Elfogadta az új ügynökakta-szabályozást az Országgyűlés kedden, a törvény az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba. A törvény alapjaiban alakítja át az állambiztonsági iratok hozzáférhetőségét: a Levéltárnak digitális, kereshető formában kell közzétennie a nyilvánosságra hozható dokumentumokat, miközben a minősített iratokat rendszeresen felül kell vizsgálni.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot 149 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 35 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők. A fideszes képviselők döntő többsége tartózkodott, a Mi Hazánk és a Tisza képviselői támogatták a jogszabályt. A KDNP-s képviselők egy része tartózkodott, másik része pedig igennel szavazott.

Az Országgyűlés döntésével új korszak kezdődhet a kommunista diktatúra állambiztonsági múltjának feltárásában. A képviselők elfogadták az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló új szabályozást, amely a korábbi rendelkezéseket felváltva szélesebb hozzáférést és korszerűbb, digitális nyilvánosságot biztosítana.

A jogszabály indokolása szerint az elmúlt évtizedekben több kísérlet történt a kommunista diktatúra állambiztonsági tevékenységének feltárására, a korábbi szabályozás azonban nem vezetett a társadalmi igényeket is kielégítő, teljes körű feltáráshoz. Az új törvény ezért nem egyszerűen módosítja a korábbi szabályokat, hanem új kereteket teremt az iratok megismerésére.

A változás egyik legfontosabb eleme, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váló iratokat a Levéltár hivatalos honlapján digitális, személyazonosítás nélkül elérhető és kereshető formában kell közzétenni. Vagyis a dokumentumok megismerése a jövőben nem kizárólag a levéltári kutatás hagyományos formáját jelentheti:

a törvény kifejezetten előírja az online hozzáférés megteremtését.

Közérdekből nyilvános adatnak minősül többek között a hatos kartonokon szereplő adatállomány jelentős része, a B-naplók adatai, valamint a B-dossziékban szereplő adatok meghatározott köre. A jogszabály ugyanakkor bizonyos érzékeny személyes adatokat – például az egészségi állapotra, szexuális életre vagy szexuális irányultságra vonatkozó információkat – továbbra is védelemben részesít.

Nagyobb szerepet kap az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

Az új szabályozás megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét is, amely továbbra is a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzője marad. Feladata azonban nem merül ki a dokumentumok megőrzésében: az iratok feldolgozása és digitalizálása mellett a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is hangsúlyosabb szerepet kap.

A törvény egyúttal egyszerűsíti az adatmegismerés eljárását, és megerősíti az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljes körűen megismerhessék. Bővülnek a hozzátartozók jogosultságai is, miközben a megfigyelt személy számára lehetővé válik, hogy megismerje a vele kapcsolatban eljáró, az állambiztonsággal együttműködő személyek, valamint a hivatásos alkalmazottak személyazonosságát.

Öt év után megszűnhet a hosszú várakozás

Az új szabályozás az adatok védelmi idejét is jelentősen átalakítja. Amennyiben az érintett születési és halálozási éve is ismert, az anonimizálás nélküli megismerésre vonatkozó védelmi idő az eddigi harminc év helyett öt évre csökken. A javaslat indokolása szerint ezzel többek között az adatvédelmi szabályozások közötti összhangot kívánják megteremteni.

A szabályozás ugyanakkor nem jelent korlátlan adatközlést.

Bizonyos különösen érzékeny adatok esetében – például a nemzetiségi, etnikai vagy vallási hovatartozásra, illetve az egészségi állapotra vonatkozó adatoknál – hosszabb védelmi idő marad fenn. Ezeket a javaslat szerint az érintett halálozási évét követő hatvan évig még anonimizált formában sem lehet megismerni, bizonyos kivételektől eltekintve.

A jogalkotó külön figyelmet fordított az áldozatok és hozzátartozóik jogaira is. A megfigyelt személy például megismerheti a róla jelentő vagy vele foglalkozó, állambiztonsággal együttműködő személy, illetve hivatásos alkalmazott természetes személyazonosító adatait. Az elhunyt megfigyelt személy hozzátartozóját pedig meghatározott feltételekkel szintén megilletheti az információs hozzáférés joga.

Nem maradhatnak örökké titkosak az iratok

A törvény a minősített dokumentumok esetében is szigorúbb felülvizsgálati rendszert állít fel. Az állambiztonsági iratokban található minősített adatokat legalább kétévente kötelezően felül kell vizsgálni, és soron kívüli felülvizsgálatra is lehetőség nyílik. A minősítés fenntartása csak meghatározott nemzetbiztonsági, nemzetközi vagy más törvényben rögzített okok alapján indokolható.

Ennek ellenőrzésére létrejön a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelyben nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is helyet kapnak. A testület 13 tagból áll, és az ellenzéki képviselőcsoportok két szakértő személyére is javaslatot tehetnek, akiket a kormány köteles kinevezni.

Mint ismert, Magyar Péter még a választások után jelentette be, hogy a Tisza Párt kormánya megnyitja az ügynökaktákat. A miniszterelnök ígérete szerint október 22-én hozzáférhetővé válnak a nem minősített ügynökakták.

Magyar Nemzet, MTI, Civilek.info

Címlapkép: depositphotos.com