Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami a mai Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Ezt immár a helyi román kultúrpolitika is elismeri, még ha jelenleg csak egyik állandó tárlata is a 13 vértanú személyes tárgyait őrző gyűjtemény a múzeumnak.
Újdonság, hogy a közel egy évig tartó felújítás után március elsejétől megint látogatható a Maros-parti városban az Ereklyemúzeum, amelyben 92 év után ismét közkinccsé tették Aradi Zsigmond Búsuló Arad című szobrát. De új alkotásokkal és kiállítóteremmel bővült a világhírű magyar művészek festményeit őrző Képtár is, amely a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként került Aradra, és az első világháború után itt maradt művekre – köztük művészettörténeti ritkaságokra – épül.
Húsz évvel ezelőtt, a Szabadság-szobor újbóli köztérre állításával az aradi román hivatalosságok is elfogadóbbak lettek a magyar vonatkozású műemlékekkel szemben.
Azóta visszaállították a színház előtt a Szentháromság-szobrot, 2015-ben állandó kiállítást rendeztek be az 1848–1849-es Ereklyemúzeum gyűjteményéből, sőt a mai Arad Megyei Múzeum jogelődjének ismerték el a relikviagyűjteményt, amely a 19. században alapított, és ma is működő Kölcsey Egyesület kezdeményezésére jött létre. (Tavaly a múzeumalapítás 130. évfordulóján nyíltan felvállalták a múzeum vezetői és az intézményt fenntartó megyei tanács elöljárói a jogfolytonosságot.)
2022 májusában a múzeumnak otthont adó aradi Kultúrpalotában ismét megnyitották a Képtárat a világhírű magyar festőművészek alkotásaiból.
Az állandó tárlat központi eleme Feszty Árpád monumentális hármasképe, a Krisztus temetése című triptichon. Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt különleges.
A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festményt Feszty Árpád Firenzében festette, 1903-ban Budapesten állította ki, majd nemzetközi körútra indította.
A triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre boruló Máriával. A Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került Aradra a Szépművészeti Múzeum letétjeként, körülbelül száz másik képpel, amelyekből megnyílt az első kiállítás.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került.
Így lett a triptichon az aradi múzeumé, amelyben az 1950-es évek végéig volt látható, utána letakarták, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom.
Tavaly májusban – az újranyitás első évfordulóján – nekiláttak a kiállítótermek felújításának, egyben új helyszínekkel és alkotásokkal bővítették a gyűjteményt, amely mostanáig zárva tartott.
A Képtár és az Ereklyemúzeum gyűjteményének újbóli, idén március elsejei megnyitásán Iustin Cionca, Arad Megye Tanácsának elnöke hibának nevezte a magyar vonatkozású műemlékek és szépművészeti alkotások évtizedekkel ezelőtti eltávolítását.
„Sajnálom azokat a generációkat, amelyeket veszteség ért, mert számukra ezek a művek hozzáférhetetlenek voltak. Akik számára Arad történelmének ezt a szeletét titkosították és misztifikálták. Ezek a műalkotások büszkeségre adhatnak okot minden aradinak külön-külön, és az egész közösségnek” – jelentette ki a román tanácselnök.
Arad megye kormánymegbízottja, Tóth Csaba RMDSZ-es prefektus szerint az aradi Kultúrpalota 110 évvel a felavatása után tudta beteljesíteni küldetését, vagyis, hogy a közművelődés valódi központja legyen, tekintet nélkül a nemzetiségi hovatartozásra.
„Húsz évvel ezelőtt megyei tanácsos voltam – akkor ezt nem lehetett volna megcsinálni. Örvendek, hogy a megyei önkormányzat és a múzeum jelenlegi vezetői, illetve az RMDSZ-es tanácsosok olyan emberek, akik ezt meg merték álmodni, és véghez is vitték. Amellett, hogy ez büszkeség számunkra, aradi magyarok számára, biztos vagyok benne, hogy a turizmust is fellendítik az itt kiállított képek, és nem lesz olyan magyar ember, aki Erdélybe utazik s ne látogatná meg Aradot” – fejtette ki a prefektus.
Ahogy a múzeumalapításban és a Kultúrpalota-építésben a közművelődés szervezésére és támogatására létrehozott ős-Kölcsey Egyesület szerzett elévülhetetlen érdemeket, a (magyar) Képtár újbóli megnyitása és a Feszty-kép kiállítása a kommunizmusban betiltott, majd a rendszerváltás után újraalapított Kölcsey Egyesület jelenlegi vezetői kitartásának az eredménye. 2016 márciusában jelentették be, hogy kezdeményezik a Krisztus temetése restaurálását és állandó kiállítását, s a megye, illetve a város vezetésénél meghallgatásra és támogatásra találtak.
Egy évre rá bontották ki a csévékre tekert triptichont, és a jelenlévők megdöbbenésére Lizen-Mayer Sándor elveszettnek hitt, Mátyás király című festménye is lekerült a hengerekről (ez is monumentális alkotás, 5×4 méteres, és megtekinthető a Képtárban).
A nagyszebeni restaurálást és a múzeum második emeleti eredeti kiállítótermének helyreállítását (többek között a természetes fényt biztosító üvegkupola renoválását) követően nyílhatott meg közel két éve a Képtár, hogy a legutóbbi felújítást követően idén márciustól még nagyobb felületen és még több műalkotással fogadja a látogatókat.
