A legfrissebb szüreti becslések szerint az ágazatnak egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között kell működnie, miközben a fogyasztási szokások mélyreható változásaihoz is alkalmazkodnia kell. E folyamatok átformálják az európai szőlőtermesztés jövőjét.
Az európai borágazat, a Copa-Cogega által közzétett becslése szerint a 2026/27-es borpiaci évben 133,6 millió hektoliter bor és must készülhet. Ez mintegy 4 százalékkal marad el az előző szüret eredményétől, és körülbelül 8 százalékkal az előző öt borpiaci év átlagától. Az adatok az európai bortermelés fokozatos visszaesésének folytatódását jelzik, amely mögött az időjárás növekvő változékonysága és a piac mélyreható alkalmazkodása egyaránt meghúzódik. Olaszország, Spanyolország és Franciaország továbbra is meghatározó termelő: együttesen az uniós bor- és musttermelés hozzávetőleg 82 százalékát adják, részesedésük rendre 30, 27 és 25 százalék.
A gazdák legnagyobb európai érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca szerint, az idei szüret ismét megmutatta, hogy a kedvezőtlen időjárás egyre nagyobb hatással van az európai szőlőültetvényekre.
Az unió számos térségéből visszatérő aszályról, elhúzódó hőhullámokról, tavaszi fagyokról és jégverésről számoltak be a termelők, ami sok borvidéken csökkentette a hozamokat. Eközben a gyenge kereslet, a csökkenő árak és a tartósan magas készletek továbbra is erősen rontják az ágazat gazdasági kilátásait.
A termelés visszaesését a hosszabb távú piaci változások összefüggésében is vizsgálni kell.
A közlemény szerint 2020 és 2025 között az EU éves bortermelése átlagosan mintegy 157 millió hektoliter volt, miközben a termelés a 2020/21-es szüret óta összességében csökkenő pályán halad. Az időjárási bizonytalanság az európai szőlőtermesztés egyik meghatározó tényezőjévé vált, jelentősen növelve az egyes évjáratok közötti ingadozást.
Tovább csökken a borfogyasztás
A világ borfogyasztása a becslések szerint 221 millió hektoliterre, több mint három évtizedes mélypontra süllyedt. Az 1996 és 2007 közötti tartós növekedést követően a fogyasztás 2017-ig viszonylag stabil maradt, majd folyamatos csökkenés kezdődött. Ez a tendencia 2022 óta jelentősen felgyorsult az Európai Unióban és a legfontosabb unión kívüli piacokon is.
Míg 2000-ben az EU a világ borfogyasztásának közel 60 százalékát adta, mára ez az arány körülbelül 48 százalékra mérséklődött.
A kereslet szűkülése az értéklánc egészére közvetlen hatást gyakorol. Az értékesített mennyiségek és az árak tovább csökkennek, különösen a vörös- és rozéborok esetében. A legnagyobb áresések közül több az alapborokat érintette. Bár új piacokon továbbra is nyílnak lehetőségek, az ottani növekedés egyelőre nem ellensúlyozza a hagyományos borfogyasztó országokban tapasztalt visszaesést – mutatott rá a Copa-Cogeca.
Nyomás alatt a külkereskedelem
Az exportteljesítmény is tükrözi a piaci nehézségeket. A 2025 szeptemberétől 2026 augusztusáig tartó tizenkét hónapban az EU unión kívüli borexportjának értéke 15,4 milliárd eurót tett ki, ami 6,8 százalékos csökkenést jelentett. A kivitt mennyiség 3,3 százalékkal, 27,5 millió hektoliterre mérséklődött.
A legtöbb borkategóriában visszaesést mértek: az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező boroknál 7,6, a fajtajelöléses boroknál 6,7, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező boroknál pedig 4,9 százalékot. Lényegében csak a földrajzi jelzés nélküli borok kivitele maradt stabil.
Kiszerelés szerint kizárólag a folyóborok és a csappal ellátott dobozos, úgynevezett bag-in-box borok mutattak növekedést, előbbiek 5, utóbbiak 3,4 százalékosat. A palackozott borok exportja 7,5, a pezsgőké 6,2 százalékkal csökkent. A jelentősebb célpiacok közül az
- Egyesült Államokba irányuló kivitel 15,3,
- a Kanadába tartó 11,
- a Svájcba irányuló 9,2,
- az Egyesült Királyságba tartó pedig 3,9 százalékkal
esett vissza. A kevés növekedést mutató piac közé tartozott Oroszország 17,5, illetve Hongkong 10,9 százalékos bővüléssel. Az unión belüli borkereskedelem is gyengült: értéke 9,8, mennyisége 13,4 százalékkal csökkent, miközben az átlagos egységárak tovább emelkedtek.
Több irányból szorítják a termelőket
Luca Rigotti, a Copa–Cogeca borászati munkacsoportjának elnöke szerint: a számok mögött európai szőlőtermelők ezrei állnak, akik több kedvezőtlen tényező együttes hatása miatt egyre nehezebb és összetettebb körülmények között gazdálkodnak. Az idei szüret végső becslései megerősítik, hogy az európai borágazat mélyreható átalakuláson megy keresztül.
Mint mondta, egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyokkal, a konfliktusok és geopolitikai feszültségek miatt emelkedő termelési költségekkel, a borfogyasztás strukturális visszaesésével, valamint új kereskedelmi és piacra jutási akadályokkal szembesülünk. Ezek a kihívások együttesen jelentős nyomást helyeznek Európa termelőire.
Luca Rigotti reményét fejezte ki, hogy a szőlőtermelők és szövetkezetek elszántságának köszönhetően az uniós borágazat továbbra is vezető szerepet tölt majd be kontinensünk gazdaságának fejlődésében és növekedésében.
Egyre kedvezőtlenebb képet mutat a magyar borágazat külpiaci teljesítménye. A magyar borexport is durván visszaesett az idei év első kilenc hónapjában. A külföldre szállított bor mennyisége 20 százalékkal, értéke pedig csaknem 19 százalékkal csökkent. Különösen a nem palackozott, úgynevezett lédig borok kivitele zuhant, miközben a borimport közel 14 százalékkal emelkedett.
A magyar borexport is durván visszaesett az idei év első kilenc hónapjában – Fotó: MTI/Katona Tibor