A Magyar Péter által előszeretettel propagandaminisztériumnak nevezett Miniszterelnöki Kabinetiroda és a közvélemény-kutató intézetek torzszülöttjeként jön létre Radnai Márk működő Magyarországért felelős kormánybiztos intézete, a Működő és Emberséges Magyarország Intézet (MEMI).
A politikában ritkán az intézmények neve a legérdekesebb, hanem az, hogy milyen szerepet töltenek be a hatalmi rendszerben. Első pillantásra a Működő és Emberséges Magyarország Intézet (MEMI) és a Rogán Antal által hosszú időn át meghatározott Miniszterelnöki Kabinetiroda két teljesen eltérő konstrukciónak tűnhet: az egyik társadalmi részvételt és szakmai előkészítést ígér, a másik a kormányzati kommunikáció és politikai koordináció központjaként vált ismertté.
Ha azonban nem a deklarált célokat, hanem az intézményi logikát nézzük, meglepő hasonlóságok rajzolódnak ki.
A politika központja nem mindig minisztérium
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az elmúlt években jóval több lett egy klasszikus minisztériumnál. Nem egyszerűen döntéseket kommunikált, hanem részt vett az előkészítésükben, a politikai prioritások kijelölésében, a közvélemény értelmezésében és visszaforgatásában a kormányzati működésbe.
A MEMI elképzelése más nyelvezetet használ, de hasonló szervezési elvet követhet: információ gyűjtése, társadalmi jelzések feldolgozása, szakértői szűrés és átadásuk a politikai döntéshozóknak.
A kabinetiroda egyik valódi újítása az volt, hogy egyetlen központba vont össze olyan funkciókat, amelyek korábban szétszórva működtek: kommunikációt, stratégiai tervezést, politikai visszajelzéseket. A MEMI szintén egy központi tudásbázis körvonalazódó képét mutatja. Az elképzelés szerint kutatók, elemzők, társadalmi szereplők és szakpolitikai műhelyek dolgoznának itt együtt.
A különbség első látásra jelentős: az egyik politikai, a másik szakmai nyelvet használ. De intézményelméleti szempontból a logika hasonló: egy központi szereplő értelmezi a társadalmi valóságot, majd strukturált formában továbbítja a politikai vezetés felé.
A közvetítők hatalma
Az ilyen intézmények ereje nem abban áll, hogy ők hozzák a döntéseket. Hanem abban, hogy meghatározzák:
- milyen problémák kerülnek napirendre,
- milyen adatok számítanak relevánsnak,
- mely társadalmi igények jelennek meg a vezetők előtt.
Ebben az értelemben a MEMI és a kabinetiroda ugyanarra a politikai felismerésre épít: a 21. században a döntéshozó hatalmát részben az adja, hogy ki szervezi számára a valóságot.
A gyakorlatban ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter által ekézett és propagandának bélyegzett programot megtart majd a Tisza Párt. Ezt támasztja alá a napokban a Népszavában megjelent interjú, amelyben Radnai Márk kiemelte:
célunk az, hogy az emberek részt vegyenek a demokráciában, elmondhassák a véleményüket és azokból szakpolitikai modelltervezetek születhessenek.
Vagyis Radnai Márk más néven ugyan, de ugyanúgy folytatná a miniszterelnöke által közpénzből folytatott pártpolitikai propagandának nevezett nemzeti konzultációk sorát. A hivatalos leírás szerint az intézet ötéves időtávra jönne létre, elemző, javaslattevő és módszertani feladatokkal. Az elképzelés szerint kutatók, szociológusok, elemzők és más szakértők dolgoznának azon, hogy a társadalmi igényeket rendszerszintű javaslatokká alakítsák.
Radnai Márk és Magyar Péter – Fotó: Magyar Péter/Facebook