Kinek, mikor, mire, mennyit kell akcióznia? Mi lesz sokkal olcsóbb?

A háború és az elhibázott szankciós politika Európa szerte eddig nem látott inflációhoz vezetett. A kormány célja, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, a teljes foglalkoztatást, továbbá kivédje a recessziót és év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt. A kormány ennek érdekében döntött nemzetközi példák alapján a kötelező akciózás bevezetéséről – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a GFM és az Agrárminisztérium lefolytatta a szükséges társadalmi egyeztetéseket, konstruktív szakmai megbeszélést folytatott a legnagyobb kereskedelmi láncokkal és szövetségekkel, a beérkezett javaslatokat pedig figyelembe vette a részletszabályok kialakításánál.

Mindezek értelmében a kötelező akciózást a kormány az alábbiak szerint rendeli el:

a kötelező akciózást a kereskedők 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között kötelesek bevezetni.

Akciós időszaknak minősül a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig terjedő időtartam, vagy a kereskedő által szabadon választott, egybefüggő 168 óra időtartam.

Kereskedőnek az minősül, aki a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytat és a nettó árbevétele a 2021. évben az 1 milliárd forintot meghaladta. A rendelet az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység mellett a csomagküldő kereskedelemre is kiterjed.

A közlemény szerint 20 akcióköteles termékkategóriát határoztak meg, többek közt a következőket:

baromfihús; sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek; tej, tejföl és helyettesítői; sajt; kenyér; péksütemények; száraztészta, rizs, egyéb ceráliák; friss gyümölcs; friss zöldség; készételek, fűszerek, ételízesítők.

A kereskedő köteles az akciós időszakban termékkategóriánként legalább egy termék vonatkozásában, az elmúlt 30 napban általa alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest legalább tíz százalékkal alacsonyabb árat alkalmazni.

A legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi ár megállapítása során nem kell figyelembe venni a termék azon árcsökkentett bruttó kiskereskedelmi árát, amelynek alkalmazására a termék minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejének lejárta miatt, az azt megelőző 72 órában került sor.

Az árcsökkentés alkalmazása során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

A kereskedő köteles az árcsökkentéssel összefüggő tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni.

A kereskedő az akciózás időtartama alatt a kötelező akcióval érintett termék vonatkozásában köteles abból megfelelő mennyiséget árusítani annak érdekében, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése folyamatos lesz, az előírások megsértése az adott esettől függően 500 000 és 3 000 000 forint közötti bírságot vonhat maga után.

A kötelező akcióra vonatkozó részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben. Az infláció letörése és egy számjegyűre csökkentése közös cél, amelyben minden szereplő érzi saját felelősségét. A kormány a döntéstől azt várja, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás, így a kötelező akciózás már a közeljövőben hozzájárulhat az infláció letöréséhez. Az intézkedésnek köszönhetően ugyanis minden héten a vásárlók rendelkezésére áll majd egy 20 termékből álló akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásárolhatnak meg – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.

(MTI)

Kiemelt kép: 123rf.com