Jobboldali megerősödés ide vagy oda, már látszódnak előjelei, hogy az Európai Parlamentben lehetnek még botrányhősök.
Az Európai Parlament 704 képviselőjét vizsgálva egy holland platform állapította meg, hogy a csapat negyede volt már legalább egy alkalommal „szabálysértő magatartással, korrupcióval, csalással vagy lopással” vádolva. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő a múlt év elején a következőket írta egy bejegyzésében:
„Ha így haladunk, hamarosan annyi korrupt európai parlamenti képviselő kerül rács mögé, hogy a börtönben saját focicsapatot alakíthatnak”.
A miniszterelnök kommentárját ahhoz az ügyhöz fűzte, amiben nagy összegű pénzösszegek és jelentős ajándékok kifizetése áll, és amit brüsszeli korrupciós botrányként emlegetnek azóta is.
A következmények súlyosak voltak, Andrea Cozzolino olasz európai parlamenti képviselőt európai elfogatóparancs alapján letartóztatták Nápolyban, míg Marc Tarabella európai parlamenti képviselő ellen büntetőeljárás indult. Ugyanezen vádakkal nézett szembe Eva Kaili görög EP-képviselő is házastársával és Pier-Antonio Panzeri volt EP-képviselővel. Eva Kaili, a botrány legismertebb arca négy hónapot már eltöltött rács mögött, most azonban 5–15 éves büntetés előtt áll, amennyiben végleg bűnösnek találják.
De minél több botrányt keres az ember, annál többet talál.
Tavaly decemberében a „Mikulás feketelistáján” szereplő képviselőket is összegyűjtötték. Ami szembetűnő, hogy a hasonló listákon jobboldali képviselők többnyire hamis hírek terjesztése miatt kerültek a listára.
Így járt többek között a romániai Christian Terhes, aki azt mondta, hogy a transznemű nők létezése a legnagyobb veszélyt jelenti a nőkre nézve. Nem rangsorolva a bűncselekményeket, de rengeteg baloldali ennél kevésbé szubjektívnak tekinthető vádak mentén került botrányba.
A korábban említett brüsszeli korrupciós botrány mellett Donald Tusk egykori miniszterét, Wlodzimierz Karpinskit novemberben engedték ki a börtönből, mert egymillió eurós kenőpénzt fogadott el egy szemétszállítási szerződésre pályázó cégtől.
Ő már az Európai Parlament egy képviselője. Három szocialista, egy néppárti, egy Guy Verhofstadt által fémjelzett Renew-tag és egy baloldali képviselő került hivatali visszaélés és csalás gyanújába.
A Baloldal pártcsalád ír képviselője, Mick Wallace elmulasztotta bejelenteni például, hogy havi több száz eurót tesz zsebre borbár-üzletek „tanácsadójaként”. Mónica Silvana González spanyol képviselőt pedig az Európai Parlament januárban szankcionálta, mert asszisztensei pszichológiai zaklatással vádolták. A Baloldal francia képviselője, Anne-Sophie Pelletier ellen 13 különböző zaklatási jelentést tettek. A görög Alexis Georgoulis ügye pedig egy 2020-ban felmerült állítólagos nemi erőszakig nyúlik vissza, jelenleg várja tárgyalását Belgiumban.
A The Journal ír portál egy 2024-es elemzéséből az derül ki, hogy a ciklus képviselői közül 23-an voltak, akiket bíróság ítélt el – nem pusztán belső etikai vizsgálószerv –, az ítélet a pénzbüntetésen át a börtönbüntetésig terjedt.
Ez így már két focicsapatot is kiadna.
Jobboldali megerősödés ide vagy oda, már látszódnak előjelei, hogy az Európai Parlamentben lehetnek még botrányhősök.
Az olasz szélsőbaloldal már azon dolgozik, hogy a Budapesten börtönbüntetését töltő olasz aktivistát bejuttassák az EP-be.
A Hatalmat a Népnek elnevezésű ultrabaloldali politikai mozgalom közleményben szólítja fel követőit, hogy voksoljanak Ilaria Salisra a júniusi európai megméretésen – egyúttal megnyitva a budapesti börtönben lévő aktivista celláját.
Ami viszont talán mindennél többet elárul, az az Európai Bizottság elnökének botránya.
„Súlyos korrupciós botrány Ursula von der Leyen körül” – ezzel a címmel írt cikket egy éve az Origó az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányáról.
Ursula von der Leyen 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer vezetőjével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről és gyakorlatilag sms-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A mintegy 35 milliárd eurós üzlet kapcsán 2022 januárjában vizsgálat is indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses sms-eket. 2023. január 11-én az EP Covid–19 bizottsága arra jutott, felszólítja a bizottság elnökét, hogy jelenjen meg az Európai Parlament előtt a gyanús körülmények között történt vakcinabeszerzés kapcsán.
Később azonban az utóbbi hónapok korrupciós botrányaitól megtépázott Európai Parlament úgy döntött, hogy zárt ajtók mögött, „valamikor a jövőben” kérdezi ki a kétes vakcinabeszerzés kapcsán Ursula von der Leyent.
Az a tény csak pikánsabbá teszi a történetet, hogy Ursula von der Leyen férjét, Heiko von der Leyent a koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében nevezték ki az amerikai Orgenesis nevű gyógyszergyártó vállalat egészségügyi igazgatójává. Mint ahogy az a Magyar Nemzetben korábban megjelent, a cég szorosan együttműködik az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányában szereplő Pfizerrel.
Borítókép: Ursula von der Leyen botránya máig nem tisztázott
Forrás: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco
