A Tisza-kormány első hónapjairól, a brüsszeli elvárásokról, az uniós források áráról, a migrációról, az európai jobboldal erősödéséről és a magyar gazdaság előtt álló veszélyekről is beszélt Dömötör Csaba a Civil Akadémián. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az ellenzékbe került politikai közösségnek most nem egymásra kell mutogatnia, hanem meg kell erősítenie közösségeit, tanulnia kell a hibákból és fel kell készülnie a következő választásra.

A Civil Akadémia vendégeit ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke köszöntötte. Úgy fogalmazott, még nem telt el annyi idő a Tisza-kormány hivatalba lépése óta, hogy mélyreható következtetéseket lehessen levonni, az emberek azonban már hiányolják azt a stabil kormányzást, amelyet az előző 16 évben tapasztalhattak. Szerinte az is megmutatkozott, hogy Magyar Péter jó kritikus lehet, ám a kormányzás egészen más képességeket követel. A beszélgetést Heizler Norbert, a CÖF-CÖKA főigazgatója moderálta.

Európában egyre többen akarnak irányváltást

Dömötör Csaba az európai politikai folyamatokról szólva úgy vélte, a magyarországi választás eredményétől függetlenül Európában egyre erősebbek azok a politikai erők, amelyek változást akarnak nemcsak saját országukban, hanem az Európai Unió politikájában is. Szerinte ezt mutatja az AfD németországi erősödése, a Vox helyzete Spanyolországban, a francia és osztrák jobboldal támogatottsága, valamint a lengyel és cseh politikai folyamatok is.

Az EP-képviselő szerint az AfD eredménye azért is figyelemre méltó, mert a párttal szemben komoly politikai és intézményi nyomás érvényesült. Az erősödés okai között a migráció következményeit, a közbiztonsági problémákat és a német gazdaság nehézségeit említette.

„Egyrészt a migrációval kapcsolatos problémák, a közbiztonsági problémák, másrészt pedig a gazdasági nehézségek vezettek ehhez az eredményhez, amelyek arra hívják fel a figyelmünket, hogy az idő azoknak dolgozik, akik változást szeretnének az európai politikában.”

Dömötör ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ebből nem következik automatikusan a jobboldali pártok további választási sikere. Úgy látja, politikai, jogi és médiabeli eszközök egész sorát vetik be ezeknek az erőknek a visszaszorítására, az Európai Parlamentben pedig a Patrióták frakcióját szerinte politikai karanténnal próbálják elszigetelni.

Migrációs paktum: a Tisza-kormánynak világosan kell beszélnie

A migrációval kapcsolatban Dömötör Csaba azt hangsúlyozta, hogy szerinte a tömeges bevándorlás nem oldotta meg Nyugat-Európa munkaerőpiaci problémáit, miközben közbiztonsági és szociális terhekkel járt. Külön kitért az uniós migrációs paktumra, amelynek magyarországi végrehajtásáról szerinte a Tisza-kormány nem adott egyértelmű választ.

A politikus úgy véli, a kérdés azért különösen fontos, mert a migráció következményei utólag nem korrigálhatók olyan módon, mint egy hibás gazdaságpolitikai döntés.

„A téma velünk van, és mindannyiunknak joga van tudni, hogy a Tisza-kormány álláspontja mi. […] Ez nem olyan téma, mint az adózás, hogy akkor majd módosítunk, ha valami nem úgy sikerül. Nem lehet visszacsinálni a következményeket.”

„Síri csend” Brüsszelben a Tisza-kormány lépései után

A beszélgetés egyik központi témája az uniós jogállamisági eljárás és a Tisza-kormány első hónapjainak jogalkotása volt. Dömötör Csaba szerint az Európai Unió korábbi magyar kormányokkal szembeni jogállamisági kritikáinak politikai természetét bizonyítja, hogy Brüsszel most nem emel szót olyan intézkedések miatt, amelyeket ő súlyosnak tart.

Példaként a köztársasági elnököt, alkotmánybírákat és legfőbb ügyészt érintő változtatásokat, a képviselői mandátumokra vonatkozó korlátozást és az új vagyon-visszaszerzési szervezet jogköreit említette. Elmondása szerint az Európai Parlament egyik szakbizottsági ülésén személyesen is kérdezte az uniós biztost ezekről, érdemi választ azonban nem kapott.

