A Kolozsvári Magyar Napok 15 éve új keretet ad a múló időnek

A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) a létezés magyar minőségének egyik különleges formája; nemcsak azt mutatja meg, milyen páratlan kulturális örökséggel rendelkezünk, hanem azt is, hogy ennek megőrzése közös felelősségünk – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hétfőn este Kolozsváron, az erdélyi magyar kulturális fesztivál 15. kiadásának nyitógáláján.

A magyar színházat zsúfolásig megtöltő közönséghez intézett beszédében a politikus az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. A magyar államalapítás mellett felidézte, hogy 708 éve ezen a napon adta vissza Károly Róbert király Kolozsvár szabad királyi városi rangját, majd 15 éve néhány fiatal úgy döntött, magyar kulturális fesztivált hoz létre Erdély fővárosában.

„2010 tehát akárcsak Magyarországon, úgy itt, Kolozsvárott is egy új időszámítás kezdetét jelentette. Egy küzdelmekkel terhes, sok kihívással farkasszemet néző, de összességében mégis előremutató és büszkeségre okot adó korszak nyitányát”

– mondta Nagy János.

Rámutatott: mára a KMN a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát, példáját számos erdélyi város követte. Úgy értékelte, „ez komoly fegyvertény”, bátor tett, mely összhangban van Bethlen Gábor fejedelem jelmondatával: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.

Emlékeztetett:

míg a tegnap a megmaradásról szólt, a jelen az építkezésé, amelyhez a magyar kormány minden támogatást megad.

Ma is sokan azt szeretnék, ha a magyarok kicsinek, gyengének, megtörhetőnek látnák magukat, holott, ha különböző országokba szétszakítva is, a magyarság a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú nemzete. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség!” – mondta.

Kitért a magyarok béke melletti elkötelezettségére, és arra, hogy a Kárpát-medence és Közép-Európa népei mindig együttműködve tudták felvirágoztatni a térséget. „Élhetünk szegényen – külön-külön, vagy együttműködve – gazdagon” – mondta.

Hozzátette: Magyarország ezért érdekelt Románia fejlődésében, és uniós elnöksége alatt támogatja schengeni tagságának elnyerését, a Budapest–Kolozsvár gyorsvasút tervét, mely Bukarestbe is elvezethet. Úgy értékelte,

„az erdélyi magyarság lehet a híd, amelyen keresztül Budapest és Bukarest szót ért, és közös célokat talál”.

„Boldog születésnapot, Kolozsvár! Isten éltessen mindannyiunkat” – köszöntötte a jelenlévőket Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a város „születésnapján”.

Az idei mottóra – A hét meg a nyolcát – utalva elmondta: a középkori szállóigével a hét erényre és a nyolc bibliai boldogságra is utalni akartak, mert ezek adják a rendezvény alapját. Úgy vélte, a KMN 15 éve azt fogja jelezni a jövő régészeinek, hogy Kolozsváron, Erdélyben erős, színes magyar kulturális és társadalmi élet zajlott.

Idén két ajándékkal is készültek – mondta -, egy ezerdarabos kirakóssal a magyarnapozókkal teli Főtérről, és egy, az idén Europa Nostra-díjjal kitüntetett Szent Mihály-templomot ábrázoló régi képeslappal.

„A Kolozsvári Magyar Napok 15 éve a mi számunkra egy új keretet ad a múló időnek” – fogalmazott Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Hangsúlyozta: a „mi”-be az erdélyi, partiumi, máramarosi, magyarországi és a Kárpát-medencei magyarság is beletartozik.

Rámutatott:

a 15 év történelmi léptékben mérve nem sok, de elegendő, hogy újabb 15-re lehessen tervezni, jó hagyomány, amelyet éltetni kell.

„A kultúrát nem eltörölni kell, hanem szeretni, érteni és élni benne. A közösségtől nem szabadulni kell, hanem azt újra és újra építeni” – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint a KMN szervezői épp ezt teszik.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke a KMN alapítására emlékezett, és megállapította, hogy az ötlet időtállónak bizonyult. Úgy vélte, a siker kulcsa sok más aspektus mellett „a rendezvénynek okot, keretet és értelmet adó történelmi település, a soha fel nem adható város, Kolozsvár”, a Székelyföld és a Partium magyarságát összekötő szellemi híd tartópillére, a transzszilvanizmus szellemi fővárosa.

„Fővárosunk, Kincses Kolozsvár politikai és szellemi öröksége, múltja és jelene nehéz, de gyönyörű teher.

Kényszer és lehetőség. A KMN szervezői az elmúlt 15 évben sikerrel feledtették el a kényszert, és éltek a lehetőséggel” – fogalmazott.

A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért-díjat, mellyel a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére igyekszik felhívni a figyelmet.

Az elismerést a 94 éves Egyed Ákos történész vehette át idén a magyar történettudomány területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, fáradhatatlan közösség- és tudományszervező munkásságáért.

A díjazottat Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke méltatta, rámutatva, hogy az akadémikus a legismertebb erdélyi magyar történész a Székelyföldtől Kolozsváron át Nagyváradig. A díjazott vastaps közepette köszönte meg „a gyönyörű ünnepet”, és Isten áldását kérte a rendezvényre és szervezőire.

A nyitógálát a Magyar Állami Népi Együttes Nagyvárosi Vándorok című tánckoncertje tette ünnepélyesebbé.

MTI

Címlapkép: Deák Anita / Kolozsvári Magyar Napok Facebook