Az április 12-i nagymértékű ellenzéki győzelemben elsősorban azzal játszott meghatározó szerepet a külföldről pénzelt balliberális média, hogy többször ellenérdekelt titkosszolgálatok által megszerzett alapanyagot szolgáltatott a digitális térben működő, döbbenetes hatékonysággal befolyásoló és mozgósító agytröszt számára. A digitális univerzumban a Fidesz látványos alulmaradásának okait vizsgáló cikksorozat újabb epizódjának főszereplői a Partizán, a Direkt36 és a VSquare, a Telex, az Átlátszó, valamint a Válasz Online.
A Magyar Nemzet cikksorozatának első részében bemutatta, miképpen épül fel a XXI. században egy igazán hatékony digitális kampány. Ismertette azt az adatvezérelt rendszert, amely egyszerre négy feladatot is elvégez: szegmentálja a választókat, személyre szabott üzeneteket készít, több platformon ugyanazt a narratívát ismétli és csúcsra járatja a hatást.
A politika digitális nyakörve: így vezetik pórázon a választókat
A második részben azt mutatta be, hogy a virtuális tér elfoglalásához szükséges feltételeknek minden szempontból megfelelt idehaza az egy évtizede életre hívott DatAdat-cégcsoport. Ez az üzleti és érdekkör gyakorlatilag arra jött létre, hogy legyőzze az Orbán-kormányt. A harmadik részben arra vállalkozott a lap, hogy a magát függetlennek nevező, valójában nyíltan és egyértelműen az Orbán-kormány leváltását célul kitűző sajtó szerepét, módszereit és hatékonyságát világítsa meg.
Amikor az Orbán-kormány ellenzékeként működő sajtóról beszélünk, nem egy alaptalan sztereotípiáról van szó, ugyanis a gyakorlatban többször bizonyítást nyert, hogy ezek a sajtóorgánumok lényegében politikai feladatot teljesítettek. Ennek egyik látványos példája az volt, hogy az oknyomozó újságírók nem a hagyományos piaci modell szerint működtek, azaz nem egymás konkurenciájaként dolgoztak, hanem sokszor egymással egyeztetve, megosztva az elért információkat, így erősítve a történetek terítését a nyilvánosságban.
Mindezt nem mi állítjuk, hanem ők maguk!
Ebből a szempontból rendkívül tanulságos az a közönségtalálkozó, amelyen a Válasz Online szerkesztőségének nyomtatásban megjelent kiadványáról beszélgettek.
A „NER-akták – Az Orbán-korszak 50 legpiszkosabb ügylete” című kötetben a szerzők szerint az elmúlt 16 év ötven legkirívóbb korrupciós ügyét vették sorra. Ennek bemutatóján azonban nem csak a kiadvány szerkesztője, Bódis András vett részt, hanem meghívták Jandó Zoltánt a G7-től, valamint a Direkt36 munkatársát, Pethő Andrást is.
A műsor elején a moderátor Stumpf András feltette a kérdést: normális helyzet-e, hogy elvileg konkurens orgánumok újságírói „ilyen jóban vannak egymással”, egy asztalnál ülve beszélgetnek a Válasz Online által készített kiadványról, holott egymást kellene „lenyomniuk”. Erre Jandó Zoltán azt válaszolta, hogy nem tisztán piaci alapon működnek, ezért nem indokolt a felvetés. – Ha valaki kiás valamit, akkor a többiek abból tudnak továbblépni, tehát törvényszerűen építünk egymás munkájára – fejtette ki a G7 újságírója. Erre ráerősített Bódis András, aki elmondta, hogy ha látnak valami érdekeset, akkor felhívják egymást, megosztják a tényeket, véleményeket. Felidézte, hogy a Direkt36 hatalmas nézettséget elért A dinasztia című dokumentumfilmjében ő is közreműködött, a NER-akták kiadvány pedig támaszkodott Pethő Andrásék munkájára is.
Nemzetközi médiahálózat a magyar kampányban
Ezek után kezdjük is a meghatározó médiumok működésének bemutatását az imént említett Direkt36, illetve a vele szimbiózisban működő VSquare legfontosabb kampánytermékeivel. De mielőtt a részletekre rátérnénk, érdemes felidézni egy, a napokban megjelent német elemzést, amit a Magyar Nemzet szemlézett. Az Ansage elnevezésű portál arról írt többek között, hogy a lengyel kormányzat és a globalista körökhöz kapcsolódó, varsói székhelyű, magyarországi leágazással is rendelkező VSquare-médiahálózat fontos szerepet játszhatott az Orbán-kormány áprilisi megbuktatásában.
A varsói intézmény székhelye, nyugati kormányokhoz szorosan kötődő finanszírozási forrásai, valamint a magyar választási kampány idején közzétett anyagainak jellege mind arra utalnak, hogy rendszerszintű összhangban állt a lengyel állam álláspontjával – összegezte a német elemzés.
