Magyarországnak legkésőbb augusztus 31-ig kell teljesítenie az uniós helyreállítási alaphoz (RRF) kapcsolódó 27 szupermérföldkövet, hogy hazahozhassa az uniós forrásokat. Máthé Réka Zsuzsánna szerint Brüsszel igyekszik majd elkerülni annak látszatát, hogy eddig kizárólag politikai okokból tartotta volna vissza az uniós pénzeket.
„Ha senki nem megy szabadságra a nyáron, mint ahogy ezt így hallottuk, akkor elképzelhető, hogy meg fogják tudni szavazni a szupermérföldköveket. Az Európai Bizottságnak azonban más követelményei is vannak az uniós forrásokért, ezek okozhatnak politikai nehézségeket az új kormánynak” – mondta Máthé Réka Zsuzsánna, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa az uniós források lehetséges hazahozatalával kapcsolatban.
Mint ismert, Magyarországnak legkésőbb 2026. augusztus 31-ig kell teljesítenie az uniós helyreállítási alaphoz (RRF) kapcsolódó 27 szupermérföldkövet, különben az ország végleg eleshet a források jelentős részétől. Magyar Péterék emiatt utaztak ma Brüsszelbe, és ezért találkozik Ursula von der Leyennel is pénteken az újdonsült miniszterelnök.
Nem lesz szabadság
Hazánknak tehát reformokat kell végrehajtania korrupció elleni fellépés, a közbeszerzések átláthatósága, az uniós pénzek ellenőrzése és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Ezeknek politikai akadálya nincs, hiszen a magyar kormánynak kétharmados felhatalmazása van a parlamentben.
A következő hónapokban azonban rendkívül intenzív jogalkotási munkára lesz szükség, hiszen számos új jogszabályt kell kidolgozni és elfogadni.
Ezeknek egyszerre kell pontosan illeszkedniük a magyar jogrendszerhez, valamint megfelelniük az Európai Unió elvárásainak is, így komoly szakmai és politikai koordinációt igényel a folyamat. Magyar Péter az RTL-nek adott interjújában erről szólva azt ígérte: idén nyáron senki sem megy szabadságra a kormányból. Magyarország számára elérhető mintegy 10,4 milliárd eurós keret
6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró hitelből áll.
További feltételek Brüsszeltől az uniós pénzekért
Máthé Réka Zsuzsánna elmondta: az Európai Bizottság a 27 szupermérföldkő teljesítése felett további reformokat is elvár, elsősorban a nyugdíjrendszer és az adórendszer területén.
A kedvezményes hitel lehívásához pedig – sajtóhírek szerint – egyes nyugat-európai országok politikai elvárásai vannak.
Eszerint Magyarországnak támogatnia kell majd Ukrajna uniós csatlakozását.
A szakértő kifejtette, az adórendszer és a nyugdíjrendszer reformja miatt most is vita van a magyar kormány és Brüsszel között. Az Európai Bizottság elsősorban azt szorgalmazza, hogy csökkenjen a különbség a nagyon alacsony és a kiemelkedően magas nyugdíjak között (az alacsony nyugdíjak felzárkóztatásával és a nyugdíjrendszer igazságosabbá tételével).
Ezt azt jelenti, hogy azoknak, akik átlag feletti juttatást kapnak, csökkenne a nyugdíjuk.
Mivel várhatóan többen lennének azok, akiknek nőne az ellátása, ez politikailag kevésbé jelentene kockázatot. Brüsszel azonban emelné a nyugdíjkorhatárt is. Ez korábban több nyugat-európai országban komoly társadalmi tiltakozást váltott ki, feltételezhetően Magyarországon is hasonló politikai következményekkel járna.
Vége lehet a rezsicsökkentésnek?
Az adórendszerrel kapcsolatban a kutató kifejtette: az Európai Bizottság elsősorban az Orbán-kormány által bevezetett extraprofitadók megszüntetését várja el. Ezek főként külföldi energiaszolgáltatókat és multinacionális cégeket érintettek. Korábban Orbán Viktor is erre utalt, amikor azt mondta, hogy a multiktól az extraprofitot elvette, és az embereknek adta rezsicsökkentés formájában. Máthé Réka Zsuzsánna kifejtette:
Brüsszel álláspontja az, hogy az uniós belső piac szabályaival nem összeegyeztethető, ha egy ország saját gazdasági szereplőinek kedvezve, bizonyos külföldi piaci szereplőkre külön terheket vet ki.
A kutató hangsúlyozta: a migrációval vagy a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos viták nem a helyreállítási alapokhoz, hanem a kohéziós forrásokhoz kapcsolódnak, ezek tehát később kerülhetnek majd elő.
A látszat elkerülése
A szakértő arról is beszélt, hogy rendkívül nehéz objektíven megállapítani, az előző kormány mennyiben teljesítette már a feltételeket. Mint fogalmazott, az Európai Bizottság nem pusztán azt vizsgálja, hogy megtörtént-e egy adott intézkedés, hanem azt is, hogy mennyire tartja eredményesnek az adott reformot vagy beruházást.
Ez a rendszer szerinte bizonyos fokú szubjektivitást is lehetővé tesz, emiatt fordulhatott elő, hogy folyamatosan újabb elvárásokat fogalmaztak meg az Orbán-kormánynak.
Máthé Réka Zsuzsánna párhuzamot vont Lengyelországgal is. Felidézte: a Donald Tusk vezette lengyel kormány hatalomra kerülése után az Európai Bizottság gyorsan jóváhagyta a korábban befagyasztott forrásokat. A szakértő szerint Magyarország esetében az Európai Bizottság most igyekszik majd elkerülni annak látszatát, hogy eddig kizárólag politikai okokból tartotta volna vissza a pénzeket.
Brüsszelnek komoly elvárásai vannak az uniós pénzekért cserébe – Fotó: Facebook/Magyar Péter