Az egyház és a pénz témája mindig is nagy érdeklődésre tartott számot, amit az utóbbi évek Vatikán körüli történései csak tovább fokoztak. Persze nem csak a pénzügyek, hanem a Vatikán felépítése és működése is mindig érdekelte az embereket, például a városállamban milyen intézmények vannak, az ott dolgozók mennyire kiváltságosok stb. Nos a Vatikán gazdálkodásán keresztül némi bepillantást nyerhetünk a napi életbe is Érszegi Márk Aurél cikke alapján, amely a vasarnap.hu portálon jelent meg.
A „Vatikán” gyűjtőfogalom alatt alapvetően két nagyobb alrendszert – a Szentszéket és a Vatikánvárost – kell érteni. Ezekhez kapcsolódik még gazdasági-pénzügyi szempontból számos további szervezet. Például a „vatikáni bank”, a különböző pápai alapítványok, de az idei költségvetéssel kezdődően a Szentszék tulajdonában álló kórházak (pl. a római Gyermek Jézus/Bambino Gesù és a Szt. Pio atya-féle Szenvedés Enyhítése Háza San Giovanni Rotondóban), továbbá olyan jeles kegyhelyek is, mint Loreto, Pompei, Padova, illetve a római négy nagybazilika. Ezek mindegyikének külön költségvetése van, de végső soron a pápa a legfőbb vagyonkezelő, ezért előírhat „átcsoportosításokat”.
A Szentszék (a Katolikus Egyház központi apparátusa) bevételeit adományok és saját jövedelmek teszik ki.
A kánonjog szerint a különböző egyházi közigazgatási egységek rendszeres adományokkal tartoznak támogatni Péter Utódának szolgálatát. Hasonlóképpen a hívek az ún. péterfillérek révén támogatják a pápát. Utóbbit részben a Szentszék kiadásainak fedezésére, részben a pápa karitatív támogatási céljaira fordítják (ill. befektetések révén gyarapítják).
A Szentszék vagyonát jellemzően állampapírok és részvények, valamint ingatlanok képezik.
Sajtóinformációk szerint összesen 2.500 lakóingatlan és mintegy 600 üzlethelyiség áll a Szentszék tulajdonában, főleg Rómában és környékén. Az állampapírok elsődlegesen abból a kárpótlásból származnak, amit az olasz állam az 1929-es kiegyezéskor fizetett a korábban elkobzott egyházi javakért. Emellett a Szentszék részvényekbe fekteti szabad forrásait, melyek jövedelmezősége a piaci viszonyok – és saját pénzügyi tanácsadóik ügyessége – szerint alakul. Mindezeket az Apostoli Szék Vagyonkezelősége kezeli, de némely intézménynek saját elkülönült vagyonkezelési joga van.
A Vatikánvárosi Állam fő célja a Szentszék működésének fenntartása, ezért bevételeiből, rendszeres költségvetési többletéből hozzájárul a Szentszék deficitjének fedezéséhez.
A „vatikáni banknak” titulált IOR (Vallási Művek Intézete) valójában vagyonkezeléssel foglalkozik (2018-as számadás szerint 2,8 milliárd euró értékében), ám üzleti nyereségének egy részével ugyancsak a Szentszéket finanszírozza.
A szentszéki kiadásokban a legnagyobb tételt a kb. 3.000 főből álló munkatársi kör személyi kiadásai jelentik (a bíborosoktól a pápai diplomatákon át a svájci gárdistákig). A vatikáni média – főleg a rádió és a napilap – az utóbbi évek összevonásai és racionalizálása ellenére is hatalmas költséget képeznek a szentszéki adminisztráció számára. Ugyancsak jelentős terhet jelentenek a külön kezelt Vatikáni Nyugdíjalap kifizetései.
A legnagyobb kiadási tételt itt is a kb. 2.500 főnyi személyzet bére jelenti, valamint a műemlék-együttes fenntartásának költségei, illetve a különböző pápai rendezvények egyéb tételei.
A nagyközönség előtt kevéssé ismert a Castel Gandolfo-i birtokon üzemelő farmgazdaság, mely elsősorban saját fogyasztásra termel, de a többletet a Vatikán saját vegyesboltjában árusítják. Elsősorban a „tejipar” említésre méltó, mely napi 800 liter tejet termel. A Vatikánban – és más szentszéki birtokokon – összesen négy benzinkútnál forgalmaznak üzemanyagot (egy 2012-es kiszivárogtatott adat 27 millió euró bevételt említett). Némi bevételt jelent a vatikáni vegyesbolt, a ruházati bolt és a gyógyszertár, valamint a Vatikáni Posta és a könyvesboltok is.
A koronavírus-világjárvány következtében jelentősen visszaestek a Szentszék saját bevételei: az ingatlanhasznosítás, a kereskedelmi és pénzügyi jövedelmek.
Részben az általános helyzet, főként a turizmus csökkenése miatt, részben mert önként leszállították a kereskedelmi célra kiadott római ingatlanjaik bérleti díját. De a külső adományok is visszaestek: elég csak a járvány alatti templomlátogatás tilalma miatt kieső perselybevételekre gondolni, ami az egyes plébániákat is súlyosan érintette. Ráadásul a legnagyobb adományozók közé számító USA-ban a korábbi pedofilbotrányok miatt már amúgy is érezhetően csökkent az adakozókedv.
A Szentszék működését és karitatív céljait egyaránt támogató ún. péterfillérek bevételei vatikáni adatok szerint 2015-2019 között 23%-kal csökkentek, hogy a 2020-as pandémiás évben újabb 18%-kal essenek vissza, s 2021-re újabb 15%-os csökkenéssel számoltak.
Pápai iránymutatás szerint a Vatikánban elbocsátásokra nem kerülhetett sor, de létszámstopot is bevezettek.
2021 áprilisától sávos fizetéscsökkentést hajtottak végre a vezető beosztású tisztviselőknél, a kétévente esedékes indexált béremeléseket pedig befagyasztották. 2020-ban a külső tanácsadói szerződések felülvizsgálatával 1,5 millió eurót takarítottak meg, a hivatali kiküldetések lemondásával 3 milliót, a központi rendezvények törlésével 1,3 milliót, különböző karbantartási, felújítási munkák halasztásával pedig 4,8 milliót.
Érszegi Márk Aurél teljes írását a vasarnap.hu portálon olvashatják.
Képek forrása: Érszegi Márk Aurél
