A miniszterelnök szerint háborúpárti, gazdaságellenes, migrációpárti koalíció jött létre Brüsszelben, ő pedig Németországba utazott, hogy Olaf Scholz kancellárral tárgyaljon. Orbán Viktor péntek reggel Berlinből jelentkezett a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában, ahol beszámolt arról, hogy csütörtökön találkozott a Mercedes teljes vezérkarával, s néhány nappal korábban az európai nagyvállalatok vezetőivel tárgyalt. Megjegyezte, hétfőn az olasz kormányfővel, szerdán pedig a francia elnökkel tárgyal majd.
A Mercedes most egy olyan beruházást hoz létre Magyarországon, ami 3800-4200 új munkahelyet jelent majd Kecskeméten – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve, hogy olyan modelleket és azok alkatrészeit gyártják majd ott, amiket eddig még be sem mutattak.
A kormányfő szerint az egész német ipar egy nagy átalakuláson megy keresztül, a kérdés az, hogy ebben a nagy német technológiai átalakulásban lesz-e helye a magyaroknak vagy sem? Orbán Viktor azt mondta, hogy a válasz az, hogy lesz. A németek emellett részt fognak venni a mérnökképzésben, a szakmunkás képzésben, tehát részei maradnak a magyar gazdaságnak és rengeteg gazdasági előnyre teszünk szert. Elsősorban ezért tárgyal a német kancellárral a kormányfő.
Nekünk a világgazdaság nyitottsága kulcskérdés
A miniszterelnök azt mondta, hogy eközben
Európát a világ gazdaságának többi részétől való elzárkózás veszedelme fenyegeti, mert alapvetően gazdasági teljesítőképesség romlástól szenvedünk.
„Van, aki úgy akar reagálni erre, hogy akkor zárkózzunk be és a világkereskedelemben való részünket kezdjük el csökkenteni, de ez tragikus lenne Magyarország számára, mert Magyarország nem tud a mostani életszínvonalon élni, ha csak a tízmillió magyar gazdasági piacára számíthatunk” – fogalmazott.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: nekünk a világgazdaság nyitottsága kulcskérdés. Magyarország és Németország is egy gyártó ország, ezért ebben a kérdésben a német kancellár szövetségesünk.
„Érdekünk, hogy nyitott maradjon a világgazdaság és Európában vissza kell szorítani azokat az erőket, amelyek ennek az ellenkezőjét akarják” – mondta.
A július 1-jén induló EU-s magyar soros elnökségről szólva Orbán Viktor elmondta, hogy a német kancellárral folytatott egyeztetése során az elnökség prioritásairól is egyeztetnek.
„Szerbia uniós tagságától kezdve az adócsökkentés, a családtámogatások, általában véve az európai gazdaság versenyképessége ügyében három nagy csomag lesz az asztalon” – mutatott rá.
A baloldaliak szétosztották a pozíciókat Brüsszelben
Az Európai Tanács informális ülésére vonatkozó kérdésre válaszolva, miszerint az EU állam-és kormányfőinek testülete nem választotta meg a brüsszeli intézmények csúcstisztviselőit, a miniszterelnök elmondta: „ez egy informális vacsora volt, ahol nem szoktak pozíciókról jogi értelemben kötelező érvényű döntéseket hozni.”
Kiemelte azonban, hogy
a jövő héten esedékes EU-csúcson megszületik a döntés. A kormányfő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy noha jogi döntés nem született, az uniós pártok megkötötték a saját alkuikat.
„Az Európai Néppárt, amely magát jobboldalinak vallja, de mindig balra mozdul el, amikor szövetségkötésről van szó, bejelentette, hogy csatlakozik a baloldalhoz és fenntartja a koalíciót, ami eddig volt, és szétosztották a pozíciókat Brüsszelben.”
Orbán Viktor azonban emlékeztetett, hogy ők egy másfajta Európában gondolkodnak, mint amit a most létrejött balliberális koalíció akar.
