Meghitt és szép ünnep a mai – de mi is ez valójában? Röviden összefoglaljuk, amit tudni érdemes.
A katolikus egyház február második napján Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét üli. De miről is emlékeznek meg ezen a napon? Egészen pontosan arról, hogy Jézus születése után negyven nappal (a törvénynek megfelelően) Mária és József a jeruzsálemi templomban hálából felajánlották az előírt áldozatot Istennek, az Úrnak ajánlva elsőszülött fiukat. A bemutatott áldozat egy pár gerlice volt. Mindez azért is jelentős, mert ebből (is) tudhatjuk: a Szent Család tisztes szegénységben élt, Jézus születése után ugyanis az előírtakat tudták ugyan teljesíteni, de csak a legkisebb értékű áldozati adomány megvásárlására volt lehetőségük.
A Szentírás tanúsága szerint a templomban találkoztak Anna prófétanővel és az agg Simeonnal, akik felismerték Jézusban a megváltót és
a világ világosságának nevezték őt.
A szentmisék keretében ezen a napon (amely egyébként tanácsolt ünnep a katolikus hívek számára, a legtöbb templomban ünnepi miserend van érvényben) gyertyákat szentelnek, amelyek Krisztust éppen így, mint a világ világosságát hivatottak szimbolizálni. A szenteltvízzel meghintett gyertyákkal a hívek hagyományosan körmenetet is járnak (sok esetben nem csak a templomon belül, hanem az előtte elterülő téren, vagy a környező utcákban), megjelenítve ezzel, hogy Jézus világosságát a keresztény ember kiviszi a világba, felmutatja az embereknek. A gyertya már egészen az ókeresztény kortól a Megváltó szimbólumaként működik.
A keleti liturgia a találkozás ünnepének nevezi ezt a napot, mert ekkor találkozott Jézus először az emberiséggel az őt születésekor köszöntő pásztorok látogatásán kívül.
Jeruzsálemben már a 4. században is megülték ezt az ünnepet, onnan terjedt el a teljes keresztény világban. A nyugati egyházban mintegy ezer esztendőn át az ünnepnap Szűz Máriát állította középpontba, az ő tisztulását emelve ki (a törvény előírásának megfelelően József és Mária azt követően járult a templomba, hogy elteltek Mária tisztulásának napjai), 1960 óta azonban a keleti egyházzal összhangban ismét az Úr ünnepeinek egyike. A magyar hagyományban azonban a hivatalos elnevezésnél (Urunk bemutatása) erőteljesebben tartja magát „a máriás” elnevezés: Gyertyaszentelő Boldogasszony.
Szent II. János Pál pápa rendelkezésének megfelelően 1997 óta február 2-án az egyház a megszentelt élet világnapját is ünnepli, azaz
a papi és szerzetesi hivatást, amelyet világszerte egymillió nő és férfi él ma is.
Az ünnep célja, hogy erre a különlegesen értékes életformára irányítsa a figyelmet, egyben arra invitálja a híveket, hogy imádkozzanak a papokért és szerzetesekért, valamint új hivatások születéséért.
Szerző: Vágvölgyi Gergely, aki a Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkeit, a Magyar Kurír és a Magyar Katolikus Rádió korábbi cikkeit használta fel a dolgozat írásához.
Forrás: mandiner.hu
Nyitókép: ferencesek.hu
