Komoly alkotmányos válság bontakozott ki Lengyelországban, amely az Európai Unió jogállamisággal kapcsolatos elvárásait is próbára teheti. Deák Dániel politikai elemző szerint Lengyelország eseményei Magyarország szempontjából is különösen érdekesek, hiszen kiderülhet, hogy Brüsszel valóban következetesen alkalmazza-e a jogállamiság követelményeit.
A lengyel alkotmányos válságból kiderülhet, hogy az Európai Uniónak valójában mennyire is fontos a jogállamiság – hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Deák Dániel.
A politikai elemző szerint ugyanis ami most Lengyelországban zajlik, annak magyar vonatkozási is vannak: Donald Tusk Magyar Péter fontos politikai szövetségese, mindkettőjük pártja az Európai Néppárt tagja.
Magyar Péter miniszterelnökként első hivatalos külföldi útján is találkozott Tuskkal, ráadásul Magyarországon is komoly alkotmányos viták zajlanak. A Tisza-kormány alaptörvény-módosításával négy alkotmánybíró mandátuma szűnt meg, megváltoztak a testület működésének szabályai, és az államfő eltávolítása is súlyos jogi-politikai konfliktust váltott ki.
„Éppen ezért különösen érdekes, hogyan reagálnak majd az uniós intézmények a lengyel eseményekre. A jogállamiság megítélésénél ugyanis alapvető elvárás, hogy minden tagállamra ugyanazok a követelmények vonatkozzanak”
– mutatott rá Deák Dániel.
Alkotmányos válság Lengyelországban
Ahogy arról beszámoltunk, október 30-án Anna Korwin-Piotrowska – bírói szolgálati idejére hivatkozva – átvette az alkotmánybíróság munkájának irányítását. Egy hónapra felfüggesztette Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt hivatali feladataik ellátása alól.
Waldemar Zurek igazságügyi miniszter és legfőbb ügyész ezután öt indítványt nyújtott be mentelmi joguk felfüggesztésére: négy Święczkowskit, egy pedig Sochańskit érinti. Korwin-Piotrowska november 3-ra összehívta az alkotmánybírák teljes ülését Ezután jelentős rendőri erők jelentek meg az intézménynél, ahol tüntetők is összegyűltek. A rendőrség biztonsági okokra hivatkozik, és tagadja, hogy erőszakkal behatolt volna az épületbe.
Jarosław Kaczyński, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke már korábban is államcsínynek nevezte a kormány Alkotmánybírósággal kapcsolatos lépéseit, és a diktatúra veszélyére figyelmeztetett.
Karol Nawrocki köztársasági elnök pedig megszakította Szenegálba tartó útját, és visszatért Lengyelországba. Ma közzétett nyilatkozatában azt állította, hogy erővel vették át a lengyel alkotmánybíróság irányítását. Felszólította a kormány által a helyszínre küldött rendvédelmi erőket, hogy hagyják el az épület környékét. Közölte azt is, egyeztetett Zbigniew Kapinskivel, a legfelsőbb bíróság első elnökével, aki szerinte szintén törvénytelennek tartja a történteket. Az államfő belbiztonsági veszélyre hivatkozva sürgős politikai konzultációt hívott össze.
Donald Tusk lengyel kormányfő (j) fogadja hivatalában Magyar Péter miniszterelnököt Varsóban 2026. május 20-án – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert