Magyar Péter az alaptörvény módosításával teremtene lehetőséget Sulyok Tamás leváltására. Ifj. Lomici Zoltán szerint ezt az alkotmányos garanciák megkerüléseként is értelmezhetjük. A köztársasági elnök elmozdítására ugyanis akkor van lehetőség, ha az államfő szándékosan megsérti az alaptörvényt vagy valamely törvényt, illetve szándékos bűncselekményt követ el. A szakértő úgy véli, hogy ha nem ezt az eljárást választják, az arra utalhat, hogy a megfosztás alkotmányos feltételei nem állnak fenn.
„Az alkotmányos garanciák megkerüléseként is értékelhető, ha a köztársasági elnök eltávolítását nem a megfosztási eljárással, hanem egy személyre szabott alaptörvény-módosítással próbálják elérni” – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA kuratóriumi elnöke annak kapcsán, hogy Magyar Péter az alaptörvény módosításával teremtene lehetőséget Sulyok Tamás leváltására.
Vasárnap lejárt a határidő, amit Magyar Péter szabott a közjogi méltóságok, köztük Sulyok Tamás távozására. Miután Sulyok Tamás nem mondott le, Magyar Péter bejelentette: megkezdik a szükséges eljárásokat az államfő eltávolítása érdekében. A kormányfő szerint erre több alkotmányos lehetőség is rendelkezésre áll, ugyanakkor jelezte, hogy nem a megfosztási eljárást választanák, hanem az alaptörvény módosítását.
Teljesen kihozták a sodrából Magyar Pétert a tüntetők a Sándor-palotánál + VIDEÓ
Személyre szabott jogalkotás
Ifj. Lomnici Zoltán szerint önmagában az alaptörvény módosítása jogilag lehetséges, hiszen azt az Országgyűlés kétharmados többséggel megváltoztathatja.
Ugyanakkor súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, ha egy módosítás nyíltan egy konkrét, hivatalban lévő köztársasági elnök eltávolítását célozza.
Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy a jogállamiság és a jogbiztonság elvéből az következik, hogy az alkotmányos szabályoknak általános és absztrakt jellegűeknek kell lenniük, nem pedig egyetlen személyre szabottan készülhetnek. Felidézte az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatát is, amely szerint a jogbiztonság a jogállamiság elengedhetetlen eleme.
A jogállamiság sérelmét vetheti fel
A Századvég tudományos igazgatója szerint nehezen egyeztethető össze a jogállamiság követelményével, ha egy közjogi tisztségviselő megbízatásának feltételeit a mandátuma ideje alatt úgy módosítják, hogy az közvetlenül a hivatalban lévő személyt érintse.
Rámutatott arra is, hogy a köztársasági elnök jogállását és megbízatásának megszűnését az alaptörvény részletesen szabályozza.
Egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten a hivatalban lévő államfő eltávolítását célozza, a közjogi stabilitás és a jogbiztonság sérelméhez vezethet.
Ifj. Lomnici szerint egy személyre szabott alkotmánymódosítás emellett akár európai uniós jogállamisági aggályokat is felvethet. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés a jogállamiságot az unió egyik alapértékeként rögzíti, és egy ilyen lépés akár az uniós eljárások szempontjából is vizsgálat tárgyává válhat.
Magyar Péterék megkerülnék a meglévő garanciákat
Az alkotmányjogász hangsúlyozta: az alaptörvény jelenleg is tartalmaz egy pontosan meghatározott eljárást arra az esetre, ha a köztársasági elnököt meg kell fosztani tisztségétől. Ehhez kétharmados parlamenti döntés és az alkotmánybíróság eljárása szükséges.
Véleménye szerint, ha ugyanazt a célt egy személyre szabott alaptörvény-módosítással próbálnák elérni, az éppen ezeket a garanciákat kerülné meg.
Példaként az örményországi alkotmánymódosításokat említette, amelyek nyomán több alkotmánybíró megbízatása idő előtt megszűnt. A Velencei Bizottság akkor hangsúlyozta, hogy a megbízatás biztonsága a független intézmények egyik alapvető garanciája, és elfogadhatatlan lenne, ha minden új politikai többség lecserélhetné a hivatalban lévő tisztségviselőket a saját jelöltjeire.
Ezért nem a megfosztási eljárást választják
Ifj. Lomnici Zoltán arra is kitért, hogy az alaptörvény pontosan meghatározza, milyen esetekben lehet megfosztani tisztségétől a köztársasági elnököt.
Erre kizárólag akkor van lehetőség, ha az államfő szándékosan megsérti az alaptörvényt vagy valamely törvényt, illetve szándékos bűncselekményt követ el.
Az eljárás megindításához az országgyűlési képviselők egyötödének kezdeményezése, majd az Országgyűlés kétharmados, titkos szavazással meghozott döntése szükséges, míg a közjogi felelősség megállapítása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
A szakértő szerint abból, hogy a kormány nem ezt az utat kívánja választani, arra lehet következtetni, hogy nem állnak fenn azok az alkotmányos feltételek, amelyek a megfosztási eljárás sikeres lefolytatásához szükségesek.
Címlapkép: Facebook/Sulyok Tamás