Német sajtóértesülések szerint a gyermektelenek számára kedvezőtlen ápolásbiztosítási reform következik: az egészségügyi miniszter tervei szerint a gyermektelen felnőtteknek a jövőben még többet kellene befizetniük a közösbe, hogy az idősgondozási rendszer fenntartható maradjon.
A német sajtóban megjelent információk szerint a kormány a demográfiai válság és az ápolásbiztosítás növekvő hiánya miatt járulékemelésre készül. Német sajtóértesülések szerint az egészségügyi minisztérium olyan reformon dolgozik, amely a gyermektelen biztosítottak befizetési hozzájárulását magasabb szinten határozná meg, mint eddig. Így a gyermeket nevelőkhöz képest minimum 0,7 százalékkal több közterhet kellene viselniük.
A törvény elfogadásával minden 23 év feletti, gyermektelen dolgozó által fizetett ápolásbiztosítási járulék 2,5 százalékra emelkedne. Eközben az egygyermekes dolgozók terhei változatlanok maradnának, míg a két- és többgyermekes dolgozók terhei még csökkennének is.
Ki fizesse meg az elöregedő társadalom számláját?
A mostani elképzelés nem a semmiből érkezik. A német alkotmánybírósági gyakorlat régóta abból indul ki, hogy a gyermeknevelés nem pusztán magánügy, hanem a felosztó-kirovó szociális rendszerek fenntartásához adott generációs hozzájárulás.
Magyarán: aki gyermeket nevel, nemcsak járulékot fizet, hanem a jövő járulékfizető nemzedékét is felneveli, ezért pedig kedvezőbb feltételekre jogosult.
A német kormány most ezt az elvet vinné tovább. A gyermektelenség a szociális kasszában is egy hátrányos és extra terhekkel járó kategóriává válna.
A tervezet hátterében súlyos pénzügyi nyomás áll. A kereszténydemokrata egészségügyi miniszter szerint reform nélkül a német ápolásbiztosítás a következő két évben összesen 22,5 milliárd eurós hiánnyal nézhet szembe. A rendszer egyszerre szenved a kiadások emelkedésétől, a társadalom gyors öregedésétől és attól, hogy egyre kevesebb fiatal aktív dolgozó tartja el az egyre nagyobb számú időskorú gondozottat.
A német statisztikai hivatal adatai is a válság mélységét mutatják. Németországban 2025-ben előzetes adatok szerint mindössze mintegy 654 ezer gyermek született, ami 3,4 százalékos visszaesés 2024-hez képest, és a legalacsonyabb születésszám 1946 óta. A termékenységi ráta 2024-ben 1,35 gyermek volt, vagyis messze elmaradt a népesség természetes újratermeléséhez szükséges szinttől.
Közben a másik oldalon rohamosan nő az idősek aránya. A német statisztikai hivatal, a Destatis előrejelzése szerint 2035-re Németországban minden negyedik ember 67 éves vagy annál idősebb lesz.
2024-ben ez még csak nagyjából minden ötödik lakosra volt igaz. A gondozásra szorulók száma is meredeken nő: 2023 végén már közel 5,7 millió ember számított ápolásra szorulónak Németországban.
A számok alapján a német szociális modell előtt ugyanaz a kérdés áll, amely egész Európát utolérte: mi történik akkor, amikor egy jóléti állam fogyó gyermeklétszámmal, növekvő bevándorlással és gyorsuló elöregedéssel próbálja fenntartani önmagát?
Németországban most arról folyik a vita, hogy kik állják a demográfiai válság árát: a gyermektelen dolgozók, a családosok, a nyugdíjasok, a munkáltatók, az állam vagy inkább mindenki egyenlő részben.
A minisztérium egyelőre nem erősítette meg hivatalosan a reformcsomag részleteit. A német sajtó szerint a javaslat eredetileg május közepére volt várható. A javaslat bemutatása csúszik, de még a nyári szünet előtt a törvényhozás elé kerülhet és megkezdődhet a vita.
A német döntés egész Európa felé is világos üzenetet küldhet.
Aki gyermeket nevel, az a rendszer jövőjébe fektet be; aki nem nevel gyermeket, attól Berlin magasabb pénzügyi hozzájárulást kér.
Címlapkép: depositphotos.com