Az április 12-i választás után több, korábban az Európai Parlamentben vagy a Fővárosi Közgyűlésben dolgozó tiszás politikus is országgyűlési mandátumot szerzett, így dönteniük kell, melyik pozíciójukat tartják meg. A párt szűkös listás háttere miatt ez komoly személyi kihívást jelent, hiszen kevés a beültethető tartalék. A jelenlegi helyzetben a Tisza Párt mozgástere minimálisra szűkült mind az EP-ben, mind a Fővárosi Közgyűlésben.
Az április 12-i országgyűlési választásokon több olyan politikus is mandátumhoz jutott, aki korábban a Fővárosi Közgyűlésben vagy az Európai Parlamentben dolgozott, így a jogszabályok értelmében most döntenie kell, melyik tisztséget tartja meg.
A Tisza Párt helyzete sajátos: mivel két évvel ezelőtt még kevés jelöltjük szerepelt az EP- és az önkormányzati listákon, most egészen szűk mozgásterük van.
A tiszás politikusok, akiknek választaniuk kell
A legismertebb a pozícióválasztók közül a pártelnök, Magyar Péter, aki listavezetőként a párt miniszterelnök-jelöltje is volt, és Sulyok Tamás az új parlament megalakulása után várhatóan felkéri kormányalakításra. Magyar Péter már bejelentette, hogy lemond EP-mandátumáról.
A Tisza Párt EP-delegációját vezető Tarr Zoltán Budapest 16. választókörzetében aratott fölényes győzelmet, a szavazatok 59 százalékát megszerezve.
A Fővárosi Közgyűlés tagjai közül Bujdosó Andrea (Pest 3. OEVK) szintén egyéni mandátumot szerzett, több mint 50 százalékos eredménnyel.
Ugyancsak a Fővárosi Közgyűlésből érkező Porscher Áron (Budapest 15. OEVK) is sikeresen szerepelt, és a szavazatok több mint felét megszerezve jutott be a parlamentbe.
Emellett a párt EP-delegációjának kabinetfőnöke, Hajdu Márton pártlistán, a 36. helyről szerzett mandátumot, ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy él-e vele vagy lemond róla.
A pártnak így minimum négy főt kell pótolnia majd, közülük kettőt az Európai Parlamentben, kettőt pedig a Fővárosi Közgyűlésben. A választási törvény miatt a helyükre kizárólag olyanok kerülhetnek, akik korábban szerepeltek a listán még a 2024-es önkormányzati, illetve EP-választáson.
Hányan vannak a Tisza Párt listáin?
Két éve mindkét listát a Tisza elnöke, Magyar Péter vezette, az európai parlamentire 12 jelölt, a fővárosira 14 került fel. A két lista között bőven van átfedés, heten mindkettőre felkerültek, Magyar mellett Kulja András, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella, Kollár Kinga, Bujdosó Andrea és Molnár Dániel.
A listák közti átfedések miatt már 2024-ben is úgy jött ki, hogy a Fővárosi Közgyűlésbe legalább egy EP-képviselőnek is be kellett ülnie: ekkor Kollár Kinga duplázott.
Időközben a Tisza Párt fővárosi frakciója tovább fogyatkozott, Ordas Eszter frakcióvezető tavaly nyáron bejelentette, hogy családi okok miatt július 15-től lemond fővárosi mandátumáról. Így nemcsak egy hely, hanem maga a frakcióvezetőség is felszabadult. A fővárosi listáról a Tisza a közgyűlésbe már csak olyan képviselőt tudott beküldeni, aki szintén EP-képviselő is. A kiválasztott ekkor Gerzsenyi Gabriella lett, frakcióvezetőnek pedig Bujdosó Andreát választották.
Kik jöhetnek szóba?
A fővárosi listánál adott a helyzet, az európai parlamentinél viszont nem teljesen. Itt maradt három olyan ember, aki szóba jöhet, tehát nem választották például országgyűlési képviselőnek: Bogdán Csaba, Weisz Viktor és Molnár Dániel. Az EP-listán mellettük egyébként szerepelt Sopov Ildikó is, de őt Komárom-Esztergom 1-es, azaz a tatabányai választókerületben választották meg képviselőnek. A három fennmaradó név közül Bogdán Csaba tavaly áprilisban nyilvános Facebook-posztban kritizálta Magyar Pétert, aki végül beült az EP-be.
„Azok, akik a Tisza Párt listájára szavaztak, nem Magyar Péter EP-képviselőségére szavaztak, hanem azon szakemberekére, akiket ő maga hívott el a Talpra, Magyarok! felhívása keretében”
– írta akkor.
Ezekkel a változásokkal a Tisza kihasználta a mozgásterét az EP-ben és a Fővárosi Közgyűlésben. Innentől abban reménykedhetnek, hogy egyik frakcióban sem lesz már változás, hiszen a Fővárosi Közgyűlésbe már senkit, az EP-be pedig csak a Magyarnak odaszúró Bogdánt tudnák beültetni. Mozgásterük csak akkor lehet, ha Budapesten időközi választást tartanak, vagy a Tisza-többség időközben módosítja az összeférhetetlenségi szabályokat.
Fotó: MTI/Purger Tamás