„Halottak napjához közeledve már háromnyelvű helységnévtábla jelöli a Házsongárdi temető bejáratát. Méltó emlékezés és fontos lépés történelmi, kulturális örökségünk ápolásában” – jelentette be a közösségi oldalon Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
„Szükségesnek tartottuk, hogy többnyelvű táblával jelezzük a Házsongárdi temetőt, eddig is létezett egy műemléktábla, amely QR-kód beolvasásával rövid leírást biztosított, de úgy éreztük, hogy ez nem elegendő és nem szólítja meg a kolozsváriakat, úgyhogy egy háromnyelvű – román, magyar és angol nyelvű – táblát helyeztünk ki”
– nyilatkozta az alpolgármester.
Amint a kolozsvári Szabadság napilap írta, a szerkesztőség kezdeményezte, hogy a „központi temető” bejáratánál a román felirat mellett a Házsongárd név is megjelenjen. Mint a lap írta, nem közigazgatási átnevezést kezdeményeztek, hanem tájékoztató jellegű feliratot kértek, mondván, hogy az évszázados név megőrzése ugyanolyan fontos, mint az épített örökség védelme. A Házsongárd elnevezés régebbi magánál a temetőnél: első írásos említése 1373-ból maradt fenn, és eredetileg a városfaltól délre fekvő kertes, szőlős domboldalt jelölte.
Oláh Emese elmondta, hogy többször kezdeményezte a felirat kihelyezését, de eddig nem sikerült olyan megoldást találni, amelyet minden engedélyező hatóság elfogad.
„Kis gesztus, de annál nagyobb hatású – tovább örökíti a köztudatban, hogy ez nem csak a város temetői közül az egyik, a „központi”, hanem maga a Házsongárd, az erdélyi panteon, ahol évszázadok óta az erdélyi magyar kultúra, irodalom és történelem nagyjai pihennek”
– fogalmaz a Szabadság.
A Házsongárdi temető nemcsak Erdély, hanem Európa egyik legrégebbi, ma is használatban lévő sírkertje, közel ötszáz éves múlttal. Amint a Házsongárd Alapítvány honlapján szerepel, a főtéri Szent Mihály-templom körül alakult ki Kolozsvár első, a 16. század végéig használt temetője. Közben a város védőfalai mentén is kisebb sírkertek létesültek.
Az erdélyi magyar művelődéstörténet sok nagy alakja nyugszik itt, köztük Kós Károly, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Dsida Jenő és Brassai Sámuel. A temető neve ma már mindenütt fogalom, ahol magyarok élnek, magyar jellegét pedig a Házsongárd Alapítvány igyekszik megőrizni.
Címlapkép: kronika.ro / Orbán Orsolya