A foghíjas ismeretek, a fogalmazási képességek hiányosságai, a sekélyes szókincs, a nem kellő összpontosítás – vagy mindezek együttese – nyomán a szövegbe gyakorta tévednek oda nem illő kifejezések, és mulatságos mondatok állnak elő.
„Terítékre kerül”, hogy tényként „könyvelték el”
Az elcsépelt divatszavakat mértéktelenül használóknak a rengeteg „elkönyvelés” helyett több értékes könyvet kellene olvasniuk… A teríték főnév egyik jelentése: ’az étkezéshez használt asztalra készített, egy-egy személynek az étkezéséhez szükséges tárgyak’ halmaza. „Hosszu rakott asztal s királyi teríték / Körül ott szolgálnak mind úrfi leventék” – írja Arany János (Toldi szerelme), és emlékezhetünk … Olvass tovább
