Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése értelmében a bírák függetlenek, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, és csak a törvénynek vannak alárendelve. A (2) bekezdés szerint a hivatásos bírákat – a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökhelyettesének kinevezésére irányadó jogi szabályozás e rendelkezésekből következően kizárólag olyan törvényes mechanizmuson alapulhat, amely egyfelől tiszteletben tartja a bírói függetlenséget, másfelől megfelelő közjogi legitimációval ruházza fel a kinevezést.

A Bszi. 128. § (1) bekezdése szerint a Kúria elnökhelyetteseit a köztársasági elnök nevezi ki, a Kúria elnökének javaslatára. Az e tisztségre történő kinevezés feltételeinek megfelelést a 114. § (1)–(2) bekezdése határozza meg, amely objektív és szakmai kritériumokat tartalmaz (pl. szakmai gyakorlat, jogi végzettség, erkölcsi alkalmasság). Ezen túlmenően, a 128. § (1a)–(1b) bekezdése bevezeti az Országos Bírói Tanács (OBT) előzetes törvényességi kontrollját: az OBT határozatban állapítja meg, hogy a pályázó megfelel-e a törvényi feltételeknek. A jogszerűségi kontroll során az OBT határozata ellen a Bszi. 67. § (2d)–(2f) bekezdései értelmében közigazgatási per indítható a Fővárosi Törvényszék előtt, három hivatásos bíróból álló tanács előtt. E jogorvoslati lehetőség garantálja a pályázók eljárási jogainak érvényesülését.

A kinevezés folyamata emellett további fontos alkotmányos és szervezeti kontrollmechanizmusokat tartalmaz. A Bszi. 130. § (1) bekezdése szerint bírósági vezetői állást csak pályázati úton lehet betölteni, a 130. § (2)–(3) bekezdése pedig előírja a pályamű benyújtását, amelyben a pályázónak részletes vezetői koncepcióját kell bemutatnia. A pályázatokat a Kúria teljes ülése előzetesen véleményezi [Bszi. 128. § (1a) bek.], ami biztosítja a belső szakmai testület kontrollját, megerősítve a bírói önkormányzatiság elvét.

Ezen összetett eljárás végén kerül sor a köztársasági elnöki kinevezésre, amely az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésével összhangban formálisan biztosítja a kinevezés állami legitimációját, de nem jelenti a bírói függetlenség csorbítását, mivel az eljárásban a köztársasági elnök kizárólag a Kúria elnökének javaslata alapján, a szakmai szűrőkön átesett pályázó esetében jogosult kinevezni. Az eljárás tehát a végrehajtó hatalom befolyásától mentes, szigorúan szakmai és jogszabályi alapokon nyugvó.

Az összehasonlító közjog eszközének szempontjából is megállapítható, hogy a magyar rendszer megfelel az európai bírói vezetői kinevezési gyakorlatnak.

Németország (Bundesgerichtshof – Szövetségi Legfelsőbb Bíróság) 

▪ A bírák kinevezéséről egy Bíróválasztó Bizottság (Richterwahlausschuss) dönt, amelyben bírói és politikai szereplők is részt vesznek, de a szakmai önállóság biztosított, mivel a politikai szempontok csak szűrő szerepet töltenek be. A testület javaslatát a szövetségi igazságügyi miniszter formálisan fogadja el.

▪ Bíróválasztó Bizottság (Richterwahlausschuss): Ez a testület felelős a szövetségi bírák kiválasztásáért. Tagjai a 16 tartomány igazságügyi miniszterei és ugyanennyi, a Bundestag által választott tag. A bizottság döntéseit titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza meg.

▪ Jelölési folyamat: A jelölteket az igazságügyi miniszter vagy a bizottság tagjai terjeszthetik elő. A jelöltek alkalmasságáról az érintett bíróság elnöksége nem kötelező érvényű véleményt nyilvánít. A bizottság ezeket a véleményeket figyelembe véve hozza meg döntését.