„Azon brüsszeli intézményekben, az Európai Parlamentben, amelyek a legkisebb falevélrezdülésre is diktatúrát kiáltottak 16 éven keresztül, síri csend van. Egy szó sincs. Semmi.”

Dömötör szerint mindez azt mutatja, hogy a jogállamisági vita valójában politikai eszköz volt. Úgy fogalmazott, az ellenzéknek ettől még nem külföldi beavatkozást kell kérnie, hanem Magyarországon kell megvívnia a politikai vitákat.

Az uniós pénzeknél az ár a legfontosabb kérdés

Az EP-képviselő részletesen beszélt az uniós forrásokról is. Felidézte, hogy a Tisza politikusai többször bejelentették a pénzek „hazahozatalát”, miközben állítása szerint az Európai Bizottság közlése alapján akkor még nem történt tényleges kifizetés.

Dömötör azonban ennél fontosabbnak tartja, milyen feltételeket teljesít a kormány a forrásokért. A gyermekvédelmi szabályozást, a migrációs paktumot és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást említette, illetve az Európai Bizottság korábbi országspecifikus ajánlásait. Véleménye szerint ezek között olyan gazdaságpolitikai elvárások is szerepeltek, amelyek érinthetik a családtámogatásokat, a rezsicsökkentést, a kamattámogatásokat és az adórendszert.

„Az uniós pénzekkel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy megérkeznek-e, mert így is, úgy is megérkeztek volna, hanem hogy mit kérnek cserébe, és hogyan költik el ezeket.”

Kritizálta a helyreállítási terv átalakítását is, különösen az egészségügyi fejlesztésekre szánt források csökkentését és a szélenergia nagyobb szerepét. Szerinte azt is vizsgálni kell majd, hogy az uniós forrásokból végül mekkora rész marad magyar vállalkozásoknál.

„A hibákból tanulni kell”

A beszélgetés végén Dömötör Csaba már saját politikai közösségéhez szólt. Azt mondta, büszke az előző 16 év eredményeire, de a választási vereség után a hibák feltárását és a személyes felelősség vizsgálatát is szükségesnek tartja. Elutasította, hogy a jobboldalon egymásra mutogatva keressék a vereség felelőseit.

„Én hiszek az igazunkban, de meggyőződésem, hogy attól még a hibákból tanulni kell. Ez az én esetemben magamnál kezdődik. Nekem nem tetszett az elmúlt hónapokban az, hogy egyes szereplők elkezdtek másokra mutogatni: miattad van, miattad van.”

A következő hónapok legfontosabb feladatának a személyes találkozásokat és a helyi közösségek megerősítését nevezte. Felidézte saját 2002-es politikai élményét is, amikor egy választási vereség után csatlakozott ehhez a közösséghez, amely nyolc év ellenzéki időszak után 2010-ben ismét kormányra került.

„Közösséget szerveztünk, újrakezdtük, és 2010-ben győztünk. Újra ezen az úton kell végigmennünk. Nem lesz magától értetődő és nem lesz könnyű, de a legfontosabb az, hogy kiálljunk a 16 évért és kiálljunk egymásért.”

Dömötör szerint három év van a következő választásig, addigra kell felkészülni. A nagy politikai megoldások helyett most az egymás felé fordulást, a bajba került közösségi tagok támogatását és az újjászerveződést tartja elsődlegesnek. Mint mondta, a következő időszakban minden olyan személyes találkozóra elmegy, ahová meghívják: „Nekem ez most feladatom.”

A Civil Akadémia teljes beszélgetésében Dömötör Csaba ezeket a kérdéseket is részletesebben kifejtette: 

• Az uniós költségvetés átalakítása és a háború finanszírozása
• A vétójog és a magyar szuverenitás
• Az európai gazdák helyzete és a génszerkesztett növények
• A Tisza-kormány első hónapjainak államigazgatási problémái
• Az oktatáspolitika és a pedagógusok helyzete
• A magyar vállalkozások és a külföldi cégek versenye
• Az Oroszországgal és Kínával kialakított kapcsolatok
• A politikai közbeszéd hangneme
• A civil szervezetek uniós finanszírozása és az átláthatóság

Az esemény teljes felvétele itt megtekinthető:

Címlapkép: Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Heizler Norbert, a CÖF-CÖKA főigazgatója – Fotó: Civilek.info