A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez – mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.
A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közreműködésével megrendezett jogi könyvek ünnepét, Budapesten, a Károlyi-Csekonics-palotában tartották szombaton.
Áder János beszédében idézte Deák Ferenc Kemény Zsigmond báróhoz írt levelét, amelyben úgy fogalmazott: minden perc, melyet tanulásra, minden fillér, amit a tudományoknak s azok közlönyeinek pártolására fordítunk, egyszersmind a haza oltárára tett áldozat.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy egy könyv megjelenése mindig ünnep, majd emlékeztetett: voltak olyan politikai rendszerek, amelyek ellenségként tekintettek a könyvekre, elégették, bezúzták, tiltották azokat. Hozzátette: a jogi könyvteremtés legjavát ünneplik a rendezvényen, ami valós hiányt tölt be: a jogászi közvélemény koncentrált figyelemfelhívását a könyvújdonságokra.
Emlékeztetett: nem is volt olyan rég, amikor Európa szellemi arculatát két könyv jelenítette meg, a Biblia és I. Iustinianus bizánci császár Corpus iuris civilis című műve, a római jog első kodifikált gyűjteménye.
Kérdésként vetette fel, hogy vajon a mai világunkban milyen művek gyakorolhatnak ilyen globális befolyást, illetve maga a könyv, mint tárgyi jelenség bírhat-e még ilyen befolyással. Hozzátette: nincs erre egzakt válasz, de a könyv a múltunk, a jelenünk, és a jövőnket is meghatározza.
Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke köszöntőjében felidézte: a reformkor óta létező jogi könyvkiadásnak tradíciója van Magyarországon, a második világháború előtt több kiadó is működött, amelyeket az ’50-es években államosítottak, és „sötét időszak jött”, amikor „a jogász ellenség volt”, és így a jogi kultúra se tudott fejlődni.
Felidézte: mindössze három jogi kar működött, mert nem volt szükség a hatalom szemében az igazságkereső, kötözködő jogászokra. Nehéz időszak volt, a jogi könyvkiadás cenzorok ellenőrzése alatt állt. Hozzátette: a rendszerváltozás után ma már 18 jogi könyvkiadó és 8 jogi kar van, ami bizonyítja, hogy a demokratikus rendszernek szüksége van a jogra és a jogászra.
Az ünnepségen a szervezők emlékéremmel jutalmazták Áder János köztársasági elnököt, valamint Czine Ágnes alkotmánybírót, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettesét.
Az első Magyar Jogi Könyvszalonon adták át a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közös elismeréseit is.
Forrás: MTI
