Rendben van, a jog szerint nem hazaárulás az, ha valaki elárulja a hazáját. De akkor micsoda? Talán hazafias kötelesség, mint ahogy azt Molnár Csaba DK-s EP képviselő ki is jelentette? Egy nagy fenét!

Az emlegetett jogi meghatározás szerint: „Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Hát ismétlem, rendben, nem hazaárulás.

De akkor mi az, amit például Gyurcsányné képvisel? Hiszen őnagysága nyíltan Magyarország függetlensége ellen dolgozik, amikor Európai Egyesült Államokat akar. Ez sem hazaárulás? De még mennyire az! Jogilag is az!

Harmadszor is azt mondom, rendben, akik hazánk ellen dolgoznak, akik azon igyekeznek, hogy megakadályozzák a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését, nem hazaárulók. „Csak” folyamatosan nemzetellenes tevékenységet folytatnak. Az jobb? Aligha.

A nemzetellenesen ténykedő hölgyek és urak egészen hülyének néznek minket.

Úgy tesznek, mintha csekély értelmű medvebocsok lennénk (ők ennél durvább kifejezésekkel illetnek minket, de legyünk kultúremberek és ne ismételjük meg), és elhinnénk, hogy ők nem is az ország, hanem Orbán Viktor és kormánya ellen dolgoznának, csakhogy ez teljes abszurditás.

Nem a kormány, hanem az ország pénzéről van szó, nem Orbánék, hanem az ország lesz szegényebb, akkor ki ellen is dolgoznak?

Mondanám, hogy végtelen butaságra vall, ha ők maguk nyilvánítják ki, hogy gazemberek, de ennél sokkal rosszabb a helyzet. Az önvallomások nem nekünk és még csak nem is szektájuk tagjainak szólnak, hanem azoknak, akik pénzelik őket. Ami az átlag – és normális – polgárok szemében önmagában is büntetendő cselekmény.

Talán ideje lenne, hogy a jog is így rendelkezzen, nemde?

A pofátlanság csimborasszója, hogy a legkisebb szégyenérzet nélkül verik a mellüket, hirdetik, milyen sokat tettek Magyarország ellen, sőt versengve állítják, ők tették a legtöbbet a „szent ügy” érdekében. Az igazi katasztrófa az, hogy nem tartanak attól, hogy bárki bármilyen formában felelősségre vonják őket „nagyszerű” munkálkodásukért.

Most én is „bezzegromániázni” fogok: vajon ugyanilyen merészek lennének, ha román képviselőként tennék ugyanezt? Ott bezzeg…

Így állunk, és sajnos csak állunk. Jó ideje emlegetjük, hogy ez nincs jól így, hogy tenni kellene valamit a hazaárulók ellen, de valahogy nem látni az előrelépést. Mi kell még ahhoz, hogy a hazaárulókat hazaárulóként ítéljék el? Mert mi, átlagpolgárok már régóta így ítéljük meg őket.

Ifj. Tóth György

Borítókép: Molnár Csaba
Forrás: Teknős Miklós