A korábbi évekhez hasonlóan idén is rendben fog elkezdődni a tanév a közoktatásban, bármit is állít a baloldal és sajtója – hangsúlyozta Rétvári Bence.

A Belügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára a tanár-diák arányról, a pedagógusképzésről, az életpályatörvényről és a béremelésről is beszélt a Magyar Nemzetnek a néhány nap múlva kezdődő új tanév kapcsán.

Sem az előző tanév végén, sem a nyári szünetben nem következett be az a felmondási hullám, amire a baloldali pártok és szakszervezetek buzdították a pedagógusokat – szögezte le Rétvári Bence. A Belügyminisztérium miniszterhelyettese emlékeztetett: a szakszervezetek úgy mentek el szabadságra, hogy ötezer tanár fog az új pedagógus-életpályatörvény miatt felmondani a nyáron.

Ehhez képest a közel 170 ezer főből alig pár százan szüntették meg a jogviszonyukat. Ez azt jelenti, hogy csak tizedszázalékokban mérhető a felmondók száma, miközben a pedagógusszakokra 67 százalékkal több hallgatót vettek fel, mint tavaly

– tette hozzá a tárca parlamenti államtitkára.

Jók az arányok

Rétvári Bence arról a vitáról is beszélt, hogy van-e elég tanár Magyarországon vagy nincs. – A szakszervezetek jelentős hiányról beszélnek. Ugyanakkor teljesen más képet látunk akkor, ha összehasonlítjuk a hazai tanár-diák arányt a többi EU-s országgal.

Az EU-ban Magyarországon a 8. legjobb a tanár-diák arány. Olaszországgal és Portugáliával vagyunk egy szinten. Míg nálunk egy tanárra átlagosan 10,6 diák jut, addig az EU-ban átlagosan 12,1 diák.

A hazainál rosszabb a helyzet Lengyelországban, Litvániában, Szlovéniában, Bulgáriában, Spanyolországban, Lettországban, Dániában, Észtországban, Svédországban, Finnországban, Csehországban, Németországban, Írországban, Romániában, Szlovákiában, Franciaországban és Hollandiában – sorolta a kormánypárti politikus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tendencia is javuló, mert bő tíz év alatt 0,8-et javított hazánk az arányon. Azonban azt is jelezte, ez azért is következhetett be, mert

míg 2010 óta a népességfogyás miatt a diákok száma közel 15 százalékkal csökkent, addig a pedagógusoké csak 2 százalékkal, létszámuk folyamatosan 165 ezer és 170 ezer körül mozog.

Tehát Magyarországon 10-15 százalékkal több tanár van a diákok számához képest, mint az EU-s átlag, ráadásul a tendencia is kedvező irányú. A magyar oktatást megbecsülni kell és nem lebecsülni

– hívta fel a figyelmet.

Van utánpótlás, van jövőkép

A nyári szünet alatti és a tanév eleji munkahelyváltások kapcsán a miniszterhelyettes emlékeztetett:

az előző nyári szünetek során mintegy kilencezer pedagógus távozott az iskolájából, de a többség még a szünet alatt elhelyezkedett egy másik közoktatási intézményben.

Volt, aki az új tanév elején kezdett, így például az előző tanév első hónapjaiban mintegy négyezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógus besorolással rendelkezők száma. Tehát az elmúlt években is a felmondók többsége nem a pályát hagyta el, hanem iskolát váltott – mondta Rétvári Bence.

Ami az utánpótlást illeti, Rétvári Bence szerint örömteli, hogy az elmúlt hat évben idén vették fel a legtöbb hallgatót pedagógusképzésre.

Idén is rendre megszülettek azok a cikkek, hogy csak öt kémia- meg fizikatanárt képeznek az egész országban. Nézzük azonban a valós számokat! A biológia, fizika, kémia, matematika, természetismeret és természettudomány (science) tanárnak felvettek száma pontosan a duplájára, 208-ról 416-ra nőtt, ami azt jelenti, hogy végre a természettudományos tanári szakot elkezdők száma is emelkedésnek indult – hangsúlyozta, hozzátéve:

összesen 18 845-en jelentkeztek és 10 514 főt vettek fel, ami azt jelenti, hogy év alatt kétharmadával nőtt a pedagóguspályát választók száma.

A számok alapján lesz pedagógus-utánpótlás. Ráadásul, mire öt év múlva a most felvettek végeznek, már egymillió forint környékén lesz az átlagos pedagógusbér

– emelte ki.

Életpálya és béremelés

Míg mi a válság idején a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelést jelentettük be, addig a baloldal a saját kormányzása alatt úgy kezelte a maga által okozott válságot, hogy elvett egyhavi bért a tanároktól és 15 ezer pedagógust tett egy tanév alatt az utcára

– emlékeztetett Rétvári Bence, aki szerint a baloldal politikusai most is azért dolgoznak Brüsszelben havi 5-6 millióért, hogy a tanárok ne kereshessenek 800 ezer forintot.

A legnagyobb pedagóguselbocsátók aggódnak most a leghangosabban a pedagóguslétszám miatt. Akkor a szakszervezetek mélyen hallgattak, nem szerveztek sztrájkot, nem biztattak felmondásra, nem próbáltak hidat lezárni – jegyezte meg.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a pedagógusok számára az új életpályatörvény jóval előnyösebb a korábbinál, mivel megteremti az alapjait a béremelésnek.

A tanárok átlagbére 800 ezer forintra emelkedhet az eddig maximálisan 26 tanóra helyett fix 24 tanórában határozza meg a heti óraszámot, 46 napról 50 napra növeli a szabadnapok számát, eltörli az adminisztratív terhek jó részét, így a pedagógus I. fokozatban levők portfóliókészítési kötelezettségét is, az új törvény kifejezi a pedagógusok iránti megbecsülést, bevezeti a teljesítménybért, vagyis azoknak lesz a legmagasabb a bére, akik a legtöbbet és legjobban foglalkoznak a gyerekekkel

– sorolta a részleteket Rétvári Bence, aki szerint az új életpálya felszámolja a fiatal tanárokat büntető eddigi előírásokat, így több pályakezdő fiatal számára lehet vonzó a pedagógushivatás a jövőben.

Kiemelt kép: Mészáros Péter / Civilek.Info