A bruttó bérfejlesztési vállalások helyett az adójóváírással felduzzasztott nettó összegekkel számol a Tisza-kormány a 2027-es költségvetésben és a benyújtott adótörvényekben. Úgy tűnik, hogy a kabinet a fogalomcserével az elmaradó, valódi alapbéremeléseket próbálja elfedni a közszférában és a minimálbér-tárgyalásokon.

„Tehát szerintünk és szerintem és a többség szerint az embereket az érdekli, hogy mennyivel több marad a hónap végén, a hónap elején a pénztárcájukban, mennyi lesz a fizetésük. Ezt hívjuk mi nettónak” – válaszolta a pontosítást kérő újságírónak Magyar Péter azon a kormányinfón, amelyet még a költségvetés előzetes számainak parlamenti bemutatását követően tartottak. A miniszterelnök fogalommagyarázatában valójában a Tisza-kormány új gazdaságpolitikai kommunikációjának alapját üdvözölhetjük. Sokan élénken emlékeznek még a választási kampányban tett Tisza-ígéretekre, amelyek kivétel nélkül bruttó béremelésekről és jelentős alapbérfejlesztésekről szóltak. A váltás prózai oka az, hogy az eddig megismert információk alapján a kabinetnek nincs fedezete a kampányban megígért bruttó bérrobbanásra.

Bruttóban hangzottak el a kampányígéretek

Ellenzékben Magyar Péter és a Tisza Párt programja még egyértelműen a munkavállalók bruttó alapbérének emelését célozta meg, számos ágazatban azonnali, még 2026-os hatályú beavatkozást sürgetve. A választók meggyőzéséért bemondott legfontosabb vállalások a következők voltak:

• Minimálbér: Magyar Péter 2027-re bruttó 533 600 forintos, 2030-ra pedig bruttó egymillió forintos kötelező legkisebb munkabért ígért, amelyhez állami adócsökkentést és vállalkozói támogatást helyezett kilátásba a magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásoknak.
• Szociális és gyermekvédelmi ágazat: a programban általános, a gyermekvédelemben pedig azonnali, 25 százalékos bruttó bérfejlesztés szerepelt, amelyet a kormányfő még idén júliusban is őszre vagy legkésőbb az év végére ígért a mintegy 90 ezer érintettnek.
• Kulturális szféra: a közgyűjteményekben és közművelődésben dolgozóknak szintén 25 százalékos általános alapbéremelést és többéves, kiszámítható bérpályát vállaltak.
• Egészségügy: a Tisza Párt vállalása szerint az ágazatra fordítható 500 milliárd forintos többletkeret legalább felét, tehát minimum 250 milliárd forintot a szakdolgozói bérek emelésére kellett volna fordítani.
• Rendvédelem: európai szintű fizetéseket, a másod- és harmadállások kényszerének megszüntetését, valamint a 2008 óta változatlan illetményalap érdemi rendezését helyezték kilátásba.

Nettóban számol a költségvetés rideg valósága

A 2027-es költségvetés sarokszámai és a kedden benyújtott adótörvények ezzel szemben teljesen más képet mutatnak. A kabinet a 603 ezer állami alkalmazottat érintő, összesen 677 milliárd forintos bérintézkedési csomagot már szinte kizárólag a „nettó keresetnövekedés” mutatójával kommunikálja.

Ennek fényében érdemes áttekinteni, hogy a 2027-es büdzsé számai hogyan alakulnak:

• Minimálbér: a bruttó 533 600 forintos ígéret lekerült a napirendről. Az idei 322 800 forintos minimálbér után a kormány csupán az adójóváírásra hivatkozik, amely bruttó béremelés nélkül havi 20 ezer, évente 240 ezer forintot hagy a munkavállalóknál. A keddi VKF-ülésen Kármán András ismertette a kormány középtávú terveit, ám a munkaadók éppen a kormányzati adócsökkentésbe kapaszkodva mindössze 4 százalékos bruttó emelést ajánlanak a 2024-es hároméves bérmegállapodásban rögzített 14 százalék helyett.
• Kulturális ágazat: a 25 százalékos ígéret helyett Magyar Péter 10,7 százalékos nettó keresetnövekedést jelentett be a múzeumokban, a könyvtárakban és a közművelődésben dolgozóknak. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint az adójóváírás beszámítása miatt ez a gyakorlatban nulla százalékos tényleges béremelést jelent.
• Egészségügy: a 123 ezer szakdolgozó bére az alapbéremelések és az adócsökkentés együttes hatására nő átlagosan 17 százalékkal nettóban, a célra pedig az ígért 250 milliárd helyett 192 milliárd forintot különítettek el.
• Szociális és gyermekvédelmi szektor: az idei évre ígért bérrendezés elmaradt, 2027-től pedig 101 ezer dolgozó az adóváltozásokkal együtt számíthat átlagosan 17,8 százalékos emelésre a 25 százalékos vállalás helyett.
• Rendvédelem és oktatás: a hivatásos állomány, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a tűzoltók egységesen 15 százalékos emelést kapnak, a nevelést és oktatást közvetlenül segítő 76 ezer dolgozó nettó keresete pedig átlagosan 21,5 százalékkal változik.

Magyar Nemzet

Címlapkép: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter és Kármán András pénzügyminiszter – Fotó: Facebook / Kapitány István