Előzetes megállapodás született az Európai Unió új migrációs reformjáról. A szabályozás lehetővé tenné visszatérési központok létrehozását az EU-n kívül, valamint szigorúbb intézkedéseket vezetne be az elutasított menedékkérők kitoloncolására.
Európa már több mint tíz éve nyögi a migrációs hullám hatásait. A kontinensszerte egyre romló közbiztonság és a rettenetesen működő kitoloncolási rendszer már évek óta hatékony reformokért kiáltott. Most úgy tűnik, hogy az Európai Unió új migrációs szabályozásról jutott megállapodásra, amelynek célja a kiutasítási eljárások felgyorsítása és a határvédelem szigorítása. A tervezet alapján az elutasított menedékkérőket az EU határain kívül működő visszatérési központokba is áthelyezhetik, miközben keményebb fellépést vezetnének be azokkal szemben, akiknek el kell hagyniuk az unió területét. A szabálycsomag bizonyos elemei rögtön hatályba léphetnének, ha az Európai Parlament és a tanács is rábólint – tájékoztatott egy cikkében a Politico.
Az új szabályozás annak a szélesebb körű reformfolyamatnak a része, amelyet az EU azért indított el, hogy szorosabb ellenőrzést gyakoroljon a külső határokon érkezők felett, illetve segítséget nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyekre a legnagyobb migrációs nyomás nehezedik.
A mostani egyezség néhány nappal azelőtt született meg, hogy június 12-én további migrációs és menekültügyi reformok lépnek életbe.
Magnus Brunner migrációs biztos szerint a megállapodás hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió ismét kézben tartsa, kik érkezhetnek az EU-ba és kiknek kell távozniuk onnan. A biztos kiemelte, hogy az Eurostat adatai alapján jelenleg az elutasított menedékkérők hozzávetőleg 27 százaléka hagyja el ténylegesen az Európai Unió területét.
A megállapodás lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az EU elhagyására kötelezett személyeket úgynevezett visszatérési központokba irányítsák az unión kívül.
Több tagállam már vizsgálja ezt a megoldást, miközben civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedés visszaélésekhez és emberi jogi sérelmekhez vezethet.
Az új szabályok szigorúbb fellépést irányoznak elő azokkal szemben is, akiket biztonsági kockázatnak tekintenek. A tervezet lehetőséget ad házkutatásokra, hosszabb ideig tartó őrizetre, beutazási tilalmak kiszabására, valamint büntetések alkalmazására azok esetében, akik nem működnek együtt a hatóságokkal.
Francois-Xavier Bellamy francia európai parlamenti képviselő, aki a tárgyalások során a jobbközép Európai Néppártot képviselte, úgy fogalmazott: Európa hosszú időn keresztül azt az üzenetet közvetítette, hogy azokkal szemben sem történik semmi, akiknek nincs joguk az unióban maradni. Szerinte ennek most vége, és azoknak, akik nem maradhatnak Európában, távozniuk kell.
Az Európai Parlament a tárgyalásokat egy olyan álláspontra építve kezdte meg, amely mögött az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája frakció állt. A liberális és baloldali képviselőcsoportok ugyanakkor ellenezték a javaslatot.
Mélissa Camara, a Zöldek tárgyalóküldöttségének tagja szerint a hétfőn elfogadott megállapodás egy idegengyűlölő ideológiát kiszolgáló jogi fegyvertár. A francia EP-képviselő kifogásolta az unión kívüli központok engedélyezését, a kiskorúak fogva tartásának lehetőségét, valamint az általa az amerikai ICE hivatal módszereihez hasonlított házi ellenőrzéseket.
Az egyeztetések az előző hónapban megszakadtak, mivel nem sikerült megegyezni arról, mikortól vezessék be az új intézkedéseket. A hétfői kompromisszum alapján a szabályok egy része csak egy év elteltével lépne hatályba, ugyanakkor bizonyos elemek – köztük a visszatérési központok létrehozásának lehetősége – azonnal alkalmazhatóvá válna. Ez különösen fontos azoknak az államoknak, amelyek már dolgoznak ilyen központok kialakításáról szóló megállapodásokon, például Hollandiának és Németországnak. A megállapodás végleges elfogadásához még az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása is szükséges.
Címlapkép: depositphotos.com