Az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyi tárca vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban. Mit eredményezhet a döntés kormányzaton belül? Ismerünk nemzetközi példákat, ahol ez az intézkedés bevált?
„Egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél” – mondta Dornfeld László, Alapjogokért Központ vezető elemzője annak kapcsán, hogy Magyar Péter négy miniszter számára vétójogot biztosítana a kormányon belül.
Mint ismert, Magyar Péter kormányának tagjai kedd délután esküt tettek a parlamentben, ezzel hivatalosan is megkezdi munkáját a következő kabinet Magyarországon. A miniszterelnök beszédében azt mondta: az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyi tárca vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban pontosan mit jelent majd ez a vétójog, és milyen ügyekre terjed ki.
Úgy fogalmazott: kérdéses például, hogy egy oktatási miniszter megakadályozhat-e olyan döntéseket is, amelyek nem közvetlenül a saját területét érintik.
Elindulhat a rivalizálás Magyar Péter alatt?
Dornfeld László arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány ezzel a rendszerrel részben azt az üzenetet próbálhatja közvetíteni, hogy a miniszterelnök hatalmát belső ellensúlyok korlátozzák majd. Az elemző ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az informális politikai vétók csak addig működnek, amíg a szereplők betartják azokat. Példaként az Európai Unió 1966-os luxemburgi kompromisszumát említette, amely hosszú ideig működött, később azonban elveszítette jelentőségét.
Dornfeld László úgy véli, ez a rendszer akár politikai feszültségeket is szülhet a kormányon belül.
Mint kifejtette, a vétójoggal rendelkező és az abból kimaradó miniszterek között rivalizálás alakulhat ki, ami hosszabb távon konfliktusokhoz vezethet. Az elemző szerint ez egy tudatos hatalomtechnikai megoldás is lehet, amelynek
célja, hogy a miniszterek egymással legyenek elfoglalva, miközben a miniszterelnök megerősíti saját pozícióját.
A vezető elemző arra is kitért: érdekes kérdés lesz, hogyan reagálnak minderre azok a baloldali véleményformálók és médiaszereplők, akik korábban az uniós vétójog intézményét bírálták. Hamarosan kiderülhet, hogy kormányzati szinten is problémásnak tartják-e a vétó intézményét, vagy az aktuális politikai érdek felülírja a korábbi álláspontokat.
A Tisza-kormány minisztereinek csoportképe eskütételük után az Országház főlépcsőjén 2026. május 12-én. Elöl Kármán András pénzügyminiszter, Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, Magyar Péter miniszterelnök, Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, a második sorban Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter és Pósfai Gábor belügyminiszter, a harmadik sorban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Görög Márta igazságügyi miniszter, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, a hátsó sorban Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter (b-j) – Fotó: MTI/Illyés Tibor