Hajmeresztő törvényt terjesztettek be Kanadában; kritikusai a kommunista Kína törvényeihez hasonlítják a C-367-es módosítót.
Az úgynevezett haladó sajtó egyes orgánumai igyekeznek nevetségessé tenni, illetve nem létezőként feltüntetni a nyugati keresztényüldözés tényét – legutóbb Soltész Miklós államtitkár kijelentését tálalták hasonlóképpen, aki elbocsátásokról és börtönről beszélt a kereszténységüket felvállalók esetében.
Természetesen a nyugati keresztényüldözés nem hasonlítható össze a világ többi részével, ahol az Open Doors jelentése szerint csaknem ötezer emberrel végeztek annak keresztény hite miatt, elsősorban Afrikában, összesen pedig 365 millió embert üldöztek ugyanezen okból kifolyólag. Nem,
a nyugati keresztényüldözés inkább a vallás- és szólásszabadság korlátozásának egyik terméke, azoké az alapeszményeké, amelyekre a liberális demokráciák valaha épültek.
Kanada sok szempontból példája, olykor úttörője is ennek az irányvonalnak; csak néhány ízelítő:
2013-ban gyűlölet-bűncselekménynek minősítette a kanadai legfelsőbb bíróság a homoszexualitás bibliai alapú kritizálását (egy egyébként tényleg homofób szórólap kapcsán).
2017-ben itt fogadták el Ontario államban azt a törvényt, miszerint a gyermekek ugyanúgy elszakíthatóak a családjuktól, ha nem hajlandóak elfogadni és bátorítani gyermekük LMBTQ-identitásához fűződő jogait
2021-ben itt börtönöztek be egy elvált apukát, Robert Hooglandet, miután a bíróság felszólítása ellenére a lányának nevezte biológiailag nőnemű kiskorú gyermekét
2022-ben visszaérkeztünk a dolgok keresztény vonatkozásához, hiszen az úgynevezett konverziós terápiákra hivatkozva betiltották azt is, hogy bárki a keresztény tanításon alapuló családmodellt népszerűsítő tanácsot adjon, vagy olyat,
„amely azt a gondolatot erősíti, hogy az emberi lények születésüktől fogva teljesen férfinak vagy nőnek vannak teremtve.”
S most érkeztünk el a tavalyi év novemberének végéhez, amikor első olvasatban átment a kanadai törvényhozás alsóházán Yves-François Blanchet egyéni képviselő hírhedt C-367 törvényjavaslata. Ennek kapcsán a konzervatív lobbiszervezet, a Campaign Life Coalition (CLC) indított nemrég kampányt, arra buzdítva mindenkit, hogy szólítsák fel körzetük képviselőit, utasítsák el a javaslatot. A Life Stite News konzervatív híroldal egyenesen a vallásellenes kínai kommunista törvénykezéshez hasonlította a javaslatot.
Ugyanis a vallási alapokon az LMBTQ-ideológiát ellenzők számára a kanadai büntetőtörvénykönyv 319. paragrafusa védelmet kínált, hívja fel a figyelmet a konzervatív szervezet. Eszerint ugyanis
„senki sem ítélhető el [gyűlölet-bűncselekmény] miatt…, ha az illető jóhiszeműen véleményt nyilvánított, vagy megkísérelte azt, vallási témáról vagy vallási szövegen alapuló véleménnyel”.
Így sikerült elkerülnie a gyűlöletbeszéd miatti büntetést több kanadai lelkésznek is, akik nyíltan vállalták véleményüket a nyilvánosság előtt az LMBTQ-mozgalmak káros morális és spirituális voltáról.
Más szóval, ha azt olvasták fel, amit a Biblia állított szexualitásról, genderről, házasságról, családról vagy bármiről, akármilyen népszerűtlennek, offenzívnek vagy éppen gyűlölettelinek hatott másoknak, az önkifejezés joga megillette azt, akik így tettek – vagyis, hogy felolvastak a Bibliából.
A C-367-es pedig nem másra szolgál, mint ennek a kiiktatására.
A legnagyobb közvélemény-kutató vállalat, a Léger február derekán fel is mérte a kanadai közvéleményt a kérdésben, ugyanakkor érdemes megfigyelni a narratívájukat – ami eleve a gyűlöletbeszédre és nem a szólásszabadságra fókuszált –, miszerint a törvényjavaslat „megszüntetné a vallásoknak vagy vallási hatóságoknak jelenleg biztosított kiváltságot a gyűlöletbeszéd tekintetében Kanadában”. Így feltéve a kérdést, a kanadaiak 66 százaléka egyetértett a módosítással.
Mint arra a CLC is felhívja a figyelmet, ha a törvénymódosítást sikerül keresztülnyomni,
„várhatóan vádemelések özönét fogjuk látni lelkipásztorok, egyházak, keresztény szervezetek és hétköznapi hívők ellen, akik ki merik mondani az igazat szeretettel a nyilvános térben”
– elvontabb értelemben
az egész történet áldozata a szólásszabadság lesz. Mindenkié
„többé nem oszthatjuk meg nyilvánosan Istennek az emberi szexualitásra és házasságra vonatkozó tervét. Többé nem fogunk tudni felszólalni Isten nevében a gyerekeket befolyásoló műsorok, a gyermekbántalmazás vagy a gyermek nemváltásra való buzdítása ellen, mert ez az LMBTQ-közösség elleni gyűlöletbeszéd lesz a törvény szemében, még az életpárti üzenetek is azok lehetnek a nőkkel szemben” – sorolja a bejegyzés.
Miközben elvileg az antiszemita gyűlöletbeszéd elleni fellépéssel indokolta az azt beterjesztő képviselő a javaslatot, ami ellen könnyen fel lehetne venni a harcot a jelenlegi gyűlöletbeszéd-törvények alapján is.
Egyébként Nyugat-Európában (és főként az Egyesült Királyágban) már bőven akad példa arra is, hogy hogyan néz ki a gyűlöletbűncselekmény megvalósítása bibliaolvasással, ha a kanadaihoz hasonló klauzulák nem védik a vallási meggyőződést és a szólásszabadságot.
Ilyen volt például John Dunn prédikátor esete, akit 2020 novemberében tartóztattak le állítólagos homofóbia miatt (lényegében ugyanazt csinálta, mint ami ellen most a kanadai törvényjavaslat fellép: a Swindon High Streeten prédikált a házasság és a szexualitás bibliai meghatározásáról; ketten megvádolták, azonban nem mertek részt venni a tárgyaláson, így az ügyet ejtették; nem volt ilyen szerencsés két bristoli prédikátor viszont, akikre közrend megzavarásáért pénzbírságot szabtak ki.
Egy idevágó jelentés (feltehetőleg Soltész is erre célzott) szerint összesen 168 esetben szenvedett el papok és prédikátorok vallása sérelmet nyugati országokban 2020 januárja és 2023 decembere között, összesen 16 országban beleértve letartóztatásokat és pénzbírságokat – pontosan amiatt, amire a kanadai jogszabályt szabták, jelesül: nyilvános prédikáció és ima, vagy bibliai tanok hirdetése miatt.
Kiemelt kép: Pixabay