Tovább emelkedtek a magyarországi keresetek, ráadásul a nettó bérek gyorsabban nőttek a bruttóknál. A kedvező adat mögött azonban nem csupán a fizetések emelkedése áll: jelentős szerepet játszanak benne a családi adókedvezmények és az édesanyákat érintő szja-mentességek is. A kedvezmények esetleges visszavágása ezért gyorsan megjelenne a családok ténylegesen elkölthető jövedelmében.

A magyarországi keresetek emelkedése folytatódott, bár a növekedés üteme már elmarad az év elején látottól. A Magyar Nemzet által idézett Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ugyanakkor a bérek növekedése továbbra is érdemben meghaladja az inflációt. A júliusi 1,2 százalékos infláció mellett a bruttó átlagkereset reálértéke 6,2 százalékkal, a nettóé pedig 7,8 százalékkal emelkedett.

A nettó keresetek gyorsabb növekedésében azonban lényeges szerepet játszik az adórendszer. A KSH korábbi havi közléseiben is külön felhívta a figyelmet arra, hogy a nettó átlagkereset emelkedését jelentősen befolyásolta a családi adókedvezmény összegének emelése, valamint az édesanyáknak biztosított szja-kedvezmények bővítése.

Az adókedvezmények is húzzák felfelé a nettó kereseteket

A változás azért fontos, mert a bruttó és a nettó keresetek növekedése között érzékelhető különbség alakult ki. Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy a munkáltatók több fizetést adnak: a dolgozóknál maradó összeg növekedéséhez az állami adókedvezmények is jelentősen hozzájárulnak.

A családi adókedvezmény emelése mellett ide tartozik a háromgyermekes édesanyák szja-mentessége, a két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák mentessége, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővítése. A KSH adatai szerint ezek hatása már egyértelműen megjelenik a nettó keresetek statisztikájában.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az adókedvezmények eltörlése vagy jelentős szűkítése akkor is visszavetné az érintettek nettó jövedelmét, ha közben a bruttó bérek tovább emelkednének. A kereseti statisztikákban látható javulás egy része ugyanis nem a bruttó fizetésekből, hanem abból fakad, hogy bizonyos családok és munkavállalói csoportok kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek.

Nagy különbségek vannak az egyes ágazatok között

Az átlag mögött ugyanakkor jelentős ágazati eltérések húzódnak meg. A Magyar Nemzet által közölt adatok szerint a legnagyobb, 12,1 százalékos keresetemelkedést a szociális ellátásban mérték, ezt 10,3 százalékkal a vízellátás és hulladékgazdálkodás követte.

Egészen más képet mutat az egészségügy, ahol mindössze 1 százalékkal emelkedtek átlagosan a keresetek. Az energiaiparban 4,6, a hosszabb ideje nehézségekkel küzdő feldolgozóiparban pedig 6,8 százalékos növekedést mértek. Vagyis az országos átlag önmagában jelentős különbségeket takar.

Regős Gábor szerint összességében mégis kedvező, hogy a keresetek emelkedése az inflációt továbbra is érdemben meghaladja, különösen az 1,5–2 százalék körüli gazdasági növekedés mellett.

A kérdés az, meddig tartható fenn a bérek növekedése

Az év hátralévő részében egyes állami ágazatokban beígért béremelések még tovább javíthatják az átlagot. Ide tartoznak többek között a szociális és gyermekvédelmi területen, illetve a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörökben dolgozók. Más területeken azonban Regős szerint inkább a jelenlegi növekedési ütem fennmaradására lehet számítani.

A következő év egyik nagy kérdése a minimálbér és a garantált bérminimum alakulása lesz. Bár a minimálbér emeléséről már született megállapodás, annak teljesülése bizonytalanná vált, a garantált bérminimum jövőjéről pedig egyelőre még kevesebbet lehet tudni. A bérek tartós felzárkózásához ráadásul a termelékenység növekedésére is szükség lenne.

Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzet, Világgazdaság

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás