Miközben a Tisza Párt korábban a pártok állami finanszírozásának megszüntetését ígérte, a 2027-es költségvetési tervezet alapján a párt és a Talpra Magyarok Alapítvány együttesen csaknem hárommilliárd forint költségvetési támogatáshoz juthat. A Fidesz–KDNP és a hozzájuk tartozó alapítványok együttes támogatása 2,28 milliárd forint lehet. A tervezet alapján a pártfinanszírozási rendszer átalakítása egyelőre nem szerepel a kormányzati tervek között.
Jelentős összegeket irányoz elő a pártok és a hozzájuk kapcsolódó alapítványok támogatására a Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervezete. A benyújtott dokumentum szerint a Tisztelet és Szabadság Párt 1,211 milliárd forint állami támogatásban részesülhet, miközben a párthoz kötődő Talpra Magyarok Alapítvány számára további 1,774 milliárd forintot különítenének el. A két tétel együttesen 2,985 milliárd forintot jelent – írja a Magyar Nemzet.
A költségvetési tervezetben szereplő számok különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy a Tisza Párt korábban a pártok állami támogatásának megszüntetését hirdette. Magyar Péter a kampányban arról beszélt, hogy a politikai szervezeteknek közadakozásból is képesnek kell lenniük fenntartani magukat, ezért nincs szükségük az állami finanszírozásra. A kormányváltást követően azonban a párt és alapítványa is jelentős költségvetési forrásokhoz juthat.
A tervezet számai alapján a Tisza Párt és alapítványa együttes támogatása a 28 fős párttagsággal számolva fejenként évente mintegy 106,6 millió forintnak, havi bontásban pedig közel 8,9 millió forintnak felel meg.
A Fidesz 887,5 millió, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig 159,3 millió forint támogatást kaphat.
A pártalapítványok között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány számára 1,228 milliárd, a Barankovics István Alapítvány részére pedig hatmillió forintot irányoz elő a tervezet. A Fidesz–KDNP és a hozzájuk kapcsolódó alapítványok támogatása így összesen 2,281 milliárd forint lehet.
Újabb kérdések a Talpra Magyarok Alapítvány körül
A tiszás pártalapítvány finanszírozása azért is érdemel külön figyelmet, mert a Magyar Nemzet már korábban is foglalkozott a szervezet gazdálkodásával. A lap október 27-én arról számolt be, hogy a Talpra Magyarok Alapítvány csaknem 900 millió forintos állami támogatásának felhasználásával kapcsolatban közérdekű adatigénylést nyújtott be.
A megkeresésben többek között arra kértek választ, hogy készült-e pénzügyi vagy szakmai beszámoló a támogatás felhasználásáról, történt-e belső vagy külső ellenőrzés, illetve kik részesültek kifizetésekben az alapítványtól.
Azt is szerették volna megtudni, hogy az alapítvány milyen jogcímen használja a székhelyeként megjelölt, Budapest XII. kerületében található társasházi lakást, és fizet-e érte bérleti vagy használati díjat.
A Magyar Nemzet akkori beszámolója szerint a megkeresésre tizenhat nappal annak elküldése után sem érkezett érdemi válasz, és a válaszadási határidő meghosszabbításáról sem kaptak értesítést. A lap ezért bírósághoz fordult annak érdekében, hogy megismerhetővé váljanak a közpénz felhasználásának részletei.
A most benyújtott 2027-es költségvetési tervezetben a Talpra Magyarok Alapítvány támogatása már 1,774 milliárd forintos előirányzatként szerepel. Ez különösen indokolttá teszi, hogy a szervezet a korábbi támogatások felhasználásával és a gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekre is választ adjon.
A törvényre hivatkozik a kormány?
A költségvetési törvényjavaslat 48. paragrafusa rögzíti, hogy a pártok az 1989. évi XXXIII. törvény, vagyis a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló jogszabály alapján részesülnek állami támogatásban. A pártalapítványok esetében a dokumentum a tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységet végző szervezetek támogatását nevesíti, szintén a párttörvény rendelkezései szerint.
A kérdés azonban éppen az, hogy a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Tisza Párt miért nem kezdeményezi a korábban általa is bírált finanszírozási rendszer átalakítását. A kormánytöbbségnek ugyanis lehetősége van arra, hogy módosítsa a pártok és a pártalapítványok állami támogatásának szabályait.
A pártok működésének átlátható finanszírozása önmagában nem ördögtől való, a politikai verseny tisztaságát is szolgálhatja. A pártalapítványok esetében ugyanakkor különösen fontos kérdés, hogy a jelentős közpénzekkel támogatott szervezetek milyen konkrét, mérhető társadalmi teljesítményt nyújtanak, és mennyire ellenőrizhető a rendelkezésükre bocsátott források felhasználása.
A 2027-es költségvetési javaslatot október 30-án nyújtotta be Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek. A dokumentum tehát egyelőre törvényjavaslat, nem elfogadott költségvetés, így a parlamenti vita során még módosítható. A következő hetekben ezért az is kiderülhet, hogy a Tisza-kormány hajlandó-e hozzányúlni ahhoz a pártfinanszírozási rendszerhez, amelynek fenntartása mellett most saját maga is jelentős közpénzekhez juthat.
Borítókép: Facebook/Tisza Párt