Feleszmélt az Európai Unió: rohamléptekkel igyekszik megerősíteni a közös piac versenyképességét többek között a kínai és amerikai vállalatok látványos térnyerésével szemben.
A korábbi évtizedek gyakorlatát sutba dobva a döntéshozók a hatékonyságot segítő támogatásokkal, valamint az EU-n kívüli országokkal szembeni protekcionista, korlátozó intézkedésekkel igyekeznek kedvezőbb helyzetbe navigálni a kontinens gazdaságát, aminek
Magyarország haszonélvezője lehet.
Az Index az EY szakértőivel, Kocsis Zsolttal és Puzder Filippel beszélgetett, akik szerint az EU gyakorlatilag vétójogot kapott, hogy meggátolja olyan vállalatok előretörését, amelyek külföldről könnyen támogatáshoz jutnak, és ezt az uniós térnyerésükre fordítják.
Az Európai Unió korábban szigorúan szabályozta a piacbefolyásolására alkalmas állami intézkedéseket annak érdekében, hogy az egységes belső piacán minél szabadabb versenyt biztosítson a vállalatok számára. Idetartoznak azok az állami támogatások is, amelyeket a tagállamok szigorú feltételek mellett, meghatározott célokra és nem ritkán kizárólag az Európai Bizottság jóváhagyásával nyújthatnak piaci szereplőknek, független attól, hogy a támogatást a tagállam saját költségvetéséből vagy uniós támogatásokból fizeti ki.
Ugyanakkor amíg az unió a belső piac megrendszabályozására fókuszált, helyzetbe kerültek azok az EU-n kívüli vállalatok, ahol nincsenek ilyen szigorú elvárások. Hiszen egy amerikai vagy kínai vállalat sokkal könnyebben kap a saját hazájában támogatást, mint bármelyik európai versenytársa. Ezek a külföldi vállalatok az anyaországukban könnyen hozzáférhetnek kedvező finanszírozási forrásokhoz, hogy sikeres piaci terjeszkedésekbe kezdjenek, legyen szó akár dömpingárakról, beruházásokról vagy felvásárlásról.
Így az uniós cégek hirtelen olyan konkurenciákat kaptak, amelyek sokkal könnyebben el tudnak indulni közbeszerzéseken, pénzügyi erejükkel magukba tudnak olvasztani cégeket, és ezáltal jelentős piaci előnyre tehetnek szert.
Magyarország jól helyezkedett
Magyarország az elsők között volt, ahol viszonylag magas keretösszeggel bevezették a TCTF-támogatásokat. Mivel a zöldátállást segítő iparágak a beruházásösztönzési politika középpontjában vannak. Magyarország ezzel egy nagyon kedvező helyzetbe kerülhet. Az EY szakértői szerint elmondható:
az utóbbi időszakban a versenyképesség növelése érdekében bevezetett speciális támogatásokkal nagyon korán és nagyon hatékonyan élt Magyarország.
Mind a külföldi befektetésekhez kialakított átvilágítási keretrendszer, mind a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendelet jó hatással lehet számos magyar vállalat működésére is, legyen szó multinacionális cégekről, akár csak kisebb vállalkozásokról, amelyeknek erős pozíciójuk van egyes piacokon.
Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a külföldi támogatásokról szóló szabályozás értéksemleges, azaz az előzetes bejelentések nem veszik figyelembe, hogy egy-egy befektető milyen céllal érkezik, csak azt a tényt, hogy egy adott vállalati összefonódásban vagy közbeszerzésben érdekelt.
Mivel az EU gyakorlatilag vétójogot kapott ezekre az esetekre, a szakemberek úgy látják, nagyon fontos az előzetes felkészülés egy ilyen vizsgálatra, és a megfelelően összeállított bejelentési, illetve engedélyezési dokumentáció. Ellenkező esetben a vizsgálatok nagyon elhúzódhatnak, ami rossz hatással van a tervezett tranzakciókra.
A teljes cikk az Indexen olvasható!
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