Emlékezetes, hogy a VSquare és a Direkt36 egyik ismert munkatársa, Panyi Szabolcs – aki Amerikában is kapott oktatást, baráti kapcsolatokat ápolt a demokrata adminisztráció egyes tagjaival és a Soros-hálózat által támogatott programokban vett részt – a választási kampányban sorra jelentetett meg olyan írásokat, amelyek igyekeztek alátámasztani azt a brüsszeli fősodor által régóta hangoztatott vádat, hogy az Orbán-kormány oroszbarát külpolitikát folytat. Panyiék számoltak be először 2026. március 5-én arról az állítólagos információról, miszerint egy GRU-tisztekből álló csoportot küldtek Budapestre a Fidesz kampányának támogatására. A beszámoló több meg nem nevezett „európai nemzetbiztonsági forrásra” hivatkozott. Itt fontos megjegyezni: Panyi Szabolcs egy kiszivárgott hangfelvételen maga ismerte el, hogy több külföldi titkosszolgálattal is kapcsolatban áll és egyikükkel megosztotta Szijjártó Péter akkori külügyminiszter telefonszámát is.
Ugyancsak a Vsquare-hálózat hozta nyilvánosságra március 31-én Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonbeszélgetését, amit persze azonnal szemlézett az összes balliberális, akkori ellenzéki portál.
Tarolt a Dinasztia
A Vsquare-rel együttműködő Direkt36 legemlékezetesebb akciója az a tényfeltárónak nevezett dokumentumfilm, amely az Orbán-család tagjainak vagyonszerzést taglalta. A dinasztia 2025. február 7-én jelent meg a portál YouTube-csatornáján és napok alatt milliós nézettséget ért el. Jelen állás szerint a filmet több mint 4 millióan tekintették meg, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden magyar családhoz eljutott legalább a híre.
Ekkor, tehát a múlt év tavaszán már gőzerővel zajlott az akkori ellenzéki nyilvánosságban a Fidesz és a párthoz köthető nagyvállalkozói kör korrupciógyanús ügyleteinek, valamint egyes szereplők luxus-életvitelének tematizálása.
Ebbe a már „megdolgozott” közegbe robbant be, így volt képes nagy hatást gyakorolni a kormánnyal nem szimpatizáló, akár a politika iránt kevésbé fogékony társadalmi csoportokban is A dinasztia.
Természetesen ezt a filmet is szemlézték bőségesen az akkor ellenzéki sajtóorgánumok, emellett podcastokban, vitaműsorokban gyakori téma volt a következő napokban, hetekben. A Telextől, a 444-en át a Hvg és a 24.hu portálokig mindenhol vezető téma volt a Direkt36 filmje.
Az egyes szereplők összekapcsolódására egyébként igen jó példa A dinasztia. A film legerősebbnek tartott részeiből rövid videókat, shortokat vágtak, amelyeket a YouTube-tól a TikTokon át a Facebookig széles körben terjesztettek. A filmre influenszerek reagáltak saját videóikban, miközben podcastműsorok és közéleti szereplők is részletesen foglalkoztak vele. Ezekből a tartalmakból további rövid klipek készültek, amelyek újabb közönségrétegekhez juttathatták el a film állításait. Sajtóbeszámolók nemcsak magáról a filmről, hanem az arra adott reakciókról is születtek, ami tovább növelte a téma online láthatóságát.
Ehhez már csak a különféle platformok algoritmusainak terjesztő munkája és a targetálás, vagyis a célcsoportok pontos elérése kellett, ahhoz, hogy a film hordozta politikai üzenet a társadalom széles rétegeihez eljusson.
A témában rejlő muníciót egyébként a választási kampány hajrájában ismét felhasználták: az egyik leglátványosabb összegzés az Átlátszó nevű portálon jelent meg, ahol fotókkal és videókkal illusztrálták a NER elmúlt 16 évének luxusát. A cikk bevezetőjében azt írták: „Követtük a közpénz útját az államkasszától a luxusautókig, jachtokig, magánrepülőkig, drága ingatlanokig. Kiderítettük, megírtuk, lefotóztuk, levideóztuk őket, most pedig mutatunk 16 ikonikus darabot az elmúlt 16 évből.”
