Mozgalmas parlamenti hét elé néznek a képviselők: hétfőtől csütörtökig minden nap ülésezik az Országgyűlés, a napirenden pedig több jelentős politikai és gazdasági kérdés is szerepel. A négynapos ülésszak első napja hétfőn 13 órakor kezdődik, amelynek elején a képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Getto József volt SZDSZ-es országgyűlési képviselőről. Ezt követően Magyar Péter miniszterelnök tart napirend előtti felszólalást, amelyre az ellenzéki frakcióvezetők is reagálhatnak.
A napirend szerint a képviselők másfél órán keresztül interpellálhatják a kormány tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik. A parlament ezt követően több törvényjavaslat bizottsági jelentését és összegző módosító indítványát vitatja meg.
A hétfői nap egyik fontos témája az úgynevezett közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló törvénycsomag lesz. Az előterjesztés célja a korrupciós kockázatok csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelmükkel.
A javaslat alapján az adó- és vámhatóság egyedi kockázatelemzési eljárásokat is folytathat.
Szintén napirendre kerül a zártkörű befektetési alapokat érintő szabályozás módosítása. A törvényjavaslat lehetővé tenné a tényleges tulajdonosokra vonatkozó, jelenleg értékpapírtitoknak minősülő adatok jogszerű átadását a hatóságok számára. A változtatás a magántőkealapokat és a kockázati tőkealapokat is érinti, emellett a bizalmi vagyonkezelők és a vagyonkezelő alapítványok tényleges tulajdonosi adatainak rögzítésére, illetve az ezekhez való hozzáférés bővítésére is kiterjedne.
A képviselők megvitatják a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló előterjesztést is. A kezdeményezés a Tisza Párt részéről érkezett, ugyanakkor a december 24-i munkaszüneti nap bevezetését korábban a Jobbik is többször szorgalmazta. A KDNP a javaslatot kereszténydemokrata eredményként értékeli, arra hivatkozva, hogy a párt már korábban is támogatta az intézkedést.
A parlament elé kerül továbbá a környezetvédelmi törvény módosítása, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz kapcsolódó ügyintézési határidőket rendezné. A javaslat azt szolgálná, hogy a hatóságoknak megfelelő idejük legyen a nemzetközi eljárások eredményeinek értékelésére és azok döntésekben történő figyelembevételére.
A cégnyilvántartást és a civil szervezetek bírósági nyilvántartását érintő módosítások is a képviselők elé kerülnek. Az előterjesztés célja a közhiteles nyilvántartási adatok rendszerének egységesítése, valamint az azonos adatok párhuzamos nyilvántartásának megszüntetése. Emellett módosítanák a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény hatálybalépésének időpontját is: a korábban tervezett 2027. január 1-je helyett 2029. január 1-jére halasztanák az új rendszer bevezetését.
A hétfői napirend része a közmédiát érintő átalakítás is. A képviselők a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratának elfogadásáról, az átalakuláshoz kapcsolódó intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda új nonprofit részvénytársaságának létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat tárgyalják.
Új jelöltről szavazhatnak a legfőbb ügyészi tisztségre
A keddi ülésnapon ismét felszólal Magyar Péter miniszterelnök, ezt követően pedig a képviselők több, már korábban megvitatott előterjesztésről is szavazhatnak. A napirend egyik legfontosabb pontja a legfőbb ügyész megválasztása lehet. A köztársasági elnök új jelöltje Fejes Péter, aki 39 évet töltött az ügyészi szervezetben.
Az államfő korábbi jelöltjét, Szathmáry Zoltánt a tiszás képviselők sem támogatták, így új jelölt állítására volt szükség. A keddi szavazás eredménye meghatározó lehet az ügyészség jövőbeni vezetése szempontjából.
A parlament kedden tárgyalja a Magyar Nemzeti Bank 2025. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját is. Emellett létrehozhatják A Felzárkóztatási Források Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottságot. Amennyiben a hétfői bizottsági ülésen megkapja a szükséges támogatást, a képviselők dönthetnek a Független Közmédia Testület ellenzéki tagjainak megválasztásáról is.
Külön figyelmet érdemel a sportszervezetek vezetését érintő összeférhetetlenségi szabályok módosítása. A tervezett rendelkezések alapján kizárhatnák a sportszervezetek vezetéséből azokat, akik az elmúlt négy évben országgyűlési képviselői tisztséget töltöttek be, vagy jelenleg politikai tisztségviselők. A szabályozás több ismert sportvezetőt is érinthet, köztük Kubatov Gábort, az FTC, Deutsch Tamást, az MTK, valamint Szijjártó Pétert, a Kispest-Honvéd kapcsán.
A vagyonadó és a családi kedvezmények is napirenden
A keddi parlamenti munkában a költségvetési és adózási kérdések is hangsúlyos szerepet kapnak. A képviselők tárgyalják a kisadózó vállalkozók tételes adójáról, vagyis a katáról szóló szabályozás módosítását, valamint a családokat érintő adókedvezmények és támogatások átalakítását.
A napirenden szerepel a vagyonadó bevezetésének kérdése is. A javaslat különösen fontos gazdaságpolitikai vitát vetíthet előre, hiszen a vagyonadóztatás a Tisza Párt adópolitikai elképzeléseinek egyik meghatározó eleme. A képviselőknek a tervezett adózási változtatások mellett a családi kedvezmények jövőjéről is állást kell foglalniuk.
A négynapos ülésszak során tehát nemcsak jelentős intézményi és közjogi kérdések kerülnek az Országgyűlés elé, hanem olyan, a mindennapi életet közvetlenül érintő ügyek is, mint az adózás, a családtámogatások vagy a december 24-i munkaszüneti nap bevezetése.
MTI
Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert