Az utolsó garabonciások címmel szervez műhelytalálkozót 2021. május 3-án, 10 órától a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) – tudatta az intézmény a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében. A szervezők abban bíznak, hogy a kilenc művészi életút tudományos elemzésével sikerül a magyar művelődés „utolsó garabonciásait” tisztábban látni – a kitartó rajongás mellett.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) szervezésében tizenhárom kutató mutatja be, illetve elemzi az 1960 és 2010 közötti öt évtized rendhagyó és eredeti utat bejáró emblematikus művészeinek – Vujicsics Tihamér, Latinovits Zoltán, Hajnóczy Péter, Bódy Gábor, Szabados György, Cseh Tamás, Kobzos Kiss Tamás, Sebő Ferenc és Szörényi Levente – munkásságát.

Mint írják, az 1960-as évtizedben szűk keretek között lehetőség volt a második kulturális nyilvánosság megteremtésére. Aczél György eleinte támogatta, ugyanakkor erősen felügyelte, s ezzel egy időben tiltotta is. A találkozó középpontjában álló személyek alapvetően nem politizáltak, visszatekintve munkásságuk mégis közéleti jellegűnek tűnhet. Az, hogy a második nyilvánosság mennyi feszültséggel járt, jól mutatja, hogy két érzékeny művész (Latinovts és Bódy) önmaga vetett véget életének – Hajnóczy esetében is ezt feltételezte a közvélemény. Amíg Cseh Tamás népszerűsége egy időben a legnagyobb sztárokéval versenyzett, addig Szabados György karrierjét tudatosan blokkolta Aczél, és Vujicsics Tihamér művei is gyorsan feledésbe merültek halálát követően. Kobzos Kiss Tamás úttörő munkásságára a szakma még emlékszik, de művészi teljesítménye megismételhetetlen, így hiánya teszi előadhatatlanná a Szabados-kompozíciók egy részét. A mai napig köztünk élő Sebő Ferencet és Szörényi Leventét a táncházmozgalom két kiemelkedő alakjaként tartjuk számon.

A portrékat kiegészíti a korszak általános jellemzése, így politikatörténeti előadás ismerteti az alternatív kulturális nyilvánosság szigorúan ellenőrzött mivoltát. Ezt követi a korszak hazai underground popzenéjét és annak esztétikáját elemző eszmetörténeti megközelítés, végül szociológiai értelmezés rajzolja meg a társadalom alternatív zenei képét – részletezi a közlemény.

A konferenciát élőben május 3.-án 10 órától közvetítik az MMA MMKI YouTube-csatornáján.

A teljes írás itt olvasható: magyarnemzet.hu