▪ Kinevezés: A bizottság által kiválasztott jelölteket az igazságügyi miniszter jóváhagyását követően a szövetségi elnök nevezi ki. Ez biztosítja a politikai és szakmai szempontok kiegyensúlyozott érvényesülését a kinevezési folyamatban.

Franciaország (Cour de Cassation)

▪ A legfelsőbb bíróság elnökét és elnökhelyetteseit a köztársasági elnök nevezi ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (ConseilSupérieur de la Magistrature) javaslatára, amely testület bírókból és laikus tagokból áll, és garanciát nyújt a szakmai függetlenségre. 

▪ A Cour de Cassation tanácselnökei (présidents de chambre), akik az egyes kollégiumokat vezetik, szintén a köztársasági elnök rendeletével kerülnek kinevezésre, de itt is a CSM javaslata alapján. Az „elnökhelyettes” kifejezés nem hivatalos megnevezés a francia jogi terminológiában a Cour de Cassationesetében; a tanácselnökökre vonatkozhat, akik az első elnök alatt működnek.

▪ A Főügyészt (Procureur général) hasonlóan a köztársasági elnök nevezi ki a CSM ügyészekért felelős testületének véleménye alapján.

▪ A CSM összetétele és működése biztosítja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület tagjai között megtalálhatók bírák, ügyészek, valamint az Államtanács (Conseil d’État) egy tagja, egy ügyvéd és hat, a törvényhozó testületektől és bíróságoktól független, szakképzett személy.

Olaszország Legfelsőbb Bíróság(Semmítőszék – Corte Suprema di Cassazione)

▪ A Legfelsőbb Bíróság, vagyis a Corte di Cassazione (Semmítőszék) elnökének és elnökhelyettesének választása a ConsiglioSuperiore della Magistratura (CSM), azaz a Bírói Hatalom Legfelsőbb Tanácsa hatáskörébe tartozik. A CSM az olasz igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító testület, amely a bírói kinevezésekért és a bírák karrierjéért felelős.

▪ A Corte di Cassazione elnökét (Primo Presidente) és elnökhelyettesét (Presidente Vicario) a CSM javaslata alapján nevezik ki. A jelöltek kiválasztásában a szakmai tapasztalat, a szolgálati idő és a bírói teljesítmény játssza a legfontosabb szerepet. Az olasz rendszerben hagyományosan a rangidősség (anzianità di servizio) jelentős súllyal bír, így az elnök és az elnökhelyettes általában a Semmítőszék legrégebben szolgáló, legmagasabb rangú bírái közül kerül ki.

▪ A CSM plenáris ülésen vitatja meg a jelölteket, majd szavazással dönt a kinevezésről. A döntéshez egyszerű többség szükséges.

▪ A CSM által elfogadott jelöltet hivatalosan a köztársasági elnök nevezi ki egy rendelettel (decreto presidenziale), de ez inkább formális lépés, mivel a tényleges döntést a CSM hozza meg. A kinevezés határozatlan időre szól, de a bírói nyugdíjkorhatár (jelenleg 70 év, bizonyos esetekben meghosszabbítható 75 évig) itt is érvényes.

A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Kúria elnökhelyetteseinek kinevezésére szolgáló eljárás:

• összhangban áll az Alaptörvény 26. cikkében rögzített bírói függetlenség követelményével,
• maradéktalanul megfelel a Bszi. 128–130. §-aiban meghatározott többlépcsős, szakmai és törvényességi kontrollal ellátott szabályozásnak,
• és megfelel a nemzetközi gyakorlatban elfogadott eljárási modelleknek, amelyek célja a függetlenség és szakmaiság biztosítása a legfelsőbb bírói vezetők kiválasztásakor.

Következésképpen a Kúria elnökhelyetteseinek kinevezési eljárása nemcsak formai, hanem tartalmi értelemben is megfelel a magyar alkotmányosság követelményeinek, és semmiféle megalapozott kifogás nem emelhető vele szemben alkotmányjogi vagy közjogi szempontból.

Forrás: alaptorvenyblog.hu

Fotó: Wikipedia