A tengerentúlra vándorolt magyarok sorsát dolgozza fel az „Amerikai álom – Magyarok az Egyesült Államokban 1776-2026”címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban nyílt új időszaki kiállítás, amely az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulója előtt tiszteleg. November 1-ig Szeleczky Zita különleges kalocsai ruháját is megtekinthetik az érdeklődők.

Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 250. évfordulójához kapcsolódó kiállítás a magyar–amerikai kapcsolatok több mint két és fél évszázados történetét mutatja be, a migráció, a szabadság, a felemelkedés és az újrakezdés történetein keresztül.

A tárlat nyitó darabja a legendás Ford T-modell, amelynek fejlesztésében meghatározó szerepet játszott Galamb József, a Ford Motor Company magyar mérnöke. Láthatók Kossuth Lajos, Szent-Györgyi Albert, Gábor Zsazsa és Szeleczky Zita tengerentúlon fennmaradt emlékei is, amelyek egy-egy életúton keresztül mesélnek a magyarok amerikai jelenlétéről. A személyes tárgyak, dokumentumok és ritkán látható relikviák együtt rajzolják ki azt a történetet, amelyben a magyarok nemcsak részesei, hanem alakítói is voltak az amerikai álomnak – olvasható a múzeum Facebook-oldalán.

„Kevés olyan évforduló van a világtörténelemben, amely egyszerre egy nemzet ünnepe és egyetemes történelmi mérföldkő is. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulója ilyen alkalom” – mondta Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgatója.

„Ma nem csupán egy állam születésére emlékezünk, hanem arra az eszmére is, amely évszázadokon át emberek tízmillióinak adott reményt, hogy a szabadság, a személyes felelősség, a kitartás és a lehetőségek találkozásából új élet építhető” – emelte ki.

Elmondta, a tárlat az amerikai függetlenségi háborúban hősi halált halt Kovács Mihály huszártól kezdve Kossuth Lajos amerikai útján át egészen az 1956-os magyar menekültekig körbejárja annak a kérdéskörét, hogy mit jelent szabadnak lenni, és mit jelent ezért áldozatot vállalni.

A kiállítás feltalálók, művészek, sportolók hollywoodi sztárok történetein, valamint a köznapi emberek sorsán keresztül mutatja be, hogyan boldogultak a magyarok az új hazájukban akár világraszóló sikereket elérve és maradandót alkotva.

Radnóti Klára és Orgona Angelika történészek, a kiállítás kurátorai elmondták, hogy azokat a pillanatokat, értékeket, kapcsolódási pontokat szerették volna megragadni a tárlaton, amelyek mindkét nemzet történetében meghatározó jelentőséggel bírnak. Érzékeltetni akarták, hogy nem csupán az Amerikai Egyesült Államok szabadság és egyenlőség eszméje, politikai üzenetei, gazdasági példája hatott a magyar polgári fejlődésre és a közgondolkodásra, hanem a magyarság is részese volt az amerikai álom kibontakozásának.

A látogatók láthatnak majd Kossuth-relikviákat, Karády Katalin cigarettatárcáját, a múzeumalapító Xantus János puskáját, amelyet az amerikai polgárháborúban használt, sőt Dávid Kornél mezét is kiállították, amelyet a Chicago Bulls csapatánál viselt. Emellett azoknak a hétköznapi magyaroknak a sorsát is feldolgozza a tárlat, akik új hazát találtak a tengerentúlon.

A kiállítás november 1-jéig látogatható – írja az MTI.

A nemzet kishúgából a nép ellensége

Szeleczky Zita a szovjet megszállás előtti Magyarország egyik legnépszerűbb színésznője, igazi sztár volt, akinek a fényes hazai sikerekből alig tíz év adatott meg. Ez idő alatt huszonhat filmben szerepelt és számtalan színházi szerepben láthatta őt a nagyközönség. Igazi sztár volt: esküvőjére emberek tömege volt kíváncsi, az esemény még a filmhíradóba is bekerült. A nemzet kishúgaként emlegették, amire nagyon büszke volt.

Élete és pályája nagy részét viszont már hazájától távol, emigrációban töltötte. Távollétében három év börtönre és vagyonelkobzásra ítélték, amiért szerepelt a honvédeknek szóló kívánsághangversenyeken, és egy alkalommal elszavalta Petőfi Sándor Föl a szent háborúra! című versét. Míg itthon a kommunista hatalom a nép ellenségének, szélsőjobboldalinak bélyegezte, addig ő idegenben is a hazájáért élt és dolgozott. Argentínában, majd az Egyesült Államokban telepedett le, előadó estjeivel járta a világot – itthon pedig beszélni sem volt szabad róla – írja a kiállításmegnyitó kapcsán a demokrata.hu.

Emigrációs évei alatt Szeleczky Zitát is megkeresték a magyar állambiztonság emberei, villát és szakmai ajánlatokat ígérve a nyilvános bocsánatkérésért cserébe. „Én soha senkit életemben nem bántottam, egy durva szót tőlem soha senki nem hallott, miért kérjek bocsánatot?” – elevenítette fel a művésznő egykori jó barátja, Schneider Tibor üvegszobrász a Demokratának, hogy Szeleczky Zita miért is mondott nemet az ajánlatra.

Magyar Rozika Amerikában

A Magyar Rozika Amerikában kora egyik legnépszerűbb magyar emigrációs előadása volt. Az est Buenos Airesben debütált, majd az Egyesült Államok és Kanada több városában is előadta a művésznő.

„A világot járó magyar falusi lány humoros, magyarnótás magánjelenete (…) minden világrészt megjárt. Rozika volt Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Dél-Amerikában, mindenütt! Életem egyik legragyogóbb szerepe, bűbájos, melyhez a nosztalgikus keretet Kerecsendi írta, a humoros kanadai-amerikai részeket Cserépy László, akiknek örökre hálás vagyok, de azt hiszem, ők ugyanígy éreztek, mert azt mondták, hogy Rozikát én teremtettem” – emlékezett az előadásra Szeleczky Zita.

Szeleczky Zita több mint három évtizeden keresztül járta a világot Kerecsendi Kiss Márton és Cserépy László Magyar Rozika Amerikában című magánszámával, amelyben egy Amerikába került vidéki magyar lányt alakított, magyaros jelmezben – számolt be a Magyar Nemzeti Múzeum a Facebookon, ahol egy videóban a kiállítás kurátora, Dr. Orgona Angelika külön is bemutatta Szeleczky Zita az előadáson viselt kalocsai ruháját, amelyet a kiállításra látogatók a Magyar Nemzeti Múzeumban mostantól meg is tekinthetnek.

MTI, demokrata.hu 

Címlapkép: A tengerentúlra vándorolt magyarok sorsát bemutató kiállítás megnyitója a Nemzeti Múzeumban. A képen Szeleczky Zita ruhája látható – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka