést és a korai riasztási rendszerek készenléti szintjét a maximumra emelik.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a drónok szürke zónás jellege miatt nehéz egyértelmű jogi és katonai választ adni a fenyegetésre. Egy eltévedt vagy szándékosan provokatív céllal átküldött pilóta nélküli eszköz lelövése a szövetséges légtérben komoly diplomáciai feszültséget okozhat, míg a tétlenség a gyengeség jeleként hatna.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök – Fotó: X/KremlinRussia