Emlékeztetett, hogy Manfred Webernek központi szerepe van az elhibázott brüsszeli politika megvalósításában. Úgy fogalmazott: a baloldal megállapodott egy olyan programban is egyúttal, amely nem jó Magyarországnak, illetve ami különbözik a magyar emberek gondolkodásától.
„Ez egy háborúpárti koalíció”
– hangsúlyozta.
A Soros-terv végrehajtása zajlik
Ennek a koalíciónak az első programja az európai liberálisok a baloldaliak és néppártiak, ők a Soros-terv végrehajtói.
A miniszterelnök hozzátette, Soros György megírta 2015-ben nyilvánosan, mit akar: minden évben be kell hozni egymillió migránst Európába. Hozzátette, persze ez pénzbe fog kerülni, ez nem áll rendelkezésre, Soros szívesen ad kölcsönt az európaiaknak, hogy ezt finanszírozni tudják, „mert hát minden szentnek azért maga felé hajlik a keze.”
Azokról, akik nem szentek nem is beszélve, tehát itt zajlik egy program végrehajtása – fogalmazott Orbán Viktor.
A lakosságcsere zajlik – mint mondta – az európai ember fogy, migránsok behozatalának száma nő és az itt született migránsok alapvetően a muszlim közösséghez tartozóknak a száma radikálisan nő.
Háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre az Európai Unióban.
Ennek élén a néppárti Manfred Weber áll, aki Magyarország régi ellenfele. Orbán Viktor úgy látja: az európai jobboldali emberek immár másfél évtizede küzdenek, hogy kire szavazzanak. Hagyományosan a mérsékelt jobboldalra szeretnek szavazni, a Néppárt ezt a szerepet eljátssza és baloldallal köt koalíciót.
Az európai választások nemzeti alapon történtek, és a baloldali erők mindenhol megtorpantak, megroppantak.
Belgiumban és Franciaországban is politikai átrendeződést hoz a jobbratolódás, ami folyamatosan zajlik európai szinten, csak a Néppárt dicstelen szerepe miatt ez kevésbé látványos.
Magyarország garanciákat kapott Mark Rutte-tól
Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel is találkozik majd a magyar kormányfő. Noha korábban Magyarország nem támogatta Ruttét a NATO-főtitkári pozíció betöltésében, Orbán Viktor emlékeztetett: Magyarország garanciákat kapott arra, hogy hazánknak nem kell részt vennie olyan, a NATO ukrajnai akcióiban sem katonai, sem anyagi tekintetben. Az ukrajnai helyzetről szólva a kormányfő elmondta, hogy jelenleg Amerika vezetésével és Németország statisztálásával a nyugati világ le akarja győzni Oroszországot.
Emlékeztetett, hogy
a Nyugat ezt a háborút úgy akarja megvívni és megnyerni Oroszország ellen, hogy nem keveredik bele és Ukrajna területére korlátozza a harcokat.
A kormányfő kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin a nemzetközi jogot felrúgva támadta meg Ukrajnát, hogy megakadályozza annak csatlakozását a NATO-hoz. A Nyugat pedig erre úgy reagált, hogy lehetőséget látott a háborúban arra, hogy legyőzze a meggyengült Oroszországot.
Orbán Viktor miniszterelnök azt is kiemelte, hogy korábban Angela Merkel német kancellár ennek a konfliktusnak az elszigetelésére törekedett.
„A háború hatásának a csökkentése, a lokalizálás a feladat”, ehelyett a nyugati világ ukrán katonákkal és áldozatok százezrein keresztül akarja legyőzni Oroszországot. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fog akarni egy NATO-tag országot a szomszédjában.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy
a háborúnak olyan súlyos ára van, amit mi nem akarunk megfizetni.
