A Duna fölé magasodó esztergomi bazilikát, hivatalos nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházat 1856. augusztus 31-én szentelték fel.

Bár a felszentelést megelőző években több építész dolgozott a megvalósításán, a mai arculatában egy monumentális, harmonikus épületegyüttest csodálhatunk meg, melyet a magyar klasszicizmus egyik kiemelkedő alkotásaként tartanak számon.

A Dunának háttal, 50 méteres magaslaton álló épület méltósággal uralja a környéket. Alaprajzát és belső terét a hosszanti és centrális téralkotás ötvöződése jellemzi, a középső, kupola alatti térből rövid kereszthajók indulnak. A főszékesegyház méretezése is impozáns, alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118, szélessége 49 méter, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 méter.

Két oldalt 57 méter magas harangtornyok emelkednek, a bazilika három óriási harangja a déli toronyban függ. A főhomlokzatot nyolc sima, 22 méteres oszlop uralja, korinthoszi oszlopfőkkel, drámai kontrasztban az épület dísztelen tömegével. A félgömb alakú kupolát helyenként 17 méter vastag falak és 24 korinthoszi oszlop tartja, köztük 12 ablakkal.

Az esztergomi bazilika Magyarország legnagyobb temploma, a Magyar Római Katolikus Egyház főtemploma az esztergomi Várhegyen áll, ahol már a 10. században is templom hirdette Isten dicsőségét. Elsőként Géza fejedelem emeltetett itt kápolnát Szent István, az első vértanú tiszteletére.

A hagyomány szerint ezen a helyen született fia, I. István, magyar király, aki 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-ben már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház, ami 1180-ben tűzvész áldozata lett. Újjáépítése idején mellékkápolnákkal bővítették 1543-ban.  Amikor Eszteregom törökkézre került, a falait lebontották hadi célok miatt és dzsámivá alakították.

Ötven évvel később, a város sikertelen ostroma idején lőporrobbanás döntötte romba, és csak a Bakócz-kápolna – melyet ma is a reneszánsz építészet vörös műemlékeként tartanak számon – maradt épségben.

A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig Gabriel von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával.

Kühnel – Rudnay utasításai szerint – hatalmas épületegyüttest, valóságos magyar Vatikánt álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.

A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János – Kühnel unokaöccse – az alaprajzot módosítva kibővítette a kriptát, majd Kühnel 1824-ben bekövetkezett halála után a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg.

Már álltak a főfalak, a kupolát tartó pillérek és a pillérek közti boltozatok, amikor 1831-ben Rudnay érsek meghalt. Az érseki szék hét évig betöltetlen maradt, csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packhot ugyanebben az évben meggyilkolták, s Kopácsy az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.

Hild a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel az épület monumentális hatását fokozta. Kopácsy érsek 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán. Jóllehet az érseki szék két évig ismét üresen állt, Hild erélyének köszönhetően a munka folytatódott.

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még nem készült el teljesen, és a déli harangtorony is hiányzott. Az avatóünnepségen a Ludwig Mooser salzburgi mester által épített hárommanuálos, 49 regiszteres orgona kíséretével mutatták be Liszt Ferenc énekkarra és zenekarra írt Esztergomi miséjét, amelyet maga a szerző vezényelt. (Az orgona jelenleg ötmanuálos, 77 regiszterrel.)

Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be. A belső tér neoreneszánsz stílusú berendezése még évtizedeken át folyt, az építkezés költségei túllépték a hatmillió koronát.

A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket Franz Anton Danninger műhelye készítette. A főoltárkép Tiziano nyomán Michelangelo Grigoletti munkája, a Mária mennybevétele a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe.

A bazilika kincstára Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, az Altemplomban az egyiptomi stílusú kriptában a 19. század közepétől eltemetett esztergomi érsekek síremlékei láthatók. Itt nyugszanak Mindszenty József hercegprímás 1991-ben hazahozott hamvai is.

1993-ban a templom tetőszerkezete leégett, az újjáépítés 94 millió forintba került. 1998-ban passaui mesterek felújították a templom három harangját, a legrosszabb állapotban a több mint 2 méter átmérőjű, 5,8 tonnás nagyharang volt. Az épület 2005-ben díszvilágítást kapott.

A bazilika épületének teljes külső és belső felújítását 2018-ban kezdték el a magyar kormány támogatásával, mely a 2026-os év elején ért véget. Nyár közepére elkészült az orgona felújítása is, melyet augusztus első napjaiban ünnepi misén szentelte fel Török Csaba, a Főszékesegyházi Espereskerület helyettes esperese, a főszékesegyház plébánosa.

Esztergomnak, a királyi városnak ékköve a Duna fölé emelkedő Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház, melynek szomszédságában a Vármúzeum áll.

A bazilika monumentalitása, hatalmas méretei, fenséges és méltóságteljes megjelenése, a gazdagon díszített belső terek évente több százezer turistát és zarándokot vonzanak.

A látogatók a templomtéren kívül megtekinthetik a Harangtornyot, a Panorámatermet, a Főszékesegyház Kincstárát, és az Altemplomot.

A kupolából és a kilátóteraszról – ahová 400 lépcső, vagy /és lift vezet fel – a látogató elé táruló panoráma a Duna kanyarulatára és a határfolyó túlsó oldalára, a felvidéki Párkány városkára ad rátekintést, mely 2001-ben lett újjáépítve a két ország kormánya közbenjárásával.

A szomszédos vár, mely Magyarország egyik legrégebbi kővára, szintén kedvelt látogatói központ. Bár a hatalmas Bazilika árnyékában áll, de történelmi jelentősége és hangulata miatt szintén megérdemli a figyelmet, hisz a török háborúkat átvészelt termeit bejárva felidézi a középkori élet mindennapjait, a Nagyteremben megcsodálható a legnagyobb fogadópaloták egyikének maradványai. A királyi kápolna pedig a magyarországi gótika első alkotása.

A bazilika felszentelésének évfordulója kapcsán a nyári hónapokban számos kulturális és keresztény rendezvények várták az ide érkezőket.

Az augusztus végi évfordulós hétvégén liturgikus ünnepségekre kerül sor, amikor zarándok misékkel, szentségimádással és ünnepi szentmisékkel emlékeznek meg a székesegyház történelmi felszenteléséről.

Forrás: Felvidék.ma

Címlapkép: A felújítás alatt álló esztergomi bazilika a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat megnyitójának napján, 2025. szeptember 19-én – Fotó: MTI/Kocsis Zoltán