Macron nem maradt egyedül eszelős elképzeléseivel: a hadsereg vezetői nem mernek neki ellentmondani.
A francia fegyveres erők készen állnak a legnehezebb konfliktusokra – mondta a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke a Le Monde-nak. Szerinte kevesebb mint 30 nap alatt húszezer katonát képesek bevetni, valamint 60 ezer fős haderőt vezényelni.
A francia tábornok hozzátette, hogy az ország védelmi képessége a nukleáris arzenálon és a „szövetségesek hadseregével kompatibilis” csapatokon nyugszik.
A parancsnok nem sokkal azután beszélt erről, hogy Emmanuel Macron francia elnök azt nyilatkozta: nem zárja ki, hogy NATO-csapatokat vessenek be Ukrajnában.
Kedden az orosz hírszerző szolgálat vezetője pedig úgy fogalmazott, adataik vannak arról, hogy Franciaországban már tart egy kétezer fős katonai kontingens felkészítése az ukrajnai bevetésre.
„A francia hadsereg készen áll. Bárhogy is alakul a nemzetközi helyzet, a franciák bízhatnak abban, hogy katonáik készséggel válaszolnak” – szögezte le Pierre Schill, a francia hadsereg vezérkari főnöke.
Az, hogy a francia katonákat folyamatosan gyakorlatoznak, nem titok. Szakértők szerint az viszont aggodalomra adhat okot, hogy nemrég az orosz külső hírszerző szolgálat igazgatója is arról beszélt, kétezer francia katona készülhet Ukrajnába. Szergej Nariskin hozzátette: ennyi embert nem lehet észrevétlenül Ukrajnába küldeni, és a francia alakulat az orosz hadsereg kiemelt, legitim célpontja lesz.
Az ügy még február végén robbant ki, amikor Emmanuel Macron francia elnök Párizsban nem zárta ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését.
Azt mondta: országa mindent meg fog tenni azért, hogy Oroszország ne győzzön a háborúban. Nyilatkozata nagy port kavart, ennek ellenére Emmanuel Macron később is megerősítette, hogy pontosan fogalmazott, sőt, gyakorlatilag gyávának nevezte azokat, akik nem értenek egyet a katonák bevetésével.
„Most akkor ez a mi háborúnk vagy sem? Talán el kéne fordulnunk, hogy az események maguktól lejátszódjanak? Én nem hiszem” – fogalmazott Emmanuel Macron.
Szavaira többen is reagáltak. Nemrég az orosz elnök is válaszolt arra, hogy lehetséges-e konfliktus Oroszország és a NATO között. Azt mondta: a mai világban minden lehetséges.
„Már mondtam, és mindenki számára világos, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól” – szögezte le Putyin.
Emmanuel Macron ennek ellenére egy ukrán televíziócsatornának ismét leszögezte: Oroszország nem nyerhet.
„Azt kell mondanom, hogy európai előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni. Mi miért mondanánk el minden reggel, hol fogunk megállni?” – közölte a francia elnök.
„Ha egy NATO-tagállam katonái fegyveres konfliktusban vesznek részt, az még nem jelenti azt, hogy a többi országnak a segítségére kellene sietnie” – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádióban. A Századvég Alapítvány tanácsadója hozzátette: az azonban más helyzetet jelentene, ha Franciaország megtámadná az orosz csapatokat.
Hozzátette: „Hogyha Franciaország ilyen módon nyíltan megtámadja az orosz csapatokat, akár Ukrajna területén, és erre Oroszország reagál, mondjuk nagy hatótávolságú rakétákkal Franciaországgal szemben, az viszont egyértelműen már az ötös cikkely életbelépését eredményezi.”
„A mai európai vezetők jelentős része nem a saját országát tartja fontosnak” – erről már Földi László beszélt az M1-en. A titkosszolgálati szakértő hozzátette: előfordulhat az is, hogy ők az Amerikai Egyesült Államok érdekeit tartják szem előtt.
„Kaphat utasítást arra, hogy az Egyesült Államok érdekében próbáljon Európában egyfajta harci díszbe öltözni, de hát Franciaországban komoly gondok vannak. Mind a társadalom szintjén – hála a migrációs politikájának – és a gazdaság területén is, hála egyébként az orosz embargó okozta problémáknak, a fölemelt energiaáraknak. Tudjuk jól, a kereskedelem a feje tetejére állt ilyen értelemben” – mutatott rá a szakértő.
Földi László hozzátette: Emmanuel Macron kijelentésének célja az is lehet, hogy a franciaországi problémákat az asztal alá söpörje.
Csakhogy ő egy személyben nem dönthet háború és béke kérdéséről.
Ráadásul a franciák közül egyre többen látják úgy, hogy háború helyett inkább békére lenne szükség.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök
MTI/EPA/AFP pool/John Thys
