Teljesen reális egy egész Eurázsia területére kiterjedő, nagyszabású konfliktus kialakulásának kockázata – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a szovjet utódállamok egy részéből álló FÁK-ország biztonsági és hírszerző szervei vezetőinek XXII. tanácskozásán, Sztrelnában.

Nariskin kifogásolta, hogy az európai elitek katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak a kijevi „neonáci rezsimnek”, illetve azt, hogy szerinte „megtorpedóznak minden, az ukrajnai konfliktus békés rendezésére szánt kísérletet”.

Európai hírszerző szolgálatokra hivatkozva az igazgató azt állította, hogy Ukrajna mozgósítási potenciálja egy éven belül kimerül, és „az ebben az esetben megvalósítandó B-terv Európa mobilizálása”.

A kémfőnök szerint a Nyugat azt szeretné, „ha az ukránok a lehető leghosszabb ideig folytatnák az oroszok gyilkolását, hogy miután az orosz fél kimerült, kifosszák”, ám ennek útjában „áll egy leküzdhetetlen akadály: az ukrán népesség rohamos csökkenése”.

Az ukrán igazságügyi minisztérium adataira hivatkozva azt mondta, hogy idén a születések száma a negyede lesz a halálozásokének Ukrajnában.

„Beismerő vallomásnak” nevezte a NATO-főparancsnokság elemzését, amely szerint Oroszország haditechnikai és mozgósítási potenciálja korlátozásának legjobb módszere az ukrajnai konfliktus elhúzása.

Európáról szólva Nariskin azt mondta, hogy a kontinens országai 2008 óta egyre súlyosbodó gazdasági stagnálással, iparvesztéssel, valamint energia- és migrációs válsággal küzdenek, nem is beszélve az Egyesült Államoktól való teljes katonapolitikai függőségről és az identitásvesztésről.

Nariskin szerint az európai elit a belső problémák megoldása helyett az „egyes eurázsiai szuverén államokkal fennálló viszonyok eszkalációjának útját választotta”.

Mint mondta, Nyugatról nézve kialakult „a Gonosz új tengelye”, amelyhez Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát sorolják.

Gondolatmenete szerint az „úgynevezett egységes Európa” a régi világrendet testesíti meg, és „nem akar helyet engedni a többpólusúságnak, amelyet az eurázsiai integrációs formátumok képviselnek”.

Nariskin szerint a nyugati hírszerző szolgálatok a posztszovjet térséget a Nyugat és a hatalom új központjai közötti konfrontáció színterének tekintik, az európaiak megfosztják a régió országait a valódi geopolitikai önállóságtól, lényegében ütközőzónának tekintik őket, amely lehetővé teszi az egzisztenciális stratégiai ellenfeleik – Oroszország és Kína – feletti győzelmet.

Azt mondta, hogy az EU nemkormányzati szervezeteken keresztül igyekszik felszítani a protesthangulatot a FÁK-országokban.

„A legígéretesebbnek azokat a projekteket tekintik, amelyek az ifjúsági mozgalmakat, az oknyomozó álújságírók tevékenységét, valamint az egyéb pártépítést támogatják” – mondta.

Állítása szerint az EU beépítette alapvető koncepcionális dokumentumaiba, hogy 2030-ra készen áll majd egy nagyszabású konfliktusra Oroszországgal.

Úgy vélekedett, hogy az európai társadalom túlságosan elkényelmesedett és nincs felkészülve egy Oroszországgal vívott nagyszabású háborúra, ezért a nyugati politikusok a keleti fenyegetés mítoszához folyamodtak a katonai kiadások drasztikus növelése, az ipar militarizálása, valamint a hadsereg, a közúti és a kikötői infrastruktúra modernizálása érdekében.

„Egy nagyszabású konfliktus kialakulásának kockázata az eurázsiai térségben teljesen reális, és ez a legsúlyosabb aggodalmakat kelti. Adataink szerint az európai vezetők hisznek az ellenőrzés alatt tartott eszkalációban, a peremen egyensúlyozás stratégiájában, amelyet a nyugati hírszerző szolgálatok dolgoztak ki a múlt században” – mondta.

Nariskin azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy a saját maguk által kialakított világképet sugárzó propagandamechanizmusok csapdájába esnek és „egy totális háborúba zuhannak bele”, amely mindenki számára pusztító következményekkel jár.

„Kötelességünk elejét venni az események ilyen irányú alakulását” – hangsúlyozta, a karibi válságot hozva fel példának arra, hogy „sikerült már kilépni az eszkalációs spirálból”, és elkerülni a nukleáris háborút.

MTI

A Kreml – Fotó: Pixabay