„Sok százezer európai ember, ukrán és orosz halt meg eddig”. Azt is kiemelte, hogy hiába ígérnek újjáépítést a nyugatiak, az ukránok életszínvonala, egy kilátástalan helyzetben lévő nemzedék fog ott felnőni. A háború romjain olyan életszínvonalat létrehozni, ami messze elmarad az európaitól.
A kormányfő arról is beszélt, hogy az egyre közeledő frontvonalak miatt arról szóltak az európai parlamenti választások hazánk számára, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben. Korábban a nagy politikai kérdésekben, mint a migráció, volt Magyarországon népszavazás.
„Tehát amikor én a migráció ellen érvelek Európában, Németországban is, Brüsszelben is, akkor meg tudom támasztani a hátamat egy migrációról szóló népszavazással” – mutatott rá.
Emlékeztetett, hogy a magyarok a hagyományos családmodellt támogatják, a fiatalokat és a családokat szeretnék támogatni, és elérni azt, hogy ez az életforma minél meggyőzőbb legyen.
A genderideológia terjedésére emlékeztetve hangsúlyozta, hogy ebből „mi nem kérünk.”
Hangsúlyozta, hogy Magyarországon az emberek nem akarják feladni a szülői lét jogát arra, hogy megtanítsák a gyerekeiknek, hogy mi a jó és mi a rossz, ebbe beleértve a szexuális neveléshez fűződő szülői jogokat.
Orbán Viktor elmondta, hogy most nem népszavazáson, hanem az európai parlamenti választásokon tették világossá a magyarok, hogy nem akarnak részt venni az ukrajnai háborúban. Mint mondta, a kormánypártok óriási fölénnyel nyerték meg ezt a választást, ami azt jelenti, hogy erős támogatásuk van a kérdésben.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a NATO-főtitkártól kapott garanciák azt jelentik, hogy Magyarország nem vesz részt a harcokban, az amerikai elnökválasztáson pedig Donald Trump győzelme jelenthet garanciát arra, hogy ez a háborús gépezet megálljon.
Kiemelte, hogy Mark Rutte következő NATO-főtitkárral is sikerült megállapodni atekintetben, hogy senki sem fog nyomást gyakorolni a szövetségen belül hazánkra, hogy belekényszerítsék a háborúba. „Most Európából jön a háborús nyomás” – tette hozzá.
Amíg Manfred Weber vezeti a Néppártot, addig színjáték zajlik
Orbán Viktor elmondta: Amíg Manfred Weber vezeti a Néppártot, addig színjáték zajlik. Weber ártani akar Magyarországnak, mert korábban megakadályoztuk a bizottsági elnökségét. A Fidesz szava döntő volt abban, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke.
2018-ban a magyarok döntöttek, hogy merre akarnak továbbmenni és rá néhány napra megindították a hetes cikk szerinti eljárást ellenünk. Ugyanez zajlik most, lezajlott a választás és nyakunkba kaptunk egy migrációs bírságot. A munkacsoportokat, melyeket ennek kivédésére állítottak fel már előrehaladtak és jó esélye van annak, hogy azokkal fogjuk megfizettetni a bírságot, akik profitálnak az egész ügyből.
A weberi támadást ki fogjuk védeni, elég erősek vagyunk, hogy ne engedjünk be migránsokat Magyarországra
– jelentette ki a kormányfő.
Arról is szólt, hogy a mai Németország már egy másik Németország, ahol a migránsok nem vendégnek számítanak, hanem a baloldali kormányok adják nekik az állampolgárságot. A migránsok már saját jogon tartózkodnak ott. Ha ezt egyszer elhibázzuk, már nem lehet kijavítani – hangsúlyozta.
Ezért tanácsoltam mindig a magyaroknak, hogy mondjanak nemet a migrációra, őrizzük meg a hazánkat a béke szigetének – zárta az interjút Orbán Viktor.
Forrás: hirado.hu
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorának a brüsszeli Közmédia Központban az Európai Unió állam- és kormányfõi találkozójának második napján, 2024. március 22-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán