A lex Orbán néven elhíresült tiszás alaptörvény módosításról vitázott az Országgyűlés. Az előterjesztő Melléthei-Barna Márton védelmébe vette a kormányfői ciklusokat visszamenőleges hatállyal maximalizáló javaslatot, ami Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető szerint minden civilizált jogelvnek ellentmond. A javaslat vitájának furcsa adaléka volt, hogy Magyar Péter nem a miniszterelnöki székből hallgatta végig Gulyás Gergely felszólalását, hanem beült az ellenzéki politikus elé, akinek a felszólalását folyamatos közbeszólásokkal próbálta megakasztani.
A parlament szerdai ülésén elkezdték tárgyalni a Tisza Párt által benyújtott alaptörvény-módosítást. A lex Orbán néven hírhedtté vált javaslatcsomag többek között azt tartalmazza, hogy nyolc évben maximalizálják, meddig lehet betölteni a miniszterelnöki posztot. A törvényjavaslatot visszamenőleges hatállyal akarják elfogadni, ugyanis az előterjesztők indoklása szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
Ezzel egyértelműen elzárnák Orbán Viktort útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen.
A javaslatot benyújtó Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő (egykori igazságügyi miniszter-jelölt és Magyar Péter sógora) expozéjában megvédte a terveiket. Úgy véli, hogy az alkotmányos demokrácia alapelve, hogy a közhatalom gyakorlása nem lehet korlátlan. Szerinte a szabály nem személyek ellen irányul és nem politikai bosszú, hanem alkotmányos garancia. A politikus azzal érvelt, hogy a cikluskorlát számos demokratikus államban létező alkotmányos biztosíték.
A Fidesz részéről Gulyás Gergely frakcióvezető a vezérszónoki felszólalásában jelezte, hogy Európában nem találni példát arra, hogy parlamentáris rendszerekben korlátoznák a miniszterelnöki ciklusokat. Megjegyezte, hogy elvennék a jogot a választópolgároktól, ha adott esetben 2030 után 2034-ben is Magyar Pétert akarnák miniszterelnöknek.
A frakcióvezető leszögezte, hogy
minden civilizált jogelvnek ellentmond, hogy visszamenőleges hatállyal vezetnék be a cikluskorlátot.
Szerinte nem kérdés, hogy a Tisza a javaslatot Orbán Viktorra írta, akit ki akarnak zárni abból, hogy egy választáson miniszterelnökként indulhasson.
Gulyás Gergely felszólalását Magyar Péter nem a miniszterelnöki bársonyszékben ülve hallgatta végig, hanem beült a Fidesz frakcióvezetője elé. Innen folyamatos közbeszólásokkal igyekezett megzavarni az ellenzéki politikust.
A Tisza fél Orbán Viktortól
Rétvári Bence véleménye, hogy remegő kézzel írták a tiszások a javaslatot, ugyanis a KDNP frakcióvezetője szerint félnek Orbán Viktor visszatérésétől. Mint jelezte, a javaslat visszamenőleges hatályú és személyre szabott jogalkotás.
„Miért nem mondják ki azt, hogy nem akarják, hogy Orbán Viktor legyen a miniszterelnök?”
– tette fel a kérdést.
Szerinte a visszamenőleges hatály a legnagyobb bizonyíték arra, hogy a javaslatot Orbán Viktorra írták.
Egyedülálló mélypont a visszamenőleges alkotmányozás
A javaslat vitája után Gulyás Gergely tartott egy rövid sajtótájékoztatót, amelyen a frakcióvezetőt arról beszélt, hogy számítanak-e tervezet korrekciójára a Tisza Párttól. Gulyás jelezte, hogy a Tisza továbbra is ragaszkodik a visszamenőleges hatályhoz, ami szerinte elfogadhatatlan és borzalmasan rossz precedenst teremt.
„Visszamenőleges hatállyal személyre szabott jogalkotást megvalósítani egyedülálló mélypontja a rendszerváltoztatás utáni alkotmányozásnak és törvényhozásnak. Nem látom, hogy ezen az úton vissza akarnának fordulni”
– tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a Tisza azt állítja, hogy nincs szó visszamenőleges és személyre szabott jogalkotásról, Gulyás Gergely közölte: még arra sem ügyeltek, hogy a szabályt az 1990 előtti időszakra kiterjesszék.
„1990. május 2-a korábban volt, mint 2026. májusa” – jegyezte meg a visszamenőleges hatály kapcsán.
Mint jelezte, teljesen világos az Alkotmánybíróság gyakorlata, a visszamenőleges hatály pedig fekete-fehér kérdés.
Magyar Péter és Gulyás Gergely – Fotó: Magyar Nemzet/Polyák Attila