Főszerepben a Partizán
A jelenlegi miniszterelnök első nagy visszhangot kiváltó médiaszereplése a Partizán nevű csatornának adott interjú volt. Magyar Péter 2024. február 11-én megjelent beszélgetést azóta hárommillióan nézték meg a YouTube-on. A műsorban elhangzott legfontosabbnak ítélt részekből szintén számos rövid videó készült, amiket megint csak rengetegen láttak akár itt, akár más közösségi felületeken, a TikTokon, vagy a Facebookon. Ekkor, néhány nappal azután, hogy Novák Katalin a kegyelmi botrány miatt lemondott köztársasági elnöki posztjáról, illetve Varga Judit ex igazságügyi miniszter is bejelentette visszavonulását a közélettől, Magyar Péter az interjúban azt állította, hogy a valódi felelősök a háttérben maradtak, támadta Rogán Antal akkori minisztert és a Fidesz belső törésvonalairól beszélt. Az ezt követő hónapok, évek eseményei azt igazolták, hogy a kegyelmi üggyel és ezzel a Partizán-interjúval alapozta meg politikai karrierjét Magyar Péter, aki végül meg sem állt a miniszterelnöki székig.
Érdemes itt néhány gondolat erejéig kitérni a Partizán projektre, amelynek építése már a 2022-es választások előtt elindult.
A szélsőbaloldali aktivista Gulyás Márton a Slejm nevű radikálisabb hangvételű csatornát fejlesztette tovább a némileg konszolidáltabb Parizánná. A finanszírozásuk jelentős részben külföldről történt, amit 2022-ben maga Gulyás Márton ismert el a Telexnek adott interjúban.
Elmondása szerint működésük anyagi hátterének több mint felét „a nagy donorok, a nagy pályázatok” biztosítják. Közölte: ezek külföldi alapok, az egyik egy svéd alapítvány, és „volt egy nagyobb pénz” a The National Endowment for Democracy (NED) nevű amerikai szervezettől, amely ezt az összeget „még a választások előtt biztosította a Partizán számára”. És hogy mi az a NED? Egy magyar nemzetbiztonsági dokumentum szerint lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön.
A Partizánt működtető nonprofit szervezet, a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány akkoriban két nagy presztízsű, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült – olvasható a Partizán hivatalos Facebook-oldalán.
Eszerint a German Marshall Fund meghívásos pályázatán 15 ezer amerikai dollár, míg a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán 200 ezer euró díjazásban részesültek.
Mint írták: az előbbit eszközbeszerzésre, az utóbbit az új stúdió kialakítására, illetve a jelenleg is renoválás/lakhatóvá tétel alatt álló új produkciós/szerkesztőségi irodájuk felújítására fordítják. A German Marshall Fundról sokat írtunk, amikor a USAID-botrány szereplőit mutattuk be.
A finanszírozók sem hagynak kétséget a Partizán valós céljai felől, mint ahogy a műsoraik nagy részében is nyílt ellenzéki propagandát folytattak.
Az egyik ikonikussá vált podcastjük a Vétó, amelynek a kezdetben műsorvezetője, majd állandó vendége a jelenlegi kancelláriaminiszter, Ruff Bálint volt. A Vétó szinte napra pontosan három éve, 2023. május 26-án indult és az április 12-i választások után négy nappal véget is ért. Az utolsó adást 363 ezren látták a Partizán YouTube-csatornáján, de a többi adásuk is százezres nagyságrendű nézettséget ért el. A rengeteg shortvideó nézettségét is hozzáadva kijelenthető, hogy az ellenzéki nyilvánosságot kétségtelenül hatásos, olykor szórakoztató elemzésekkel orientáló Ruffék hozzájárulhattak a Tisza Párt kétharmados győzelméhez.
Századosok kibeszélő showja
A már említett Direkt36 hozta a kampányhajrában az egyik nagy horderejű „kibeszélő” interjút Szabó Bence rendőrszázadossal, aki azt tárta a közönség elé, hogy szerinte a magyar titkosszolgálatok a Tisza Párt informatikai rendszere ellen szőttek akciót. A március 25-i videó nézettsége néhány nap alatt elérte az egymilliót, jelenleg 2,8 millió felett áll.
A Telex sem akart lemaradni az Orbán-kormány leváltásáért folytatott harcban, Fábián Tamás vendégeként szintén egy százados, csak éppen a Magyar Honvédség kötelékéből, ült a mikrofon elé és beszélt a honvédelem szerinte áldatlan állapotáról, valamint Orbán Gáspárnak, a volt miniszterelnök fiának angliai kiképzéséről és a misztikus csádi misszióról. Pálinkás Szilveszter interjúját máig kétmillióan tekintették meg, ami szintén bődületes szám.
Látható tehát, hogy a részben külföldről finanszírozott balliberális médiahálózat olyan széles közönséghez tudta eljuttatni az Orbán-kormány ellenzékének fő üzeneteit, ráadásul éveken át, hogy ennek hatásfokával nem lehetett felvenni a versenyt.
Ennek legfőbb oka az volt, hogy a digitális térben és a közösségi médiában sokkal korábban kezdett építkezni a balliberális médiahátország, amely az inkompetensnek bizonyult, sokszor leszerepelt régi ellenzéki pártok szerepét is átvette, és gyakorlatilag politikai aktivistaként szállt be a választási kampányba.
Gulyás Márton – Fotó: Facebook/Partizán