„Hetven-nyolcvan kép maradt itt a Szépművészeti Múzeumtól – mert 1919 januárjában visszavittek Budapestre húsz darabot –, azok java része látható. De a kiállításon nem csak a letéti anyag szerepel: vannak vásárolt és államosított képek is közöttük” – állapította meg Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület műkedvelő és műértő alelnöke a mások mellett Munkácsy Mihály-, Benczúr Gyula-, Wolff Károly-, Than Mór- és Lotz Károly-képekkel büszkélkedő gyűjteményről.
Március elsején kora este a megnyitóra igyekvő száznál is több érdeklődő – javarészt aradi magyarok – még láthatta a múzeum folyosóin itt-ott a restaurálási munkálatok nyomait, de azóta elillant a festékszag, feltörölték az utolsó festékcseppeket is.
A második emeleti kiállítótermek egymásból nyílnak, így a látogató az Ereklyemúzeum gyűjteményén keresztül eljut a Képtárba is. Az Ereklyemúzeum kiállításán a szemlélődő mindjárt a Búsuló Arad című szoborba „botlik”, amely 92 évig szomorkodott a múzeum raktárában.
Aradi Zsigmond carrarai márványból készült szobra az 1849. február 8-i aradi utcai harcok áldozatainak állít emléket.
Akkor az osztrák reguláris csapatok mellett a Délvidékről támadó szerb ellenforradalmárok dúlták fel a várost, a honvédeknek – akiket a legenda szerint Asztalos Sándor főhadnagy és az akkor már idős Boczkó Dániel kormánybiztos a sétabotjával buzdított a csatára – csak véres áldozatok árán sikerült kiűzniük az ellenséget.
„Aradnak ez volt a leggyászosabb napja a forradalomban. Fosztogattak, raboltak, gyilkoltak, hullahegyek voltak a városban, és a sok civil áldozat mellett mintegy 250 honvéd is elesett – idézte fel Fekete Károly. – Ennek ellenére, amikor 1873. február 8-án felállították, amikor még élt sok öreg honvéd, aki megszenvedte azt a napot, nem egy kardcsörtető, győzelmet hirdető szobrot állítottak, hanem alázatos, szomorúságot jelképező szobrot, hogy ilyen tragédia megtörténhet…”
A szobor az Andrássy tér (a mai főtér) északi végén, a színházzal szemben kapott helyet, aztán a város bővülésével elköltöztették a régi honvédtemetőbe, és amikor azt felszámolták (a mai Tisztviselőtelep épült a helyére), bekerült a múzeum raktárába.
„Szerencsére!” – állapította meg Kocsis Rudolf aradi szobrász, aki a Búsuló Aradot restaurálta.
„Ha nem vitték volna el, nem lett volna mit restaurálni” – mondta a több aradi köztéri alkotást is jegyző művész. A szobor arcát kalapáccsal betörték, a fejére egy azonosítatlan fekete anyagot öntöttek és égettek rá, úgyhogy csak négyzetmilliméterről négyzetmilliméterre kaparva lehetett eltávolítani. „Ezzel együtt fantasztikus érzés volt egy ilyen régi szobron dolgozni. Hiányzik a kéz és a korona, de ez így is fog maradni, mert ez a történelem nyoma. Ellentétes restaurálásra törekedtem, hogy kihangsúlyozzam az orrot, a szemeket, a szájat, lábujjakat, a drapériának a részleteit, de a letört részeket nem pótoltam” – mondta Kocsis Rudolf, hozzátéve azt is, hogy a szobrot egyelőre kiállítható állapotba „hozta”, de kéthavi munka van még vele.
Aradi Zsigmond az első olyan magyar művész volt – egyébként Aradon született Landshut néven, és egy Petőfi-domborműve is látható az aradi Csiky Gergely Főgimnázium folyosóján – a 19. században, aki Olaszországban tartott fenn műhelyt.
A Búsuló Aradot Milánóban alkotta meg, és eredetileg Busongó Róma volt a címe, majd Honvéd-emlék lett, végül a közemlékezett Búsuló Aradként őrizte meg.
A hónap elején tartott megnyitónak a szoboravató volt a fő mozzanata, de az állandó kiállításon az Aradon kivégzett 13 honvédtiszt és más, a várbörtönben fogva tartott katonák személyes tárgyai tekinthetők meg a falakon, a falak mentén és a tárlókban. A forradalom és az Aradon kivégzett 13 honvédtiszt emlékének ápolására 1867, az osztrák–magyar kiegyezés után nyílt lehetőség.
A Kölcsey Egyesület kezdeményezésére gyűjtést szerveztek egy ereklyemúzeum létrehozására, amit végül 1893. március 15-én nyitottak meg a színház második emeleti folyosóján.
Az évek alatt 17 ezer darabosra bővült Ereklyemúzeum a budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum után a harmadik legnagyobb ’48-as gyűjtemény – állapította meg korábban Zakar Péter szegedi történész, aki a gyűjtemény 2008–2009-es katalogizálásában is részt vett. Az 1974-ben a raktárak mélyére száműzött relikviákból 2015 októberében nyílt ismét állandó kiállítás, de a teljes gyűjteménynek csak egy részlete látható helyszűke miatt.
A legutóbbi, közel egy évig tartó felújítástól eltekintve azóta megtekinthető volt, és az Aradon megforduló – főleg magyarországi – turisták egyik célpontjává vált.
A restaurálás idején csak a kitartóbbak tekinthették meg a gyűjteményt, de immár a múzeumi nyitva tartási idő alatt – hétfő kivételével – „közbenjárás” nélkül is látogatható.
Borítókép: Feszty Árpád hármasképe lenyűgöző látványt nyújt az aradi Képtárban
Forrás: Pataky Lehel Zsolt/Krónika.ro
